Alapításának 100. évfordulóján Magyarországon egyedülálló tudományos és technológiai központot avatott budapesti székhelyén az Egis Gyógyszergyár Nyrt., a régió egyik vezető gyógyszergyártó cége.

Hodász István vezérigazgató elmondása szerint az Egis Tudományos és Technológiai Központot (ETTK) az Egis azzal a céllal hozta létre, hogy 21. századi környezetben, világszínvonalú interaktív eszközök segítségével mutassa be orvosok és gyógyszerészek számára a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, valamint a hatóanyag- és késztermékgyártás gyakorlatát, bővítve mindezekről szerzett eddigi tudásukat, ismereteiket. Az ETTK híd az Egis múltja, jelene és jövője között, melyben a magyar piac egyik vezető gyógyszergyártója nagyméretű érintőképernyőkön, 3D-s vetítőteremben, valamint életnagyságú gyártóberendezéseken keresztül mutatja be tevékenységének fő területeit és történetének elmúlt száz évét. Az Egis Tudományos és Technológiai Központ földszintjén az Egis történetével, kiterjedt világpiaci jelenlétével ismerkedhetnek meg a látogatók. Ugyancsak a földszinten alakították ki a 3D-s vetítőtermet, amelyben a gyógyszer útja tekinthető meg a kutatás-fejlesztéstől kezdve a gyártáson át az expediálásig. Az épület mindhárom szintjét átfogja a hatóanyaggyártás folyamatát bemutató életnagyságú gépsor. Az első emeleten a késztermékgyártás és a csomagolás körülményeibe nyerhetnek bepillantást a látogatók az épületben kiállított valódi, az Egisben egykor, illetve ma is használt berendezésekkel azonos gépek révén, míg az érintőképernyőkön virtuális gyárlátogatást tehetnek az Egis budapesti és körmendi késztermékgyártó üzemeiben. A második emelet középpontjában a kutatás és a fejlesztés áll; interaktív alkalmazások szemléltetik a gyógyszerkutatás és a biotechnológia történetét, mutatják be az Egis gyógyszerfejlesztői tevékenységének sokoldalúságát, összetettségét. Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. jogelődjét éppen száz évvel ezelőtt, 1913. február 19-én jegyezték be Budapesten a cégjegyzékbe Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. néven. Az Egis egy kihívásokkal és sikerekkel teli évszázadot követően mára Közép-Kelet-Európa meghatározó gyógyszergyárainak egyikévé fejlődött. Magyarország egyik legnagyobb múltú gyógyszergyárának történetét három nagy korszak határozta meg: a Dr. Wander, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (EGYT) és az Egis időszaka. A Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. megalapítása egy magyar gyógyszerész, Balla Sándor nevéhez fűződik, aki 1913-ban a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen hozta létre a vegyes tulajdonú részvénytársaságot, hogy megvalósítsa nagy álmát: a gyógyszergyártást Magyarországon. 1932-ben létrehozták a vállalat saját gyógyszerkutató laboratóriumát is.

A Wander 1915 körül

A korszakban kifejlesztett számos gyógyszer közül a legsikeresebb az 1937-ben forgalomba hozott, fertőzéses betegségek, többek között a tüdőgyulladás kezelésére szolgáló szulfonamid-készítmény, a Ronin volt. Az 1950-es államosítás során öt kisebb magyar céget csatoltak a vállalathoz és Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Örkény Istvánt 1958 és 1963 között, az 1956-os tevékenysége miatt az EGyT-hez száműzték. Tanult vegyészként és íróként gyógyszerismertetőket fogalmazott, ő írta a gyár alapításának 50. évfordulóján elhangzott ünnepi beszédet is. Ezt az időszakot az író a soha nem tapasztalt írói szabadság korszakaként idézte fel a későbbiekben, hiszen reménye sem volt rá, hogy írásai megjelennek, ezért bármit papírra vethetett. Sok egyperces novellája őrzi egykori EGyT-s munkatársai emlékét. Talán egy kevéssé lelkesítő nap termése lehet ez a novella:

Bevégzetlen ragozás Sokszor csak úgy magam elé nézek Sokszor csak úgy magad elé nézel Sokszor csak úgy maga elé néz Sokszor csak úgy magunk elé nézünk - - -

Örkény István

Az EGYT-ben folyó kutatás érdeme több eredeti készítmény kifejlesztése is. Közülük az egyik legjelentősebb az értágító, simaizom görcsoldó benciklán hatóanyagú gyógyszer, amelyet 1966-ban hoztak forgalomba a magyar piacon, majd a világ számos országában. Az originális termék feltalálóit 1985-ben Állami Díjjal jutalmazták. További sikeres originális EGYT-készítmény a központi idegrendszerre ható tofizopam, amely 1974-ben került a magyar piacra és hamarosan exportja is megkezdődött. A két készítmény összesített forgalma ma is meghaladja az 5 milliárd forintot.

Csomagolás a nyolcvanas években

Az exportpiaci nyitás indokolta a vállalat nevének megváltoztatását is EGYT-ről Egisre 1985-ben, ugyanis az EGYT név láttán a külföldi partnerek gyakran egyiptomi cégre asszociáltak. A könnyen kimondható, megjegyezhető név utalás Pallasz Athéné pajzsára, a védelmet jelképezi és az elmúlt közel három évtizedben a kiváló minőségű gyógyszerek szinonimájává vált. 1995-ben vált az Egis többségi tulajdonosává és stratégiai partnerévé Franciaország legnagyobb független gyógyszergyára, a Servier. Az alapítás óta ugyanazon a helyen álló kőbányai székhely mellett az évtizedek során további gyáregységekkel bővült a vállalat Budapesten és Körmenden. Az új évezredet nagyszabású megújulással köszöntötte az Egis, korszerűsödtek a hatóanyag- és a késztermékgyártó üzemei, a vállalat új piacok és hatástani területek felé nyitott, évről évre új termékekkel bővítette kínálatát, valamint növelte innovációs ráfordításait. A vállalatnak jelenleg három kutatás-fejlesztési központja működik három magyarországi telephelyén. A vállalat második évszázadának kezdetén új fejezet nyílik az Egis történetében, belép az orvostudomány egyik legmodernebb területének számító biotechnológiai gyógyszerek piacára. Európa első biohasonló monoklonális antitest gyógyszerét az Egis vezeti be a világ egyik vezető biotechnológiai cégével, a dél-koreai Celltrionnal kötött, nyolc termékre és 17 országra vonatkozó együttműködési megállapodása révén, tervei szerint 2013-ban.

Az Egis székhelye ma

A most megnyílt bemutató központ lenyűgöző technikai lehetőségekkel, gyógyszergyári „Csodák palotája”-ként várja a szakmai látogatókat. A csoportok az Egis honlapján jelentkezhetnek be. Kihagyhatatlan élmény! 2013. február 19. dr. Lipták Judit