Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között. Csibri Éva pszichiáter, neurológus klinikai főorvos szerint ez ugyan nem feltétlenül az első jel, nem is biztos, hogy mindenkinél jelentkezik, de mindenképpen jellemző és figyelmeztető lehet. A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó dementia világszerte súlyos problémát jelent. Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200 ezer ember lehet közvetlenül érintett. Mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, valamint az egészségügyre, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön. A dementia a kognitív működés - gondolkodás, emlékezés és érvelés - elvesztésével jár, ami zavarhatja a mindennapi életet és tevékenységeket. A kutatók most azt találták, hogy a kognitív szempontból károsodott idős felnőttek kiszolgáltatottak az anyagi kizsákmányolásnak, beleértve a csalásokat is. Még az enyhe kognitív problémák is befolyásolhatják a számlák és más pénzügyek kezelésének képességét. De hogy ezek a problémák mennyire elterjedtek, eddig nem volt világos. A JohnsHopkins Egyetem kutatócsoportja, amelyet Lauren Nicholas vezetett, több mint 80 ezer 65 év feletti felnőttnél vizsgálta ezt a kérdést. Mindegyikük egyedül élt, és a Medicare-n keresztül részesült egészségügyi ellátásban. A kutatók az orvosi információkat kapcsolták össze egy országos adatbázis hitelinformációival. Rögzítették, hogy kinek van lejárt számlája, vagy vesztette el hitelképességét, majd összehasonlították a hitelproblémák arányát azok között az emberek között, akiknél később demenciát diagnosztizáltak, és akiknél nem. Minden elemzés figyelembe vette a résztvevők életkorát, nemét, faját és etnikai hovatartozását, egyéb egészségügyi problémákat, földrajzi elhelyezkedést és a gazdaság állapotát a vizsgált években. Az eredményeket nemrég tették közzé a rangos belgyógyászati szaklapban, a JAMA-ban, amely mintegy 27 ezer diagnosztizált beteg adatainak feldolgozásával készült. A kutatás megállapította, hogy azoknál, akiknél dementia alakult ki, nagyobb volt a fizetési késedelem kockázata, a diagnózis felállítása előtt 6 évvel, mint azoknál, akiknél nem, illetve nagyobb valószínűséggel estek rosszabb hitelminőségi kategóriába, 2,5 évvel a diagnózis előtt. Mivel az oktatás megelőzheti a betegség kialakulását, a kutatók megnézték az iskolai végzettséget is. Kiderült, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél nagyobb a kockázata a dementia pénzügyi ’szövődményeinek’, és a diagnózis előtt hosszabb ideig tapasztalták a tüneteket. Például a kognitív károsodás hatása a fizetési késedelmi rátaira csaknem 7 évvel a diagnózis felállítása előtt kezdődött az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél. „A legtöbb olyan vizsgálat, amelynek a dementia és Alzheimer-kór korai kiszűrése a célja, a memóriára összpontosít. A pénzügyek kezelése, mint például a tanulmányban használt 20 perces teszt, jó eszköz lehet az orvosok számára, hogy nyomon kövessék egy személy kognitív funkciójának változását az idő múlásával, és észleljék akár a finom eltéréseket is. Az orvosok egyelőre nem használják széles körben ezeket a módszereket. Pedig, ha valakinek a pontszáma csökken, az egy figyelmeztető jel lehet. Ha ez a kutatás több orvoshoz el tud jutni, olyan eszközöket kaphatnak, amelyek időben mérik az enyhe változásokat, és segíthetnek a betegeknek és családoknak, hogy megvédjék szeretteiket” - mutatott rá Sierra Tolbert, a tanulmány vezető szerzője. Korábban már egy másik kutatás is foglalkozott ezzel a kérdéssel, de ott arra fókuszáltak, hogy ez a betegség melyik szakaszában tapasztalható és arra jutottak, hogy a pénzügyek menedzselésével kapcsolatos problémák a kognitívan egészséges (vagy látszólag egészséges) felnőtteknél is jelentkezhetnek. „Téves volt az az elképzelés, hogy a pénzügyi nehézségek csak adementia késői szakaszaiban fordulhatnak elő" - állítja P. MuraliDoraiswamy, a Duke Egyetem pszichiátriai és geriátriai professzora Journal of Prevention of Alzheimer's Disease folyóiratban. Szerinte ez egy fontos probléma, mert minél jobban megértjük a felnőttek pénzügyi döntéshozatali képességét, valamint azt, ahogy ez megváltozik az öregedéssel, annál jobban tájékoztatható a társadalom ezekről a kérdésekről. A pénzügyek kezelése pedig az idős emberek számára igen lényeges kérdés, hiszen sokan (Magyarországon különösen) igen alacsony jövedelemből gazdálkodnak. Ebben a vizsgálatban 55-90 éves kor közötti páciensek vettek részt, ahol képalkotási vizsgálatokkal nézték a pénzügyi készségek és az agyi állapotot, beleértve a dementia kialakulásában fontosnak tartott béta-amiloidplakkok feltárását is. A vizsgálatban kognitívan egészséges felnőttek, enyhe memóriakárosodásban szenvedők és Alzheimer-kórral már diagnosztizáltak vettek részt. Kiderült, hogy a pénzügyi készségek a kor előre haladtával és a memóriakárosodás enyhe, korai szakaszában csökkentek. A tudósok a személy oktatásának és más demográfiai adottságainak kiszűrése után megállapították, hogy minél több volt az amiloidplakkok mennyisége az agyban, annál rosszabb volt a személy képessége, hogy megértse és alkalmazza az alapvető pénzügyi fogalmakat, illetve elvégezzen olyan feladatokat, mint például a számlaegyenleg kiszámítása. Fontos, hogy az esetleges demenciát minél hamarabb felismerjük. Idősebb korban némi feledékenység természetes, hiszen az öregedés hatására az idegrendszer is változik, az információfeldolgozás lassul. Ezért nem kell aggódnunk, ha egy idősebb rokonunk a neveket nehezebben idézi fel. Ha viszont folyamatosan ugyanazt a kérdést ismételgeti, vagy beszéd közben meg kell állnia, mert elfelejt egy egyszerűbb szót vagy kifejezést, az már intő jel lehet. Dr. Csibri Éva pszichiáter, neurológus klinikai főorvos praxisában is nagyon jellemző „kísérője” a betegségnek a pénzügyek kezelésének problémája. „Korábban szinte gyakorlat volt, hogy a betegeimre rendre rátukmáltak különböző készülékeket, eszközöket, akár hitelt is felvettek, hogy megvehessék. Hiszékenyek, a belátási és a kockázat felmérési képességük elvész, képtelenek felmérni a pénzügyi döntéseik súlyát. Könnyen válhatnak pénzügyi csalások áldozatává. Teljesen felesleges dolgokat vesznek, el vannak veszve a pénzügyek világában. Van, hogy összekeverik a 2 ezrest a 20 ezressel, gondot jelent a visszajárót megszámolni, befizetni a csekkeket. Ez lehet a betegség kísérője, de akár az előjele is, érdemes erre is gondolni”—mondja a szakember. „A jeleket van, hogy maga a beteg, vagy a környezete érzékeli. Gyakran visszakérdez, elfelejt találkozókat, vagy elveszíti a tájékozódási képességét. Van, hogy viselkedésváltozásban jelentkezik, elveszti a szociálisfékeket, egészen máshogy viselkedik, mint azt megelőzően. Elhanyagolja magát, kritikátlanná válik, akár teljesen ki is fordulhat önmagából. Ahogy Kovács Tibor a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense definálja: a dementia az, hogy a mindennapi funkciókban már zavar keletkezett, és ez különböző területeken alakul ki. Mindig a gondolkodási tesztekre fókuszálunk, de van még kettő, amit említeni kell. Az egyik a magatartási-pszichológiai tünetek, a másik pedig a mindennapi aktivitás tevékenységek. Ennek a háromnak az együtteséből alakul ki az, hogy a mindennapi funkciókat a beteg már nem tudja ellátni. Ez a dementia. Ennek az előszobája az enyhe kognitív zavar, amikor a beteg mindennapi tevékenysége még nem károsodik, mindent el tud látni nagyjából úgy, ahogy eddig, kicsit jobb odafigyeléssel, több cetlizéssel, jobb fókuszálással, de a gondolkodási tesztekben már mérhetők a károsodásra utaló jelek. Még korábbi szakaszban szubjektív kognitív károsodásról beszélünk, amikor a rutinban használt, akár nagyon érzékeny gondolkodási tesztek sem mutatnak károsodást, de a beteg már megéli a teljesítményveszteséget. Ez nehéz terület, mert nagyon sok probléma vezet ide, anyagcsere-betegségek, hangulatzavar, kifáradás és még millió dolog okozhatja. Az is igaz, hogy az Alzheimer-betegségben lehet tudni, hogy a patológia jóval korábban elindul az agyban. Az idegsejtekben lerakódó kétféle fehérjét ki lehet mutatni az agy gerincvelői folyadékából, vagy az agy egy speciális izotópos vizsgálatával olyanoknál is, akik még panaszmentesek, az enyhe kognitív szakasz előtt vannak. Ezek viszont csak gyógyszervizsgálati körülmények között derülnek ki, a rutinnak nem része. Jelenleg nincs olyan kezelés, amely lelassítja, vagy megállítja a dementia progresszióját. A korábbi diagnózis azonban segíthet az embereknek megvédeni szeretteiket a korai kognitív hanyatlás pénzügyi kockázataitól”—teszi még hozzá a szakember. 1. Az idősebb felnőtteknek az Alzheimer-kór vagy az ahhoz kapcsolódó dementia diagnózisa előtt hat évig voltak problémái a pénzügyi kötelezettségek kezelésében. 2. A kognitív hanyatlás korábbi felismerése segíthet a családokban megvédeni a kiszolgáltatott idősebb felnőtteket az anyagi kockázatoktól, beleértve a csalásokat is. A dementia tünetcsoport leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ami megközelítőleg az esetek 60 százalékát teszi ki. A másik nagyobb részt a vaszkuláris dementia jelenti, amikor valamilyen érbetegség vezet az agy károsodásához, a kognitív tünetek pedig dementiaként jelennek meg. Ez az esetek 15-20 százalékát jelenti, ezen kívül bármilyen agyat károsító betegség következtében kialakulhat a dementia. Az idegsejt pusztulással járó közül kettőt mindenképpen említeni kell, az egyik a Lewy-testes dementia, ami Parkinson-kórhoz hasonló tünetekkel - látási szenzációkkal, hallucinációkkal, specifikus alvászavarral - jár, a másik a frontotemporális dementia, ami egy nagyon heterogén betegségcsoport. Ilyenkor a homloklebenyek és a halántéklebenyek sorvadása okozza a tüneteket, amelyek leginkább pszichiátriai jellegűek, hangulatingadozások, személyiségváltozás, illetve nagyon gyakran a beszédzavar a bevezető tünete, sok kiegészítő neurológiai tünettel együtt. A demens beteg kivizsgálásának a minimális feltétele egy tájékozódó, laboratóriumi vizsgálat, amikor az általános anyagcsere-betegségeket ki kell zárni, valamint kötelező elem a pajzsmirigy funkció vizsgálata, és a gondolkodási tesztek elvégzése, ami alapján meg lehet mondani, hogy melyik dementia altípus felé kell keresgélni. Emellett minden betegnél kötelező képalkotó vizsgálat az agyról. Szerencsés esetben MRI-vel, de minimum koponya CT vizsgálattal kell kideríteni, hogy van-e szerkezeti, látható eltérés a sorvadáson kívül az agyban. Kun J. Viktória