Közeli barátjának és professzionális szakembernek nevezte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt Peter Pažitný, Molnár Lajos egészségügyi miniszter egykori szaktanácsadója, a 2007-es reform kulcsalakja. Az anyai ágon magyar felmenőkkel is büszkélkedő szlovák közgazdász a Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén északi szomszédunk egészségügyi rendszerének átalakításáról, és a hazánkban öt évvel ezelőtt megbukott reformról és az államosítás következményeiről is szólt. Karizmatikus vezetőre, jó ideára és a reformok kivitelezése iránt elkötelezett kormányra van szükség ahhoz, hogy sikeresen lehessen átalakítani az ellátást – mondta Pažitný, aki azt vallja, gazdasági, ökonómiai rendszerként kell tekinteni az egészségügyre, amelyben a pénz az ösztönző. A magyar struktúra módosítását is ezen elv mentén javasolták. Mindössze kilenc hónap alatt végezték el a 2007-es reform alapozását, a tervezéstől a törvényalkotáson át az életbeléptetésig. Ennyi idő kellett, hogy bevezessék a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy felállítsák az Egészségbiztosítási Felügyeletet (EbF), és kidolgozták a gyógyszer-gazdaságossági szabályozást. A 2006 nyarától elvégzett munka azonban nem hozta meg a gyümölcsét, a szakma és az állampolgárok tiltakozása miatt a kormány, menesztve Molnár Lajost, kihátrált a reformból. Pedig ennek volt köszönhető, hogy abban az évben az OEP deficit nélkül zárta a kasszát. (Ellenben a hiány az ellátóknál jelentkezett. A Szerk.) Ezek a lépések markáns megtakarításokat hozhattak volna, hiszen a vizitdíj bevezetése után tíz százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, és nyolc százalékkal esett vissza a gyógyszerfogyasztás Szlovákiában – vázolta a közgazdász, hozzátéve azonban azt is, északi szomszédunknál mintegy kétéves előkészítés után születtek meg a reformtörvények, és a több-biztosítós rendszer már 1994 óta működik, volt olyan év, amikor tizennégy biztosító kínálta szolgáltatásait a piacon. A biztosítók és szolgáltatók felügyeletét a nálunk két évvel ezelőtt megszűntetett EbF-hez hasonló szervezet látja el, a hozzájuk érkező betegpanaszok harminc százaléka megalapozott volt. Az átalakítás szerves része volt a mentés megerősítése is, mára 276 mentőállomás működik Szlovákiában a korábbi 95 helyett, így a lakosság 95 százalékához 15 percen belül kiér a rohamkocsi. Szlovákiában az egy főre jutó egészségügyi költés ezer Eurót tesz ki, ennek 70-75 százaléka közpénz, a többi privát forrásból érkezik. A Robert Fico kormánya 2014-től megszüntetné a több-biztosítós modellt, szerintük ugyanis folyamatosan csökken a szlovák egészségügybe áramló anyagi források kihasználásának hatékonysága. A monopol helyzetbe kerülő biztosító ellenzői szerint viszont éppen a szolgáltatást igénybe vevők kerülnek hátrányos helyzetbe az átalakítás miatt. A szlovák kormány már 2007-ben megtiltotta, hogy a biztosítók profitra tegyenek szert az ellátásban, ami Pažitný szerint azért sem volt indokolt, mert a szolgáltatók haszna a teljes egészségügyi költségvetés egy százalékát sem érte el. Egyébként az szlovák Alkotmánybíróság is kimondta, nem lehet megtiltani a haszonszerzést. A hosszútávon jól működő rendszer alapja a biztosító, a szolgáltató és a beteg felelősségkörének megállapítása – vélekedik Peter Pažitný, aki szerit az állam feladata csupán a feltételek definiálása, nem pedig a napi szolgáltatás, vagy a munkába való közvetlen beavatkozás. Ezért is jelent számára csalódást a magyar rendszer átalakítása, annál is inkább, mert a területért felelős Szócska Miklós professzora volt a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában, akire felnézett és „sokat gondolt róla”. Senkitől a tulajdonát elvenni nem lehet – mondta Pažitný, a szakpolitika patikaliberalizációt visszafordító intézkedéseire utalva. Nem ért egyet az államosítással sem, ugyanis ez távol tartja a tőkét, elriasztja a befektetőket, ezzel együtt a találmányokat, újításokat, a modernizáció lehetőségét is, hiszen az államnak nincs innovációs potenciálja – vélte a közgazdász, hozzátéve azt is, az állam inkább forrást von ki az ágazatból, semmint hogy pénzt tenne az egészségügybe. Ráadásul marad az eddig is megszokott rendszer: az jut megfelelő ellátáshoz, akinek a családjában van orvos, s így protekcióhoz jut. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-11-14