Hírvilág

Az életmódváltáshoz mások támogatására és reális célokra van szükség

2021. DECEMBER 02.

Szöveg nagyítása:

-
+

Többen akarnak változtatni az életmódjukon, mint ahányan teljesen leszokni a dohányzásról, őket pedig szintén minden eszközzel támogatni kell a céljaik elérésében – mondta dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke a „Minden lépés számít” elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen. Az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom által szervezett online esemény résztvevői abban mind egyetértettek, hogy a hosszú távon is fenntartható, kevesebb ártalommal járó életmód fontosabb, mint a nagyobb bicepsz, a radikális fogyás vagy a túlzó célok, és az azok elérhetetlensége miatti kudarc könnyen elkedvetlenítheti az életmódváltás mellett elkötelezett embert. Éppen ezért kitartó, apró lépésékkel sokszor nagyobb és jobb eredményt érhetünk el. Az /Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom november 18-án, a Füstmentes Világnap alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetést, valamint azon apropóból, hogy a mozgalom csatlakozott a #MindenLépésSzámít elnevezésű kihíváshoz. A beszélgetést a Facebookon lehetett nyomon követni, illetve itt lehet utólag is megtekinteni. Az eseményen ismert emberek és szakértők – dr. Bagi Renáta pszichológus, Csősz Boglárka színész, üzletasszony, az ENSZ nőjogi szervezetének nagykövete, dr. Halmy Eszter, az Elhízástudományi Társaság elnöke, dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke, dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó és dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus – vettek részt, osztották meg gondolataikat az életmódváltás nehézségeiről. Volt, aki épp a karantén alatt kezdett el sportolni A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseknek az elmúlt évben ellentmondásos következményei voltak. Egyfelől kétségtelen, hogy növekedett az alkoholfogyasztás, megjelent a „karanténháj”, vagyis sokan felszedtek magukra néhány kilót a bezártság miatti tespedtségben, másfelől azonban kimutathatóan többen kezdtek el sportolni, kirándulni. Kiss Gergely szerint sok ezer olyan ember van ma Magyarországon, akik a profi sportolókat megközelítő rendszerességgel edzenek, és már-már a teljesítményük is hasonló. Vagyis voltak olyanok, akikből a bezártság a mozgás, az életmódváltás iránti igényt hozta elő, mások – sajnos ők voltak többen – inkább elhagyták magukat. Közösségben könnyebb az életmódváltás Dr. Petke Zsolt szerint az életmódváltásra való hajlandóságban a genetika, a szülői minta és a környezet egyaránt szerepet játszik, bár aláhúzta: az egyéni döntés képes felülírni a hajlamosító tényezőket. Dr. Toldy-Schedel Emil a közösség szerepét hangsúlyozta. Szerinte Magyarországon hiányoznak az országosan működő és betegek tömegeit megmozgatni képes betegszervezetek, melyek a betegek speciális érdekrendszerét képviselik a finanszírozókkal, a gyártókkal, az orvosokkal összhangban, vagy esetenként azokkal szemben is. Dr. Bagi Renáta szerint az első lépés az, hogy fejben felkészüljünk a váltásra, hogy megtaláljuk azt a dolgot az életmódváltásban, ami örömet, megelégedettséget okoz, mert a váltás csak így tud tartóssá és fenntarthatóvá válni. Reális célok az egészség érdekében Dr. Toldy-Schedel Emil hangsúlyozta: a dohányzásról rendkívül nehéz leszokni, éppen ezért erre csak kevesen képesek. Ezzel szemben jóval többen vannak azok, akik szeretnének változtatni, de nem képesek egyik napról a másikra elhagyni a rossz szokást – őket hiba lenne elkedvetleníteni a „mindent vagy semmit” hozzáállás erőltetésével. Bár a leszokásnál kétségtelenül nincs jobb, hiszen csak így kerülhetjük el a dohányzással járó betegségeket, fontos, hogy ezeket az embereket sem szabad magukra hagyni, támogatni kell őket minden eszközzel és adott esetben akár a kevésbé káros alternatívák megismertetése is segítség lehet azoknál, akiknél a teljes leszokás egyértelműen lehetetlen. A beszélgetés résztvevői között egyetértés volt abban, hogy az életmódváltás célja mindig a testi és a mentális egészség elérése: vagyis nem egy közvetlen cél, mint például a fogyás, vagy valamiféle sportteljesítmény elérése. Ha ugyanis kizárólag ezekre koncentrálunk, könnyen érhet bennünket kudarcélmény, ami visszavetheti a motivációt. Érdemesebb inkább fokozatos és reális célokat kitűzni, amelyek közelebb visznek bennünket a hosszú távon is fenntartható kiegyensúlyozott élethez. A beszélgetés moderátora, Kende-Hofherr Krisztina ezzel kapcsolatban az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom szlogenjét, a beszélgetés címét idézte fel: minden lépés számít! Dr. Halmy Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig mintegy 1 milliárd ember dohányzik a Földön, és 3 milliárd ember túlsúlyos. Az, aki egyszerre dohányzik és túlsúlyos, kétszer nagyobb eséllyel lesz idejekorán halálos betegség áldozata, mint egészségesebb embertársai. Elveszett életévekben mérhető e két tényező hatása. A szakember szerint csak akkor lehet érdemi előrelépést elérni, ha sok egyéb területen – így például az alkohol- és szerfogyasztás, az alvásidő vagy a mozgás területén – is sikerül pozitív irányú változást, és ezzel hosszú távú életmódváltást előidézni.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).