2021. JÚNIUS 08.
Szöveg nagyítása:
A stroke és az utána kialakuló görcsös állapot komplex kezelését segítő gyógyszerjelöltek fejlesztését célozta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által vezetett konzorcium nemrég zárult, 1,789 milliárd forint összköltségvetésű projektje.
A konzorcium a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programban (NVKP) nyert 1 milliárd 491 millió forint támogatást a „Neurelaxin, az első neuron-nyúlványnövekedést serkentő hatóanyag: stroke és más agyi rendellenségek helyreállítását elősegítő vezérmolekula kifejlesztése” című projektre.
A konzorcium további tagjai a Printnet Kft. és a Neuroct Kft., a projekt szakmai vezetője Málnási Csizmadia András. Az 1,789 milliárd forint összköltségvetésű projekt legfontosabb eredménye egy új gyógyszerjelölt molekula teljes preklinikai kifejlesztése – közölte az ELTE hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a projekt célja olyan gyógyszerjelöltek fejlesztése volt, melyek lehetővé teszik a stroke és a stroke után kialakuló görcsös állapot, az úgynevezett spaszticitás komplex kezelését. A kutatók egy általuk azonosított és szabadalmaztatott molekulacsalád (az MPH hatóanyagok) fejlesztését végezték el a gyógyszerfejlesztési lánc egymást követő lépései szerint.
Legfontosabb eredményük, hogy az MPH-220 molekulát sikeresen eljuttatták a preklinikai fázis végéig, ami lehetővé teszi a láncban soron következő humán klinikai fázis I. vizsgálatok lefolytatását – közölték.
Mint a közlemény emlékeztet, a stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek csaknem 40 százalékánál jelentkezik spaszticitás. Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot 60 millió ember életét nehezíti meg világszerte, az ő kezelésük becsült költsége meghaladja az évi 500 milliárd dollárt.
A jelenleg elérhető, kevéssé hatékony gyógyszerek jelentős idegrendszeri, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat okoznak, mert az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Ezzel szemben az MPH-220 közvetlenül az izom-összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat és hatékonyan oldja a görcsöket a vázizomban úgy, hogy közben a szívizom működését nem befolyásolja.
A vázizmokban és a szívizomban működő miozinok nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért a kutatóknak meg kellett találniuk azt az apró különbséget, amelynek kihasználásával a gyógyszerjelölt csak a célfehérjére hat. A kísérleti eredmények szerint a szer felszívódása a szájon át történő kezelés után rendkívül hatékony, az izomgörcsökre kifejtett hatása több mint 10 órán keresztül megmarad.
Az eredményeket a Cell élettudományi folyóiratban publikálták, és a szabadalmi bejelentésben az Európai Szabadalmi Hivatal minden igénypontot elismert. A lehetséges klinikai fejlesztési együttműködésről tárgyalások kezdődtek befektetői csoportokkal – áll az ELTE közleményében.
Forrás: MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Mintegy 15 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a gyógyszergyártásban: megjelentek az első olyan szerek, melyekkel egy adott betegség patomechanizmusába célzottan tudunk a kulcsfontosságú molekulák gátlása révén beavatkozni. Legfőbb jellemzőjük, hogy biotechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, a gátolni tervezett molekulák vagy receptoraik antitestjei.
„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.
Idegtudományok
Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás