Hírvilág

A syncope kivizsgálása: EEG, fej-CT stb. kontra posturalis vérnyomás: 1000-szeres költséghatékonyság

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A syncope mind az alap-, mind a szakellátásban gyakori, legtöbbször egyetlen tünet, amely a betegek számára viszont olyan komoly aggodalmat okoz, hogy orvosi segítséget kérnek miatta. Az amerikai Yale egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen vizsgálómódszer a legalkalmasabb a syncope miatt sürgősségi osztályra jelentkező idősebb betegek kivizsgálásában. Több mint 2000, sürgősségi osztályon jelentkező, legalább 65 éves, más szempont szerint nem válogatott beteg dokumentációját tekintették át. A betegeken elvégzett vizsgálómódszerek eredményei közül meghatározták azokat, amelyek befolyásoltak a felállított diagnózist vagy az elkezdett kezelést, majd kiszámították, hogy mennyibe került egy, a beteg ellátását befolyásoló lelet. A posturalis vérnyomásmérést csak az esetek egyharmadában végezték el, pedig ez vezetett a leggyakrabban (körülbelül az esetek 25%-ában) diagnózishoz és megfelelő kezeléshez, és egy, a beteg ellátását befolyásoló lelet ebben az esetben 20 dollárba került. Ennél gyakrabban végeztek EEG-t (egy, az ellátását befolyásoló lelet ára 33 000 dollár), fej-CT-vizsgálatot (25 000 dollár) és szívenzimszint-meghatározást (22 000 dollár). Ideje lenne véget vetni ennek a pazarlásnak, amely ráadásul a betegek szorongását még tovább fokozza. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Arch Intern Med. 2009; 169(14):1299-1305. Arch Intern Med. 2009; 169(14):1262-1264.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?

Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.

Idegtudományok

Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Hírvilág

Neurojog

Hogyan befolyásolhatják a kognitív idegtudomány legújabb eredményei a jogrendszert?

Hírvilág

Mennyit ér a TIA vagy enyhe stroke gyors kivizsgálása és kezelése?

A stroke (vagy csak tranziens ischaemiás attak) enyhe. A beteg elmehetne a háziorvosához, aztán pedig haza. De tényleg ráér a neurológiai szakvizsgálat és ellátás?