A szakdolgozók béremeléséről megállapodás születhet az államtitkárság szerint, azonban egy, a bértárgyalásokkal egy napon tartott rendezvényen még távolinak tűntek az álláspontok. Ugyanakkor később lapunknak érdekképviseleti források is megerősítették: az ápolók fizetéséről valóban egyezségre juthatnak a héten. A Figyelő című lap XXXIII. Medicina konferencián többek között az is elhangzott, hosszú távon rendezné az egészségügyiek béreit az államtitkárság Nincsenek kevesen az orvosok a hazai ellátórendszerben Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint, így nem is emiatt fontos, hogy hazatérjenek azok, akik külföldön dolgoznak, mint inkább a kint szerzett tapasztalataikat kellene itthon kamatoztatniuk, és az ott bevált szabályozott ellátási folyamatokat meghonosítaniuk a hazai intézményekben – nyitotta előadását a szakpolitikus. Ugyanakkor azt elismerte, hogy átlag alatti a szakdolgozói létszám az OECD országokhoz viszonyítva, de nem elegendő a képzések száma sem, bár azt előnyösnek mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a szakképzést az erőforrás minisztériumon belül kezelik. Hogy pontosan mire gondolt az államtitkár, az azért nem világos, mert az iskolarendszerű szakképzést – az érintett szervezetek tiltakozása ellenére – éppen nemrégiben szervezték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá, a ráépített szakképzésekért pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) felel, amelyet a kormány jogutód nélkül szüntetne meg a bürokráciacsökkentés jegyében. Az államtitkár szerint első sorban a hazai továbbképzési pontrendszert kell oly módon megfeleltetni a kinti rendszerekhez, hogy ez ne jelentsen akadályt a hazatelepülésben. Ezen egyébként már 2011-ben igyekezett változtatni a szakpolitika, és lehetővé tette a külföldön szerzett gyakorlat és revalidáció hazai érvényesítését, de az érintettek szerint is szükség van a finomhangolásra. Korrekció az ösztönző rendszerben Bár tavaly 200 milliárd forinttal több került az egészségügyi kasszába, mint 2009-ben, ez nem hozott elégedettséget sem a dolgozók, sem a betegek körében – mondta az államtitkár, azt is hozzátéve, bár sokan úgy vélik, hogy súlyosan alulfinanszírozott a rendszer, szerinte azonban nem ez a probléma, hanem a források nem megfelelő elosztása az ország egyes területei között, amely az ellátás valamennyi szintjén tapasztalható. Emellett a gyógyítást nem a lakossági igények, hanem az intézményrendszer ösztönzői határozzák meg, aminek az a következménye, hogy egyedül hazánkban növekedett az utóbbi években a kórházi bennfekvések időtartama. Hogy az ellátás mindinkább megfeleljen a betegek érdekeinek, átalakítást terveznek mind a teljesítményvolumen korlát (TVK) rendszerben, mind a HBCS-n belül úgy, hogy az intézmények is jól járjanak. A kórházak évenkénti konszolidációja struktúra átalakítása és a finanszírozás aránytalanságainak megszüntetése nélkül hiba, és bár a szolgáltatót adósságállománya csökkent a tavalyi 60 milliárd forintos konszolidációnak köszönhetően, de még mindig magas – összegezte Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős államtitkára is a konferencián. A finanszírozási egyenlőtlenségeket példákkal támasztotta alá előadásában Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója is, hangsúlyozva, a jobb betegellátáshoz jó cselekvési program is szükséges. Elmondta azt is, lépcsőzetesen vezetnék be a kancelláriarendszert az egészségügyben, a kancellárok pedig amely nem a kórházi vezetés ellenségei, hanem annak tárgyaló partnerei lesznek. A rendszer átláthatóságát és egységes irányítását a hamarosan felálló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér biztosítja majd a kórházfenntartó vezetője szerint. Olyan ügyekbe fogunk belevágni, amibe mások nem mertek, vagy belebuktak – folytatta Ónodi-Szűcs, hozzátéve, mindezt bővülő források mellett tehetik meg, hiszen 166 milliárd forint érkezik a kasszába. Hasonló ütemű növekedésre azonban csak akkor számíthat az ágazat, ha a politikai döntéshozók látják, hogy az egészségügy is változik. A növekmény felét, mintegy 80 milliárd forintot a bérek emelésére szánnak, ugyanakkor a kórház-konszolidációra, és új gyógyszeres terápiák befogadására is számítani kell. Arra a felvetésre, hogy a jövő évi költségvetésben mindössze 71 milliárd forint többletet nevesített a kormány az egészségügy számára, az államtitkár úgy reagált, 80-90 milliárd forint a tartaléksoron található. Az ápolókkal megegyeznek Miközben egy légirányító 763 ezer forintot keres, egy kőműves alkalmazottként pedig 195 ezer forintot vihet haza, addig a bruttó orvosi átlagbér nem éri el a 300 ezer forintot – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Beszámolt arról is, 16054 orvos dolgozik alkalmazottként, 8 órában a közfinanszírozott ellátásban – a 4-6 órában foglalkoztatott kollégákkal együtt a számuk 17600 fő – nekik kellene a kamara javaslata szerint még ebben az évben 151 ezer forintos fizetésemelést kapniuk, amire a forrás is rendelkezésre áll, hiszen a kormány megnyitotta az idei büdzsét. Az ez évi mellett jövőre tíz, 2018-ban pedig újabb húsz százalékos béremelést sürget a kamara a szakorvosoknak, legkésőbb szeptember 1-jétől, nem pedig decembertől, ahogyan azt a gazdasági döntéshozók tervezik. Úgy tűnik egyébként, hogy Ónodi-Szűcs betartotta a konferencián tett ígéretét, amely szerint több javaslattal készült a délutáni bértárgyalásokra, bízva a megegyezésben – legalábbis ami a szakdolgozói kart illeti. Lapunknak ugyanis az érdekképviseleti oldalról is megerősítették, hogy elfogadható ajánlatot kaptak az államtitkárságtól, és ezen a héten egyezségre jutnak az ápolók béreiről. Az államtitkár egyébként azt is hangsúlyozta, a 2018-2019-es bérekről is egyeztetnek a tárgyalásokon, ami arra utal, hogy elfogadhatnak egy új szakdolgozói bértáblát. A Medicina konferencián Üveges Péterné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara fekvőbeteg ellátásért felelős alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utánpótlás hiányosságai miatt hamarosan 8000-9500 felnőtt szakápoló és 900 műtős szakasszisztens fog hiányozni az ellátórendszerből. De súlyos a helyzet a képalkotó diagnosztikában éppen úgy, ahogy a laboratóriumokban sincsenek elegen a szakképzett asszisztensek: 10 év múlva 53 százalékuk hiányzik majd a rendszerből. A szakdolgozók 70 százalékát közalkalmazottként foglalkoztatják, azonban kompetenciaköreik tisztázatlanok, folyamatos túlórában, egyre nehezebb beteganyaggal kell dolgozniuk. A visegrádi országok közül hazánkban a legalacsonyabb az ápolók fizetése, míg szlovák kollégáik 570 eurót keresnek havonta, Csehországban 730, Lengyelországban pedig 1150 euró a havi bér, egy magyar ápoló illetménye 510 euró egy hónapra. Pénzért legyen kapuőr a házorvos Azzal a nyolcvanmilliárd forintos bérfedezettel együtt, amelyet a miniszterelnökségnél kezelnek, összesen 166,9 milliárd forinttal kap többet az egészségügy – mondta Banai Péter Benő, hozzátéve, 2017-ben GDP arányosan is növekszik az egészségügy részesedése. Az alapellátás fejlesztésére jövőre is szánnak többletforrást, azonban ezzel azt is szeretnék elérni, hogy a háziorvosok ellássák a kapuőri szerepüket, és csak azok a betegek kerüljenek kórházba, akiknek az állapota ezt valóban indokolja – mondta az államtitkár. Ezzel az elképzeléssel egyébként vitában áll Éger István, szerinte ugyanis nem szabad ösztönzőkhöz kötni a többletpénz kiosztását. Mint azt egy korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, az emelést korábban arra szánták, hogy abból a rezsiköltségeket és a szakdolgozói béreket tudják emelni a háziorvosok, hogy a praxis bevételeiből végül egy tisztes szakorvosi bért és megélhetést tudjanak kigazdálkodni saját maguknak is. Míg a kamara elnökének Ónodi-Szűcs Zoltán azt ígérte, hogy nem lesz feltétele a kifizetésnek, egy múlt héten megjelent kormányrendelet-tervezet már azt a javaslatot tartalmazza, hogy a háziorvosoknak jutó 5,9 (a korábbi tervek szerint hat) milliárd forintos keretből 25 ezer forint direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz. A havi, mintegy 50 ezer forint viszont csak akkor jár teljes egészében az orvosnak, ha havonta megújítja a praxisába bejelentett páciensek 2 százalékának törzskartonját. A 10 milliárd forint fennmaradó részét az alapellátó fogorvosok és a védőnők között osztanák szét, ami ellen egyébként a kamarának nincs kifogása. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2016-05-17