A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina-alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszú távon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai. A hazai egészségügy egészét érintő, telemedicina fejlesztéseket hozott a projekt, amelyben a Szegedi Tudományegyetem is partner volt A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszútávon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai. A telemedicina olyan infokommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás, távfelügyeleti eljárás, amelyben az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Tágabb értelemben az olyan esetek is a telemedicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében – ismertette Hoffmann Zoltán, a Tigra Kft. innovációs igazgatója. A Széchenyi 2020 Program keretében a GINOP-2.2.1-15-2017-00073 számú projektben a Tigra Kft. mint konzorciumvezető mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Di-Care Zrt. és az iCollWare Kft. mint konzorciumi tagok működtek közre. A projektben résztvevők együttesen 73,99%-os mértékű, 1,839 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával telemedicina-alapú ellátási formák fenntartható megvalósítását támogató keretrendszer kialakítását és tesztelését valósították meg. A 2,5 milliárd forintos összköltségű együttműködés során 18 telemedicina-alkalmazást fejlesztettek, több mint 200 ezer mérési adatot dolgoztak fel, emellett 600 orvosi mérőműszert, infokommunikációs eszközt használtak a kutatás során. A munkában 100 egészségügyi dolgozó végzett teszteket, méréseket, valamint ugyanennyi kutató elemezte az eredményeket és dolgozott a fejlesztéseken. A 2017-ben indult projekt zárórendezvényét a Szegedi Tudományegyetemen tartották. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese az eseményen elmondta, hogy a pandémia egyértelműen bebizonyította, hogy a telemedicina fejlesztésének és kutatásának komoly létjogosultsága van. A projekt eredményei három területen jelentkeznek: – Akadémiai publikációk valósultak meg angol és magyar nyelven. – A hazai egészségügyi ágazat vezetői számára konkrét ajánlások készültek a telemedicina finanszírozását illetően. – Fenntartható, hosszú távon működtethető üzleti modellek születtek. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója az operatív menedzsment tagjaként arra világított rá, hogy társadalmi szempontból is nagyon fontos a digitális egészségügy kérdése, hiszen a legfontosabb a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy akik ezen a területen dolgoznak, azoknak a betegek érdeke a legfőbb szempont. A Szegedi Tudományegyetemnek mint felsőoktatási intézménynek és mint a régió központjának is biztosítania kell minden technikai feltételt, sőt ebben aktív és élenjáró szerepet kell vállalnia és vállal is. Az SZTE öt kiválósági kutatási területe közül ez a projekt kettőt is magában foglalt: az orvos-egészségtudományok területét és az IT-fejlesztéseket kombinálta. Az innovációs ökoszisztémában csak minden érintett szereplőnek közösen lehet komoly sikereket elérni, erre kiváló példa a most zárult projekt is. A Szegedi Tudományegyetemen futó mentálhigiéniai állapot monitorozási projektje a napokban zárul. Az SZTE ezenfelül alkalmazásokat dolgozott ki és orvosszakmai protokollok alapján meghatározott lépéssorozat mentén megvalósított pilot projekteket vitt végig. Forrás: SZTE