Az alkohol fogyasztása a legfőbb rizikófaktor az úgynevezett pszichoaktív anyagok közül a közlekedési balesetek, különösen a halálos kimenetelűek előidézésében Európában, így Magyarországon is – állapította meg egy uniós felmérés, amelyet Szegeden mutattak be. A "Kábítószerek, alkohol és gyógyszerek hatása alatti gépjárművezetés (DRUID – Driving Under the Influence of Drugs, Alcohol and Medicines)" elnevezésű nemzetközi projektben részt vett a Szegedi Tudományegyetem Orvostani Intézete és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság is. A DRUID projektben 18 európai ország 37 szervezete vett részt. A vizsgálatok 7 különböző tudományos területen folytak, ezek közül a magyarok kettőhöz csatlakoztak. Az egyik terület az alkohol, a gyógyszer és a kábítószer előfordulási aránya a közutakon véletlenszerűen leállított gépjárművezetőknél, a másik pedig ugyanezen anyagok kockázatbecslése balesetben súlyosan megsérült vagy meghalt emberek adatainak elemzése alapján. A szegedi szakemberek 2008-2009-ben gyűjtöttek adatokat Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közutakon leállított járművezetőket önkéntes alapon vizsgálták alkoholszondával, illetve a levett nyálminta toxikológiai elemzésével. Varga Tibor elmondása szerint 90 százalékos volt az együttműködés. Magyarországon a kábítószerek közül elsősorban a cannabis és az amfetaminok fordultak elő a mintákban. A megállapítások szerint az alkoholfogyasztás mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyógyszer hatása alatt történő járművezetés ellenőrzésére, mivel Magyarországon kiugróan magas az ellenőrizetlen gyógyszerfogyasztás. Varga Tibor egyetemi tanár, a program vezetője elmondta: elsősorban a rendszertelen gyógyszerszedés a problémás. Ha ugyanis az előírt nyugtatót, fájdalomcsillapítót a páciens csak alkalomszerűen veszi be, az negatív hatással van a vezetésre, míg a "beállított” szerek nem okoznak hirtelen figyelemromlást. Mintegy 50 ezer vizsgálatot végeztek el a szakemberek. Európa államaiban a véletlenszerűen leállított járművezetőknél az alkoholfogyasztás 3,48 százalékos, a kábítószer-fogyasztás 1,9 százalékos volt, míg a járművezetők 1,4 százaléka receptköteles, központi idegrendszerre ható gyógyszert vett be. Magyarországon ezzel szemben a sorrend fordított volt: a gyógyszer jelenléte több mint a kétszerese, 3,41 százalék volt, a kábítószer-fogyasztás nem érte el az 1 százalékot, míg az alkoholfogyasztás csupán 0,13 százalékban volt kimutatható. A balesetben súlyosan megsérült vagy meghalt gépjárművezetők esetében a megoszlás az európai sorrendet követte: alkohol az esetek 35,6 százalékában, kábítószer 4,35 százalékban, míg gyógyszer 11,1 százalékban volt jelen. Varga Tibor közölte: ez azt jelenti, hogy még mindig az alkohol a legnagyobb rizikófaktor a halálos baleseteknél, de nagyon sok baleset történik akkor is, amikor a járművezetők gyógyszerek hatása alatt állnak. MTI