Több ezer betegjogi panasz kivizsgálását végzik évente a betegjogi képviselők, akik tavaly november óta az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) alkalmazásában állnak. A tavalyi év adatai szerint a panaszosok legtöbbször a nem megfelelő hangnem miatt fordulnak a jogvédőkhöz. Többek között erről is szó esett az OBDK szervezésében kedden, Budapesten megrendezett konferencián, ahol az Európai Betegjogi Nap keretében arra is választ kerestek, hogyan építhető vissza a bizalom orvos és betege között.

Korszakalkotó törvény született 1997-ben Magyarországon, az akkori az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, dr. Kapócs Gábor felügyelete alatt – emlékezett vissza megnyitójában dr. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár, aki maga is részt vett a betegjogokat és az egészségügyi dokumentáció kezelésének szabályait is magában foglaló jogszabályok kidolgozásában. Bár a betegjogvédelmi rendszer több stáción át jutott el végül az OBDK-ig, a legmarkánsabb változás mégis a betegek szemléletében történt, amelyet a 15 éve alkotott szabályozás is erősített. Az OBDK az államtitkárság terveinek megfelelően tudományos, és módszertani központ lett, amely a tárcát is támogatja abban, hogy a betegekért tudjon dolgozni.


A jogok őre


Az OBDK-t azért állította fel a kormány, hogy legyen, aki őrködik a betegek jogai felett – fogalmazott megnyitójában Novák Krisztina, a Központ főigazgatója, aki elmondta, a jogvédelmi, módszertani, dokumentáció- és adatkezelési, nyilvántartási feladatok mellett az OBDK a kapcsolattartó pont az uniós országok hasonló szervezeteivel. Együttműködnek a betegszervezetekkel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal is.

Területi alapú hálózat kialakításán dolgoznak, ebben alkalmazkodnak az egészségügy régiós felosztásához, míg az ellátott- és gyermekjogi képviseletek megyei kirendeltségeken működnek majd. Munkatársaikat szakterületüknek megfelelő szakértők segítik a központi hivatalból.

Összességében több mint nyolcezer panaszkivizsgálás történt 2012-ben, a jogvédők ezeket 4000 órában dolgozták fel. A tavalyi év betegpanaszainak összesítéséből kiderült, az alapellátásban leginkább a felnőttek reklamáltak, míg az ügyeleti ellátásban a fogászok munkájára érkezett sok kritikus észrevétel. A panaszokat zöld számon éjjel-nappal fogadják, a központ elektronikus panaszládájába naponta 10-12 levél érkezik.

Míg januári sajtótájékoztatóján a főigazgató arról számolt be, hogy 107 jogvédőt vettek át a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH), mára már csak 92 fő áll a betegek, ellátottak és gyermekek mellett. A betegjogi képviselők három, az ellátottjogi képviselők négy, míg a gyermekjogi képviselők két fővel lettek kevesebben a három hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva. Novák Krisztina elmondta azt is, május 1-től a korábban hétféle jogviszonyban foglalkoztatott képviselőiket kizárólag kormánytisztviselő státuszban, vagy a Munka Törvénykönyve szerit alkalmazzák majd. Az OBDK rendszerében regisztrált jogvédők a jövőben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek majd.


Adatmegőrzés: papíron tollal


Nem elhanyagolt, törvényben jól szabályozott az egészségügyi dokumentációk kérdésköre, igaz, az ellátók sokszor nyűgös adminisztrációként tekintenek rá – dr. Trócsányi Sára, az OBDK Dokumentációs Főosztályának vezetője azonban úgy vélte, az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével lehetnek változások, mint ahogyan az új adatvédelmi törvény is szűkítette – igaz, csak kis mértékben – a személyes adatok körét.
Az egészségügyi adat különleges adat, kezelésének alapja minden esetben a célhoz kötöttség. Az ellátó a törvényi feltételek figyelembevételével maga határozza meg, milyen adatot vesz fel a páciensről, ám egészségügyi adat nélküli, teljesen anonim ellátás nincs, hiszen a szervezéshez, finanszírozáshoz, ellenőrzéshez szükséges néhány adat felvétele.

A beteg a saját ellátásához kapcsolható valamennyi adatot, dokumentációt megismerheti – amíg él. A hozzátartozók irat betekintési jogát azonban már behatárolják a törvények, ők csak az elhalálozás okával összefüggő, az azt megelőző kezelésekről kaphatnak információt. Az adatszolgáltatás alkalmával sok esetben az ellátók borsos összegeket kérnek az iratok fénymásolásáért. Dr. Trócsányi Sára elmondta, az adatszolgáltatás költsége nem eljárási illeték, nem adatszolgáltatási díj, a másolási költségekbe nem lehet beleszámítani sem munkadíjat, sem „amortizációt”.

A dokumentáció nyilvántartásában minden adattovábbításnak szerepelnie kell, de az adatkezelő feladata a megsemmisüléstől való védelem és az olvasható állapot megtartása is. A főosztályvezető itt hívta fel a figyelmet arra, hogy az elektronikus adatbázisok megőrzése még nem tekinthető véglegesnek, a legjobb eszköz erre a mai napig is a toll és a papír.

A jogvédők és az intézményeknél dolgozó adatvédelmi felelősök képzését már tervbe vette az OBDK, ám egyéb adatkezelési feladataiban nagyobb előrelépés nem várható, hiszen az archiválási és dokumentációmentési feladataikat – amelyeket az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézettel (EKI) közösen végeznek – az anyagi források szűkössége korlátozza.


A rendszerben fityegő beteg


A félelem és a bizalomvesztés miatt újratermelődnek a problémák – foglalta össze az elmúlt évek betegjogi panaszaival kapcsolatos vizsgálatok tanulságát dr. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) Vizsgálati Főosztályának vezetője. Az egészségügyet több ízben, szerteágazóan vizsgálta az ombudsman, a háziorvosi praxisok finanszírozásától a speciálisan érzékeny betegkörök – hajléktalanok, fogyatékosok, HIV-fertőzöttek – ellátásáig. Míg korábban az ellátás minőségével, a várakozással, a nem megfelelő hangnemmel volt problémája a panaszosoknak, addig mára úgy tűnik, az egész egészségügyi rendszerrel, s annak szabályozásával van baj. Hangsúlyozta, az ombudsman a betegek pártján áll, akik most csak „fityegnek” az ellátórendszerben. A főosztályvezető a konferencián jelezte azt is, a napokban kritikai észrevételt fogalmaztak meg az OBDK függetlenségével kapcsolatos kérdésekben.

A beteg kötelezettségeinek csak akkor tud eleget tenni, ha jogaival is tisztában van – vélekedett Bence Rita, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője. A TASZ-hoz érkező panaszok legtöbbje is a nem megfelelő hangnemet rója fel az egészségügyi ellátóknak. A szervezet több, nagyobb csoportot ért jogsérelem ellen lépett fel az elmúlt időszakban, így vizsgálták a fogyatékkal, kizáró- vagy korlátozó gondnokság alatt élők helyzetét, segítséget nyújtottak az inzulin-rendelet miatt érintett cukorbetegeknek. Sok problémát okoz az egészségügyben, hogy nincs idő a betegeket tájékoztatni a beavatkozásokról, vagy annak elmaradásának kockázatairól, így a páciens a terápiáról sem tud dönteni. A betegjogi programvezető a jogtudatosság növelésében látná a megoldást, s egy olyan panaszfórum létrehozásában, ahol a beteg érvényesíteni is tudja a jogait.

A bizalom és az embertársak iránti szeretet megerősítését látta a legfontosabbnak a gyógyításban dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke. A betegek testi, lelki, szociális és spirituális gyógyulást várnak orvosaiktól, míg a doktorok társadalmi, anyagi megbecsülést, belátható karriert szeretnének. A gyógyítás régen szeretetszolgálat volt, mára alkalmazott tudomány lett, ám ezen belül mégis az orvos és betege közötti intim kapcsolat, és annak minősége a legmeghatározóbb.


Súlyos betegjogsérelmek az NRSZH-nál?


A betegszervezetek hatóköre nagyobb, mint az egészségügyi intézményeké, így mind az érdekvédelemben, mind a politika meghatározásában nagy szerepük van – mondta Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum (NBF) ideiglenes választmányának tagja. A Fórum megalakulását a Nemzeti Egészségügyi Tanács megszüntetésekor, két évvel ezelőtt jelentette be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, majd törvény és rendelet is született a tanácsadói szervezetről. Az Egészségügyi Szakmai Kollégiumhoz kapcsolódó NBF 15 tagozatból áll, jelenleg jelöltválasztás folyik a szervezeteknél, az első tagozatgyűléseket május első hétvégéjén tartják meg.

A panaszos betegek buksiját simogatja az OBDK, hiszen megalakulása óta a betegjogokkal kapcsolatban semmiféle változás nem történt, s a mostani jogszabályok alapján ez nem is várható, hiszen a Központnak nincs hatósági jogköre – fogalmazott meg kritikát Poós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) elnöke. Válaszában Novák Krisztina kifejtette, hogy az egészségügyért felelős államtitkár nem akarta, hogy az OBDK az Egészségbiztosítási Felügyelethez (EbF) hasonlatos „korbácsos hatóság” legyen, az elmúlt öt hónap feladata pedig az igények felmérése volt, ezek gyakorlatba való átültetése csak lassan megy, „mert nulláról indultak”.

Súlyos betegjogi jogsértésekről számoltak be betegszervezetek képviselői a konferencián, amelyek szerintük az NRSZH-ban érik mindazokat, akiknek rokkantsági felülvizsgálatokon kell részt venniük. A páciensek nem tudhatják még a felülvizsgáló orvos nevét sem, a doktorok szakképzettségükről semmiféle információ nem lelhető fel. Ezért azt szorgalmazzák, a vizsgálatokon legyen jelen betegjogi képviselő, bár mint jelezték, még a hozzátartozókat sem engedik be a vizsgálatokra.

Utóbbi panaszra válaszolva Trócsányi Sára elmondta: a beteg joga eldönteni, ki lehet jelen vizsgálatkor, kezeléskor a rendelőben, ebben sem az orvos, sem más nem dönthet, kizárólag az érintett. Az OBDK főigazgatója pedig válaszában azt ígérte, felveszik a kapcsolatot az NRSZH-val az észrevételek tisztázásának érdekében.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-04-17