Az UNICEF magyar bizottsága által megkérdezett gyerekek többsége nem tapasztalja meg, hogy lennének jogai, és harmaduk gondolja úgy, hogy szüleiknek joguk van megütni őket. A magyar szervezet 2800 gyermek részvételével, az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez kapcsolódó civil jelentés keretében végezte a vizsgálatot.

Ahogy az eljuttatott közleményben olvasható, 2012-ben Magyarország harmadik alkalommal ad számot az ENSZ gyermekjogi bizottsága előtt a gyermekjogi egyezmény végrehajtásáról. A kormány mellett egy civil szervezetekből álló koalíció is készít beszámolót, és a gyermekjogi bizottság a két jelentést együttesen értékeli. Az ENSZ gyermekalapjának magyar bizottsága ennek a civil koalíciónak a tagjaként készítette el az első olyan magyar jelentést, amelyben az érintettek is hangot adhattak véleményüknek - emelték ki.

Mint írták, 2700 18 év alatti gyerek töltötte ki kérdőívüket, 100 gyermek pedig rajzot, prezentációt, plakátot, videofilmet készített arról, milyen gyermekjogokat ismer, és szerinte melyek a legfontosabbak. A részt vevő intézmények között volt az SOS Gyermekfalu, a Menedék Egyesület, a fóti Waldorf Iskola és a Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény is.

A nem reprezentatív felmérés tanúsága szerint a magyar gyerekeknek az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, valamint a játékhoz, szabadidőhöz való jog a legfontosabb. Ezzel együtt a szervezet munkatársai úgy látták, hogy a részt vevő gyerekek többsége számára a gyerekjog elvont fogalom maradt, mert a mindennapok tapasztalatai nem támasztották alá, hogy ők ténylegesen rendelkeznek a jogosultságokkal.

A kérdőívet kitöltő gyerekek 90 százaléka tudta, hogy 18 éves korig számít valaki gyereknek, és azzal is tisztában volt 85 százalékuk, hogy léteznek gyermekjogok; a gyermekjogi egyezményről ugyanakkor harmaduk nem tudott. Míg az iskolai élet, a tanulás és a különélő szülővel való kapcsolattartás joga területén csaknem 85 százalékuk adott helyes választ, addig a testi fenyítés terén a gyerekek harmada gondolta úgy, hogy a szülőknek joguk van megverni, megütni őket.

A gyerekek válaszaiban azonban nemcsak a fizikai erőszak jelent meg: a lelki, érzelmi erőszak egyes formáiról (figyelem és tisztelet hiánya, kiközösítés, verbális erőszak) a gyerekek 63 százaléka számolt be. A gyerekek egymás közötti erőszakos cselekményeiben is a verbális, illetve érzelmi bántalmazás szerepelt az első helyen (csúfolódás, kiközösítés, online zaklatás). Emellett a család anyagi helyzete, a pénztelenség és a szülők, barátok elvesztésétől való félelem jelentett magasabb arányban problémát számukra.

A gyermekjogi egyezményt 23 évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ, az Egyesült Államokon és Szomálián kívül minden ország aláírta. Magyarországon 1991-ben hirdették ki.



MTI 2012. december 12., szerda