A telemedicina, a stroke és a szöveti plazminogén-aktivátor
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi évtizedben nagy tért nyert telekommunikációs technológiák alkalmazása a stroke-betegek ellátásában (ma már csak egyszerűen a „telestroke” rövidítést használják).
A telestroke-rendszerek központi részét az az intézmény képezi, amelyben a nap 24 órájában rendelkezésre állnak a stroke kezelésében kiemelkedően tapasztalt szakemberek. Ez a központ telekommunikációs kapcsolatban áll a hozzá tartozó intézményekkel, amelyekben nincsen biztosítva ilyen szakértelem. A kommunikációs rendszer alkalmas többek között CT-felvételek, egyéb leletek stb. azonnali továbbítására.
A telestroke rendszerek leglényegesebb előnye, hogy segítenek az akut döntéshozatalban, legfőképp az infúzióban adott szöveti plazminogén-aktivátor (tPA) alkalmazását illetően.
Az American Stroke Association a rendelkezésre álló bizonyítékok áttekintése után megállapította, hogy a telestroke rendszerek alkalmasak a betegek megbízható diagnosztizálására. Bizonyított, hogy a telestroke segítségével adott javaslatok a tPA alkalmazására ugyanolyan megbízhatóak, mint a központi intézményekben helyben kezelt stroke-betegek ellátására vonatkozó döntések.
Kimutatták azt is, hogy a telestroke általi konzultáció lehetősége a kapcsolt intézményekben növeli a tPA alkalmazásának gyakoriságát. Ismert, hogy a nem megfelelő felkészültségű szakemberek ugyanis bizonytalanság esetén inkább a tPA-kezelés ellen döntenek, összességében rontva ezzel a betegek prognózisát.
Az irányelvek szerzői kitérnek a telestroke alkalmazások járulékos előnyeire is, például a kapcsolt intézmények munkatársai számára oktatásként is szolgálnak a központ szakemberei által adott javaslatok, továbbá a rendszer alkalmas a központ szakembereivel való konzultációra az akut ellátás utáni kezelésben felmerülő kérdésekben is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás:
Stroke 2009 Jul; 40:2616.
Stroke 2009 Jul; 40:2635.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
Egészségpolitika
A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás