Új egészségügyi vezetés a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén Megtartotta a nyári szünet előtti utolsó ülését a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET). Papp Zoltán professzor, a NET elnöke rövid bevezetőjében felelevenítette a NET elmúlt három éves tevékenységét, és arra kérte a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának vezetését és az egészségügy új irányítóit, hogy a NET törvényi jogkörének megfelelően bátran támaszkodjanak az egészségügy legfontosabb szereplőinek, így különösen a betegek érdekképviseleteinek bevonásával születő véleményekre és ajánlásokra. Réthelyi Miklós professzor, az új csúcsminisztérium vezetője és Szócska Miklós, az egészségügyet irányító államtitkár rövid bevezetőikben hitet tettek a szakmaiság és humánum, a transzparens döntéshozatal és az érintettek bevonásával zajló előzetes egyeztetések mellett. Ezt követően bemutatásra kerültek a NET elnöksége részéről felkért szerzők által készített részanyagok, amelyeket összerendezett formában a NET javaslatcsomagjaként tesznek az új egészségügyi vezetés asztalára. Elsőként Boncz Imre, Gulácsi László és Oberfrank Ferenc kapott szót, akik bemutatták az OEP kiadásainak és bevételeinek alakulását az elmúlt két évtizedben, és vázolták a finanszírozási hiány kezelésének lehetséges módjait. Fontos kérdésként tették fel, hogy vajon a 21. századi technológiához mérten rendelkezünk-e megfelelően modern szemlélettel is. Érdekes és megdöbbentő számadat is elhangzott, nevezetesen: egy friss tudományos eredmény szerint Magyarországon a demenciára és az Alzheimer-kórra fordított kiadások évente 212 milliárd Ft-ot tesznek ki. Hajnal Ferenc az alapellátás legfontosabb feszültségpontjait és az ezek enyhítésére szolgáló javaslataikat mutatta be, melyek közül kiemelte egy egységes alapellátási informatikai rendszer igényét és a praxis alap létrehozásának szükségességét is. Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-Szakellátási Szövetség elnöke hangsúlyozta a hatékonyabb betegellátás és a racionális forrásfelhasználás igényét. Kiemelte, hogy a minőségi ellátást a jelenlegi rendszer semmilyen formában sem ismeri el. Előadásának végén megjegyezte, hogy a járóbeteg-szakellátás megerősítését célzó részletes javaslataik gyakorlatilag 2000 óta ott vannak a döntéshozók asztalán. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség Elnöke röviden ismertette részletes javaslatcsomagjuk fontosabb elemeit. Álláspontjuk szerint ez most egy fragmentált és a forrásokhoz képest túldimenzionált kórházi struktúra. Emlékeztetett rá, hogy évek óta megvannak a legfontosabb népbetegségek esetében a szakmai konszenzussal kidolgozott nemzeti programok, melyeket az akkori politikai vezetés ugyan felvállalt, de azóta végrehajtásuk megakadt és a bennük foglalt intézkedési tervek nincsenek sem végrehajtva, sem figyelembe véve a tervezés, forráselosztás és az EU pályázatok során. Célmodelljükben gyakorlatilag minden szinten integrációt javasolnak. Zalai Károly, a Magyar Gyógyszerész Kamara főtitkára rövid mérleget vont a 2006 óta a hazai gyógyszerészetben kibontakozott folyamatokról. Kiemelte, hogy a neoliberális politika következtében a gyógyszertári struktúra átrendeződött, és a belépett új tőketulajdonosok a profitérdeket a betegérdekek fölé helyezik. Megítélése szerint csorbult a gyógyszerellátás biztonsága és mindez már betegbiztonsági problémákat is felvet. Jelezte, hogy adataik szerint 2009-ben 750-800 patika működött veszteségesen. Emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy az eredménytelen minisztériumi tárgyalások után ez év tavaszán 12 pontban foglalták össze „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” címmel a gyógyszerészek követeléseit. Végezetül, a NET civil alelnöke, Koltai Tünde mutatta be a Kapócs Gáborral közösen „A betegjogokról és érvényesülésükről Magyarországon, 2010-ben” címmel készített részanyagukat. Koltai Tünde kiemelte, hogy a 1997. évi CLIV egészségügyi törvény megalapozta a magyar egészségügy betegközpontú átalakításának alapelveit, irányát, céljait és ehhez nem csupán megfelelő, hanem mindmáig korszerű jogi kereteket is biztosított. Ugyanakkor a törvény rendelkezésének végrehajtása gyakran hiányos és ezért a betegjogok a mindennapi gyakorlatban gyakran sérülnek. Hangsúlyozta, hogy a betegjogok mellett a betegérdekeket is figyelembe kell venni a rendszer átalakítása során. Részanyagukban számos konkrét intézkedési javaslatot fogalmaztak a meg az új minisztériumi vezetés számára. Utolsó javaslatukként a minden racionális és etikus egészségügyi reformot meghiúsító és mindegyik érintett felet megalázó hálapénzrendszer kifehérítését tűzték ki célul. A prezentációk után jó néhány hozzászóló egészítette ki a NET addig kialakított véleményét. Így a Magyar Ápolási Egyesület képviselője hangsúlyozta a 110 ezer ápoló szerepének fontosságát az egészségügyi ellátórendszerben, és rámutatott az egyre drámaibb humánerőforrás problémára. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt javasolta, hogy még az egészséggazdaságtani megállapításokat is az eddigi technokrata szemüveg helyett sokkal inkább humán szemüvegen át nézzük, hiszen az egészségügyben a munka tárgya maga az ember. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviseletében Csordás Ágnes alapellátási alelnök és Kubányi Jolán általános alelnök hozzászólásaikban az alapellátás összetettségéről, kiemelt fontosságáról és helyzetéről, valamint a válságos humánerőforrás helyzetről szóltak. Ehhez kapcsolódóan felmerült annak szükségessége, hogy a NET egy önálló ülést szenteljen az egészségügyben kialakult válságos humánerőforrás-helyzet megtárgyalására. Ugyanígy felvetették azt is, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátások valós szerepükhöz képest nem kaptak eddig kellő figyelmet, ezért a jövőben érdemes lenne részletesen áttekinteni e szakterületet is.(Június 23-án szerdán, az érintettek részvételével a NET ülésen is szóbe került válságos HR helyzettel foglalkozik majd a LAM-Klub) Az ülés zárásaként Papp Zoltán, a NET elnöke említette, hogy a hozzászólásokkal kiegészített részanyagokat összefogott formában mielőbb átadják az új minisztériumi vezetésnek. Ők már jelezték, hogy az átadás-átvételi folyamat miatt az abban foglaltak érdemi tanulmányozásához és a szükséges intézkedések megtételéhez kis türelmet kérnek. A NET következő ülésére előreláthatólag szeptember végén kerül sor. eLitMed Az egyes szervezetek részéről a NET-hez benyújtott szakmai részanyagokat itt olvashatják: Járóbeteg-szakellátás fejlesztése - Varga Imre Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói oldalának anomáliái és egy lehetséges célmodell - Rácz Jenő Alapellátás 2010 - dr. Hajnal Ferenc Egészség-gazdaságtani megfontolások 2010 - Boncz Imre A betegjogokról és érvényesülésükről Magyarországon, 2010-ben - Koltai Tünde, Kapócs Gábor A gyógyszerellátás helyzete - Zalai Károly