Amerikai kutatók arról számolnak be a Science legújabb számában, hogy a kalóriaszegény, de az esszenciális tápanyagokat tartalmazó étrend lassítja az öregedést, és késlelteti az időskori betegségek kialakulását – majmok esetében is. A kalóriaszegény diéta csökkentette a rosszindulatú daganatok, a diabetes, a cardiovascularis betegségek és az agykéreg-atrophia gyakoriságát. Ezt eddig főemlősökben nem mutatták ki, csak alacsonyabb rendű és rövidebb élettartamú állatokban, ezért kérdéses volt, hogy lehet-e az eredmények alapján az emberekre vonatkozó következtetéseket levonni – ez volt ugyanis a vizsgálat végső célja. A kutatók 20 éve kísérleteznek rhesusmajmokkal (Macaca mulatta). Azoknak az állatoknak, amelyek kedvükre ehettek, a fele már elpusztult, míg a 30%-kal kevesebb kalóriát tartalmazó, máskülönben ugyanazon az étrenden tartott majmoknak a 80 százaléka még mindig él. A tanulmány 1989-ben indult 30 majommal, majd 1994-ben kibővítették további 46 állat bevonásával. A tanulmányba bevont valamennyi majom felnőtt, 7–14 éves egyed volt. Mostanra 33 állat maradt a kísérletben. Ezek közül 13 ehet kedvére, és 20 kap kalóriamegszorításos diétát. Richard Weindruch, a tanulmány vezetője az öregedés legfontosabb jeleire koncentrál: az életkorral kapcsolatos betegségek kialakulására, illetve a halálra. Az állatok általános egészségi állapotát tekintve Weindruch megjegyzi, hogy a korlátozott kalóriatartalmú étrend hosszabb élettartamot és jobb életminőséget eredményez idősebb korban. „A kalóriamegszorítás legnagyobb hatását a megnövekedett élettartamra akkor vesszük észre, ha megnézzük az öregedéssel kapcsolatos betegségeket” – mondja. Rosszindulatú daganatok és a cardiovascularis betegségek kevesebb mint fele annyiszor fordultak elő a korlátozott étrenden tartott állatoknál, mint a megszorítások nélkül evő majmoknál. Figyelemreméltó, hogy míg a bármit fogyasztható majmoknál gyakori volt a cukorbetegség vagy a csökkent glükóztolerancia, a korlátozott étrendű állatoknál nem figyeltek meg ilyet. A csökkentett kalóriabevitel tehát a cukorbetegség hatékony megelőzési módjának bizonyult ebben a kísérletben. A korlátozott kalóriabevitelű állatok agyi egészsége is jobbnak bizonyult, noha az agy nem minden területét kerülte el a neuronok pusztulása. Különösen a frontalis agykéreg, a mozgásokért, a problémamegoldásért és a tervezésért felelős területei őrződtek meg a kevesebb kalóriabevitel hatására. A kutatókat az 1930-as években rágcsálókon végzett kalóriamegszorításos kísérletek óta izgatja az a tény, hogy a kalóriabevitel csökkentése növeli az élettartamot. Számtalan különféle állaton végeztek ilyen vizsgálatot a férgektől a pókokig. Eddig azonban talán a wisconsini rhesusmajom-tanulmány szolgáltatta a legrészletesebb bepillantást a jelenségbe és annak potenciális alkalmazásába az emberi egészségmegőrzés tekintetében. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Science 2009; 325:201-204.