Klinikum

Teljes szemléletváltásra volna szükség!

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

– A fejlett országokban a gasztroenterológiai megbetegedések milyen betegségterhet jelentenek? – A fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek mellett igen gyakran előfordulnak az emésztőszervi betegségek is, ezért jelentős betegségterhet jelentenek. Azt is meg kell jegyezni, hogy az emésztőszervi panaszok számos egyéb betegséghez társulnak, ami mind az orvos, mind a beteg számára külön problémát jelent. – Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok? – Magyarország a betegségek előfordulása szempontjából a fejlett országok közé sorolható, ám ebből adódik az is, hogy sajnos egyre gyakoribbak az olyan betegségek is, amelyek az egészségtelen életmóddal, táplálkozási szokásokkal hozhatók összefüggésbe. A betegségek létrejöttében közismert a stressz, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás jelentősége. Az emésztőszervi betegségek közül emiatt egyre nő például az ételallergiák, és -intoleranciák, a gyulladásos bélbetegség, a daganatos betegségek előfordulása. – Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete? – Az ellátórendszerre nyilvánvalóan növekvő terhet ró a betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása, s mindemellett tudvalevően igen nehéz anyagi helyzetben van. Fokozódó gondot jelent a szakemberhiány, ami pedig nem véletlenül alakult ki, mondhatni természetes következménye az évtizedek óta romló erkölcsi és anyagi megbecsülésnek. Egyébként jelentős különbségek vannak az ország egyes területei között abban is, hogy miként lehet hozzájutni a megfelelő szintű ellátáshoz. Ez is feszültségek forrása lehet. Egyes vidékeken hiányoznak a szakemberek, emiatt a betegség felismerésének és gyógyulásának esélye nem ugyanaz a fővárosban, egyetemi városokban, mint az ezektől távol eső kisebb településeken, ahol esetleg sajnos még háziorvos sincs. – Ön szerint mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak? – A diagnosztikus és terápiás lehetőségek a gasztroenterológia szinte minden területén folyamatosan bővülnek, s ezek természetesen jelentős költségekkel járnak. Ésszerű felhasználásuk azonban minden orvos és beteg alapvető érdeke lenne. Ugyanakkor azt is tudomásul kellene már venni, hogy meg kell akadályoznunk a szakemberek elvándorlását, meg kellene teremteni az itthon dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Ez nyilvánvalóan komplex kérdés, hiszen a gazdaság teljesítménye határozza meg az anyagi erőforrásokat, a megfelelő képzés, szervezés és ellenőrzés biztosíthatja az ésszerű és takarékos felhasználást. A leghatékonyabb eszköz a költségek csökkentésére a betegségek megelőzése volna. Sajnos azonban elmondható, hogy tragikusan kevés figyelmet fordítunk a felvilágosításra, az egészségtudatos életmódra és táplálkozásra. A médiából szüntelenül a mutatós, olcsó ételek reklámja áramlik, szinte alig kapnak helyet a természetes, jó minőségű, magyar alapanyagból otthon készült ételek, ezek népszerűsítését igencsak hiányolom. Nyilván ez a nevelésnek csak egy piciny szelete, hiszen összetett kérdéskörről van szó… – Mit vár Ön ezen a szakmai területen, és mit vár egyénileg? – Szükségesnek tartom és várom a teljes szemléletváltozást az egészségügyben: várom, hogy a előtérbe kerüljön a prevenció, jó lenne látni az ellátórendszer progresszivitási szintjeinek komolyan vételét, az ennek megfelelő finanszírozást, ami valóban költségalapú. A költségekbe természetesen a szakmai tudást és az elvégzett munkát is bele kell számítani, amit a fizetések tekintetében ma szinte értéktelennek tekintünk. Ismét rá kell ébredni arra, hogy a gyógyítás emberi tudás, humánum, empátia nélkül a legmodernebb diagnosztikus és terápiás lehetőségek birtokában sem valósulhat meg kellő színvonalon. elitmed Kapcsolódó anyagok: A szakma időről-időre fölemeli szavát
Megmenteni kétezer ember életét
A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.