Száznegyven éve, 1872. március 20-án született Bicsérdy Béla természetgyógyász, a róla elnevezett természetes gyógymód felfedezője és népszerűsítője. Mindaddig, amíg az orvosláson belül a sebészet és a gyógyszeres kezelés nem nyert kellő hangsúlyt, az életmód megváltoztatása volt a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy az ember beavatkozhasson egy betegség lefolyásába, vagy megakadályozhassa kialakulását. Bicsérdy Fogarason tette le a kereskedelmi érettségit, azután Berettyóújfaluban, majd Fogarason lett adótisztviselő. Bicsérdy fiatal korától aktívan sportolt, és atlétikai versenyeket is nyert. 1899-ben azonban Bicsérdyt egy akkoriban gyógyíthatatlannak számító kór támadta meg: a szifilisz. E betegség leküzdésére dolgozta ki rendszerét. Visszaemlékezése szerint 1900. április 8-án tért át a kizárólagos növényi étrendre, s kezdett hozzá saját szisztematikus filozófiai, nyelvi képzéséhez. Megtanult franciául, németül, angolul, sokat utazott, és táplálkozástani kutatásokat is folytatott. Az 1920-as években kezdte hirdetni sajátos növényi alapú táplálkozási rendszerét, amelyhez valóságos filozófiai rendszer is párosult. Magyarországon ekkor már szép számmal voltak vegetáriánusok, egyesületük Reform Életmód címmel lapot adott ki, húsmentes szakácskönyvük pedig az első világháború végén már a harmadik kiadásban jelent meg. Érdeklődése a természettudományok iránt már 10 éves korában megnyilvánult, amikor asztronómia, fizika, geológia, állattan szakkönyveket olvasott szülei tiltásának ellenére, akik az iskolai tanulást kívánták szorgalmazni. Alaposan áttanulmányozva Görögország történetét, megtudta, hogy a babérkoszorút elnyerő olimpiai bajnokoknak fejlett testfelépítésük volt, ezért már 13 éves korában elkezdte kitartóan edzeni testét nap mint nap. 19 éves korában már cirkuszi erőmutatványosokat győzött le. Fizikai erejének rendszeres növelésével párhuzamosan folyamatosan bővítette ismereteit is. Tanulmányainak elvégzése után, munkahelyét csak ugródeszkának tekintette céljának életcéljának beteljesítésében. Minden pénzét könyvekre költötte az élet örök filozófiai problémáinak megoldását keresve. Nagybátyja, a tudós Kun Sámuel támogatását élvezte, aki a Sorbonne egyetem filozófia tanszékének tanáraként rendelkezésére bocsátotta 6000 könyvből álló magán könyvtárát. 20 éves korában szerzett egy súlyos nemi betegséget, mely megváltoztatta életét. Miután 16 éven át az akkori orvostudomány képtelen volt kigyógyítani őt betegségéből, 1900-ban áttért a nyers gyümölcs és zöldségfélék, nyers tej fogyasztására és 1922-ben eme életmódnak és a mindennapi edzéseinek köszönhetően, Kolozsváron súlyemelésben világrekordot döntött. Siebert, Europában egy elismert német testedző szerint, az akkori világ négy legerősebb emberének egyike volt. A szellemi és fizikai teljesítményének csúcsaira, ismereteinek folyamatos bővítése mellett jutott fel. Hogy időt nyerjen, sikerült 15 éven keresztül minimális alvás idővel kutatnia. A szervezet felkarolta Bicsérdyt, akinek könyvei (Az életművészet könyve és a makrobiotika, A halál legyőzése, Az életnek évszázadokig történő meghosszabbítása, Az ember hivatása, avagy a boldogság és a siker biztos forrása) több tízezres példányszámban keltek el. Bicsérdy már első kötetének előszavában - Zoroaszter király és Jézus Krisztus után - szerényen a harmadik egyetemes Mesternek nevezte magát és nem kevesebbet ígért követőinek, mint az élet meghosszabbítását, az örök szépség és az örök egészség receptjét. Szilárdan hitte és hirdette, hogy megfelelő táplálkozással, testmozgással, helyesen alkalmazott légzéstechnikával akár ezer évig is lehet élni. Bicsérdy kissé meredek tanításaiból egy gyöngyszem: „Az igazság ma még általában a megfakadt tölgymakk primitív kibontakozási stádiumában létezik földünkön. Az emberek közül azok, kik könyveimet olvassák, még csak érzik, hogy fejlődésük érdekében a cselekvés terére kell lépniük, de a tanítások való lényegének fel nem fogása mellett több-kevesebb időleges eredmény felmutatása után, oda esnek vissza, ahonnan elindultak.” A húsevést elvetette, de megengedte a tojás és a tejtermékek fogyasztását, tiltotta viszont a főzést, mert szerinte az tönkreteszi az ételekben meglévő táperőt és életenergiát. Véleménye szerint a legelső emberek csak feldolgozatlan növényfélékkel táplálkoztak. A "Ne ölj!" az egyik legerősebb és legnagyobb parancs. Hőkezeléssel (sütés-főzés) a növényekből is holt anyagot hozunk létre. Ha élő táplálékot eszünk, az élővé tesz bennünket, de ha "megöljük" a táplálékot, akkor a holt étel is pusztít és idővel megöl minket. Élet csak az élő anyagból származhat. Bicsérdy betegség esetén gyógyszerek helyett a koplalást javasolta, hogy beinduljanak a szervezet öngyógyító folyamatai. Bicsérdy ugyanakkor a tanításaiban a táplálkozáson és a böjtön kívül részletesen kitért a mozgásra, légzésre, napozásra, munkára, pihenésre, meditációra, pozitív gondolkodási módra, az egész életmódra. Nagy hangsúlyt fektetett a sportra, a testmozgásra. Tanításai megosztották a közvéleményt: a többség ugyan ütődöttnek tartotta, de a harmincas években már tizenötezernél több híve volt (nagy-és dédszüleink generációja bicsérdistáknak nevezte a vegetáriánusokat). 1923-tól rendszeresen megjelentetett könyveiben reformétrendjéhez, amelyben a koplalás és a nyerskoszt fogyasztás dicséretét hirdette komplett filozófiai rendszert is tálalt, és közölte könyveiben a módszere által meggyógyítottak hálaleveleit. Ugyanakkor az orvosok többsége (nem mindegyik) sarlatánnak tartotta és elmarasztalóan nyilatkoztak róla. Bicsérdit ez nem zavarta tanai hirdetésében. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha a fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig nagyon kevesen rendelkeztek. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére. Hívei közé tartozott többek között Tóth Menyhért, Lévai Lajos,Magyar Ilona, rövid ideig Kosztolányi Dezső is. Bicsérdy rendszeresen dokumentálta könyveiben csodatételeit, műveiben helyet kaptak a hálatelt köszönőlevelek is. „Természetes táplálkozással felszabadul a nő. A konyhai tűzhely mellett hosszú időn keresztül, e csodálatos, kristályos nevetésű, hófehér, pirospozsgás arcú teremtés, elszürkült múmiává válik. E kormos oltáron, ahol levesfazekak rotyognak állandóan, az ember feláldozza a szépséget, fiatalságot, szabadságot. Szekrényeink tele vannak szóló szőlővel, mosolygó almával, csengő barackkal. Kamránkban virágméz van és a városka piacai tele vannak olcsó gyümölcsökkel: alma, szilva, körte, dió, mogyoró, málna, citrom... Eme gyümölcsök fogyasztása korpa kenyérrel, messze, meghaladja a véres konyha élvezeteit. A gyümölcsfogyasztó embernek étrendje nem szegényes: aromák, illatok, zamatok töltenek be, miközben lelkünk kapuit szélesre tárva olyan magaslatokra emelkedhetünk, ahol sokkal szebb az élet.”- írta egyik tanítványa. Hogy csak néhány példát idézzünk: egy idős úr hetvenéves korában folyamodott Bicsérdy gyümölcsdiétájához, ennek eredményeképpen összes betegsége elmúlt, arca megfiatalodott, haja visszabarnult, izmai újra ruganyosak lettek, sőt három foga is visszanőtt. 1931-ben egy vegetáriánus futó Bécs-Budapest távfutással próbált reklámot csinálni a bicsérdista életmódnak. Futás közben csak hársfateát, mézet és citromot fogyasztott, s a 268 kilométeres távot végül tisztán 34 óra 45 perc alatt teljesítette. Az orvosi vizsgálat igazolta, hogy - noha hat kilót fogyott - élettanilag kifogástalan állapotban volt. A próféta maga is kitűnő reklámja volt módszerének: hetvenévesen harminc évvel fiatalabbnak nézett ki, tornázott, hideg vízben fürdött és télvíz idején is mezítláb járt. Sőt, hívei között nem egy akadt, aki közel jutott, ha nem is a mester által ígért ezer, de a száz évhez. Bár ő nem sokat beszélt róla, kudarcok is érték: amikor néhány koplalástól legyöngült híve meghalt, sokat támadták, sőt a hentesek tüntetést szerveztek az üzletüket rontó Bicsérdy ellen. Az érdeklődés idővel elfordult tőle, majd olyan évek következtek, amikor az emberek nem önszántukból éheztek. Bicsérdy 1951-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol világháborús sérülései következtében nem sokkal később, 1951. december 7-én meghalt. 2012.03.19 Forrás: MTI