2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Miközben az USA lakossága körében rohamosan terjed a túlsúly és az elhízás, folyamatosan csökken a dohányosok száma. Ugyanakkor az elhízás már legalább akkora, ha nem nagyobb mértékben járul hozzá a amerikai egészségügyi rendszer terheihez és az egészséges életévek csökkenéséhez, mint a dohányzás. A Columbia University és a New York City College által végzett epidemiológiai vizsgálat szerint 2008-ban az USA felnőtt lakossága 10 millió egészséges életévet veszített a túlsúly, és ugyanennyit a dohányzás miatt. A Behavioral Risk Factor Surveillance System (BRFSS, viselkedési kockázati tényezők elemzése) felmérés 1993 és 2008 között készített több mint 3,5 millió interjún alapszik. Ez az USA történetének legnagyobb ma is folyamatban lévő, felnőtteket érintő egészségügyi felmérése. A kutatók a felmérés során több HRQOL (Health-Related Quality of Life, egészséggel kapcsolatos életminőség) mérésére alkalmas kérdést tettek fel, melyek segítségével figyelemmel kísérték a populáció mentális és egészségi állapotát. A kutatók számításaikhoz külön mértékegységet, az ún. QALY-t (Quality-Adjusted Life Year – életminőséggel súlyozott életévnyereség) alkalmaztak. A szerzők elemezték ezeket az adatokat, és átkonvertálták őket a dohányzás, ill. a túlsúly miatt vesztett QALY-ra. Egy QALY 1, tökéletes egészségben eltöltött életévet jelent. A vizsgált időszakban az amerikai lakosság körében 18,5%-kal csökkent a dohányosok, ugyanakkor 85%-kal növekedett a túlsúlyos emberek száma. A kutatók szerint e két elkerülhető kockázati tényező közel azonos mértékben ronthatja az életminőséget, illetve terheli az amerikai egészségügyi rendszert. A kutatást végző szerzők szerint ezek az adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy pontos célokat állítsanak fel a változtatható egészségügyi kockázati tényezők csökkentésére. A vizsgálat eredményeit Haomiao Jia és Erica I. Lubetkin az American Journal of Preventive Medicine című szaklap februári számában teszi közzé. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: Obesity Now Poses As Great a Threat to Quality of Life As Smoking
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.
Klinikum
A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.
A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.
Klinikum
Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.
Tényleg menthetetlenül elhízik, akinek sikerül leszoknia?
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás