Klinikum

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

2022. JÚLIUS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nature Medicine-ben jelent meg az eddigi legnagyobb esetszámú vizsgálat eredménye, ami azzal foglalkozott, hogy milyen gyakori az áttöréses SARS-CoV-2-fertőzést követően kialakuló hosszú-Covid. Az eredmény lehangoló, és a Nature News-nak nyilatkozó szakértők szerint nem fog véget vetni a témát övező bizonytalanságnak. Ziyad Al-Aly és munkatársainak vizsgálata több mint 13 millió ember adatain alapul. Az USA veteránokkal foglalkozó Saint Louis-i klinikai epidemiológiai központjának kutatói arra jutottak, hogy a különböző Covid elleni oltások csak 15%-kal csökkentik annak az esélyét, hogy a fertőzést követően hosszú-Covid szindróma alakuljon ki. (Ráadásul a Saint Louis-i kutatók szerint nincs semmi különbség a vakcináltak és a nem vakcináltak esetében kialakuló hosszú-Covid tüneteinek típusa vagy súlyossága között.) Egy, a januári megjelenésekor legnagyobb esetszámúnak számító korábbi vizsgálat még 50%-os csökkenésről számolt be. A Lancet Infectious Diseases-ben megjelent tanulmányban Michela Antonelli és munkatársai posztvakcinációs SARS-CoV-2-fertőzéshez kapcsolódó hosszú-Covidban szenvedő britek okostelefonos applikáció révén gyűjtött adatait elemezték. A kérdésekre a választ már csak azért is nehéz megadni, mondják a szakértők, mert a tünetek széles skálája (több mint 200 tünet, például fáradtság, cardiovascularis betegségek és 2-es típusú diabetes) miatt már azt is nehéz definiálni, hogy mi is az a hosszú-Covid. Egyes tanulmányok (például Sun M. Yoo és munkatársai, Journal of General Internal Medicine) szerint hosszú-Covid a fertőzöttek 30%-ában alakul ki, mások (Ziyad Al-Aly és munkatársainak egy korábbi vizsgálata, Nature Communications) 7%-os eredményre jutnak. Ezek után még nehezebb eldönteni, hogy ritkább-e a hosszú-Covid, és ha igen, mennyivel áttöréses infekció után. A 15%-os eredményt értékelve a szakértők hangsúlyozzák: mivel az oltás csak limitált védettséget ad a hosszú-Covid ellen, ismét előtérbe kerül a maszkhasználat és a szociális távolságtartás fontossága. És fontosak lesznek a további vizsgálatok eredményei is, mivel az eddigi vizsgálatok arról még nem tudtak beszámolni, hogy az omikron variáns vajon okoz-e hosszú-Covidot – kitörése óta a pandémia alapvetően megváltozott, és se definícióval, se biomarkerrel, se terápiával nem rendelkezünk a hosszú-Covidra, és még csak kialakulásának mechanizmusát se ismerjük. (Van némi adatunk az omikron variánssal kapcsolatban: Nagy-Britannia nemzeti statisztikai hivatala májusban azt jelentette, hogy a két oltásban részesültek esetén az omikron BA.1 variánsával fertőzöttek esetén fele olyan eséllyel alakul ki hosszú-Covid, mint azok esetén, akik valószínűleg delta variánssal fertőződtek.) A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú-Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú-Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid betegségükkel kapcsolatban nem keresnek fel orvost, valószínűleg hosszú-covidos tüneteikkel sem fognak. A hosszú-Covid ráadásul nemcsak több mint 200-féle tünettel jelentkezhet, de a különböző tünetek különböző súlyosságúak is lehetnek, az orvosok nem minden tünetet kódolnak, az applikációk csak a fiatalokat és gazdagokat érik el, továbbá a szindróma hónapokig vagy évekig is fennállhat, és több hónapos szünet után ismételten jelentkezhet. Bár a bizonytalanságok megnehezítik a Coviddal kapcsolatos bizonyítékokon alapuló egészségpolitikák kialakítását, Ziyad Al-Aly a Nature News-nak elmondta: nehéz számszerűsíteni a vakcináció hosszú-Covid-kockázatot csökkentő hatását, a trend mégis egyértelmű: oltottak esetén kisebb a kockázat. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemények: Ledford, H. (2022). How common is long COVID? Why studies give different answers. Nature, 606(7916), 852-853. Reardon, S. Long COVID risk falls only slightly after vaccination, huge study shows. Nature. 2022

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral