Az akut hasi fájdalommal jelentkező betegek esetében a fizikális, majd ultrahang- és esetleg hasi röntgenvizsgálat sokszor nem elegendő a diagnózis felállításához, de még a sürgősen kezelendő kórképek kizárásához sem. A fizikális vizsgálat után azonnal elvégzett hasi CT-vizsgálat sokat segít(ene) a sürgősen kezelendő betegségek diagnózisának felállításában vagy éppen kizárásában, de nem feltétlenül elérhető azonnal, drága, és nem elhanyagolható sugárzásnak teszi ki a beteget. Melyik tehát a helyes diagnosztikai algoritmus? A kutatók prospektíven követték több mint 1000, „akut” (legfeljebb néhány napja fennálló) hasi fájdalom miatt sürgősségi osztályon jelentkező, nem terhes felnőtt beteg kivizsgálását és állapotának alakulását. Mindegyik beteget radiológus is megvizsgált: mindenkin végzett álló helyzetben mellkasröntgen-, fekvő helyzetben hasi röntgenvizsgálatot, ultrahangvizsgálatot és CT-t is. Hat hónappal később szakértőkből álló bizottság egyenként áttekintett minden esetet, megállapították a valódi diagnózist, és ezt sürgősnek (24 órán belül kezelést igénylő) vagy nem sürgősnek minősítették. A betegek 65%-a minősült sürgős ellátást igénylőnek, a legtöbben appendicitisben szenvedtek (28%), ezt követte az akut diverticulitis (12%). Ezután a kutatók (már a valódi diagnózis ismeretében) azt szimulálták, hogy különböző diagnosztikai algoritmusokkal mennyire pontosan lehetett volna diagnosztizálni a sürgős ellátást igénylő állapotokat. A klinikai diagnózis önmagában is igen jó, 88%-os szenzitivitással rendelkezett, de a specificitása csekély, 40% körüli volt, és ezt semmivel nem javította, ha a hasi és mellkasröntgen-felvételeket is figyelembe vették. Az ultrahangvizsgálat csökkentette az álpozitív sürgős diagnózisok arányát, de szenzitivitása csak 70%-nak adódott. A CT szenzitivitása sokkal jobb, 89% volt. A legmagasabb szenzitivitást egy olyan feltételes stratégiával lehetett elérni, amelyben először klinikai és ultrahang-vizsgálatot végeztek, és ha ez nem vezetett egyértelmű diagnózishoz, CT-t is végeztek. Ennek az algoritmusnak kiemelkedően jó, 94%-os volt a szenzitivitása, és csak a betegek felében lett volna szükséges a CT-vizsgálat. Az elegáns vizsgálat eredményei magukért beszélnek: A vizsgált betegcsoportban (amely valószínűleg hasonló a többi akut hasi fájdalommal jelentkező betegcsoportra) a kivizsgálás ideális menete a következő: klinikai vizsgálat, ultrahangvizsgálat, és ha ezek után továbbra sem állapítható meg a diagnózis, CT-vizsgálat. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009 Jun 26; 338:b2431. BMJ 2009 Jun 26; 338:b1678.