Hírvilág

Az isteni a-tom

KOLIN Péter

2013. JÚNIUS 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az isteni a-tom: Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem? című népszerű tudományos könyvet, melyet a fizikai Nobel díjas amerikai Leon Lederman írt (társszerzője Dick Teresi tudományos író) 1993-ban publikálták, míg a magyar fordítást 2007-ben adta ki a Typotex kiadó. Aki Lederman könyvét elolvassa, az nem csupán a tudomány egyik legfrissebb eredményének megértéséhez talál segítőt, de egy olyan atyai barátra is szert tesz, aki karon fogja, és végig vezeti a fizika történetén, azon az úton, ami ehhez a mostani felfedezéshez vezetett, s amely nélkül annak igazi jelentősége nem megérthető. Ledermantól a megértésen túl még két bónuszt kapunk. Az egyik: az egész procedúrát matematika nélkül viszi végbe. A másik: a legtöbb humorosnak szánt könyvön nem kacagunk félannyit se, mint ezen. No persze ne gondoljuk azt, hogy az egész fizikát meg lehet érteni 400 oldalon, miként azt sem, hogy matematika nélkül a lényege (és szépsége) megérzékíthető. De: a könyv szerzőjétől észrevétlenül szemléletmódot, gondolkodási technikát tanulunk, és vonzalmat az elvont reáliák iránt. A könyv kilenc fejezetből áll. Az elsőben, melynek címe „Láthatatlan futball-labda” párhuzamba állítja a játék idegen kultúrából jött megfigyelőinek okoskodását a részecskefizikusok gondolkodásával, egyszersmind bemutatja a szerző saját útját a részecskefizikához. A másodikban, „Az első részecskefizikus”-ban Lederman (stílszerűen szókratészi) álombéli dialógusát olvashatjuk Demokritosszal (akinek a-tomja a könyv magyar címadója – nem összetévesztendő a XIX század kémikusainak atomjával, mert velük szemben nem tovább osztható). A harmadikban „Az atom nyomában: a mechanika kora” Galileusz, Kepler, Brahe és Newton gondolataival ismertet meg – többnyire frappáns történeteken keresztül. A „Tovább az atom nyomában: a kémia és a villamosság kora” Lederman bevallja, hogy eredetileg vegyész volt, majd a társszakma iránti érzelmein duplafenekű humorát jellemzően „előítélet-mentesen” ekképpen ironizál: „Legjobb fizikusbarátaim közül többen még ma is rendszeresen szóba állnak a vegyészekkel.” A fejezet bemutatja a „klasszikus atom” kutatásának hőseit: Thomsont, Daltont, Mengyelejevet. „A meztelen atom” fejezetben már szépen csúszunk át a klasszikus fizikából a kvantummechanikába (s hogy most se maradjon el a névsorolvasás: Einstein, Dirac, Schrödinger, Heisenberg). „Az atomokat szétlövik ugye?” megismertet a részecskegyorsítók felfedezésével és fejlődésével. Az „A-tom”-ban megismerjük részben elméletileg, részben gyakorlatilag az úgynevezett „Standard modell” oszthatatlan részecskéit (köztük a népszerű kvarkok, melyek kimutatásából a könyv megírásakor már nem sok volt hátra, míg idén márciusban bejelentették az utolsó rejtőző megtalálását is); a nyolcadik fejezet bemutatja azokat a szimmetria sértéseket, amelyek az Isten-részecske, a Higgs-bozon feltételezéséhez vezettek); végezetül az utolsó fejezett ”Belső tér, külső tér, idő előtti tér” elmagyarázza a kozmosz és a kvarkok összefüggését, elmondja, amit az ősrobbanásról eddig megtudhattunk. Ha úgy tetszik, szinte jóstehetséggel ellátva időzített a kiadó: miután az USA-ban akkor már több mint egy évtizede leállt az SSC (Szupravezető Szuperütköző) építése – amelytől Lederman, és még sok más fizikus a Higgs-bozon felfedezését várta, s egy évre rá indult a genfi CERN-ben az a kísérletsorozat, amely végül igazolta az „Isten részecske” létezését (a bejelentés idén márciusban történt). Az efféle jóstehetség kibontakozása a mai világban persze igen gyakran szoros korrelációban van a szükséges forrás rendelkezésre állásával, magyarán: a pénzzel. A pénz – pontosabban hiánya - nem csupán az SSC építésének leállításába tud beleszólni (amikor félbehagyták, akkor már 2 milliárd dollárt, az eredetileg tervezett összeg négyszeresét ráfordították), hanem olyan, meglehetősen nem materiálisnak tűnő kérdést is befolyásol, mint hogy mi legyen egy könyv címe. Lederman könyvének címében eredetileg a „The God Particle” (azaz Isten Részecske) szerepel, ám a szerző az istenverte részecske szókapcsolatot akarta a címbe, mivel a Higgs-bozont a fizikusok sehogy se tudták megtalálni, ám a szerkesztő marketing érvekkel meggyőzte, és milyen igaza lett. A könyvet Vassy Zoltán fordította kitűnő, élvezetes magyarsággal. A remek utószót Horváth Dezső írta. A kötet biblográfiai adatai: Leon Lederman: Az isteni a-tom, Typotex, 2009 Budapest, Fordította: Vassy Zoltán, ISBN 978-963-2791-49-4 363 oldal, B/5, fűzve, Ára: 4100 Ft. Kolin Péter fizikus eLitMed.hu 2013.06.14

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Gondolat

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Idegtudományok

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Idegtudományok

A függőségek birodalmában

A kötet a szociális hátrányba kerülő és számos fertőző és kísérőbetegségben (HIV, Hepatitis C) szenvedő betegek életén keresztül mutatja be az addikció jelenségét.

Hírvilág

Öngyilkosság és jogtudomány

Az öngyilkosság nálunk nagy probléma, kesernyés hangsúllyal mondhatnánk, gyakorisága miatt egyfajta „hungarikum”, ezért a pszichiátriai és társadalomtudományi vizsgálódások számára jó hír, hogy a jogtudományok is felzárkóztak a jelenség kutatásában.