Az orális fogamzásgátlók (OF) és az endogén női nemi hormonok a természetes nemi ciklussal (TC) bíró nőkben számos pszichológiai sajátosságot befolyásolnak (pl. kognitív működés és érzelmek), azonban eddig kevés vizsgálat foglalkozott ezek társas viselkedésre gyakorolt hatásával. Egy korábbi vizsgálat eredményei már utaltak arra, hogy a TC-vel bíró nők proszociálisabb viselkedést tanúsítanak, mint az OF-et szedők, azonban a háttérben álló neuroendokrin hatásmechanizmus feltáratlan maradt. Ezért német és svájci pszichológusok és viselkedési közgazdászok elemezték, hogy milyen az egészséges OF- és TC-nők társas döntéshozatali folyamata, társas viselkedése és empátiája ciklusuk különböző ösztradiol- és progeszteronszintű szakaszaiban. Mint bevezetőjükben a szerzők kifejtik, nemi ciklusaik során a nők nemi hormonszintjei jelentős inter- és intraindividuális különbségeket mutatnak, ezért a női résztvevőket általában kizárják a neuroendokrin kutatásokból, vagy ahogy a stresszkutatások példája mutatja, csak bizonyos ciklusszakaszban vonják be őket. Mivel a női nemi hormonok hatása jelentős és széles körű, a lehetséges viselkedésbeli különbségeket kiváltó hormonális moduláció feltárása érdekében fontos az OF- és a TC-nők vizsgálata és direkt összehasonlításuk. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy az orális fogamzásgátlók csökkentik az ösztradiol- és progeszterontermelődést, befolyásolják a memória- és magasabb rendű kognitív működést (visuospatialis és nyelvi képességek, figyelem), továbbá morfológiai változást eredményeznek az agyi struktúrában. A jelen tanulmány szerzői az OF- és TC-nők proszociális viselkedésének megfigyelése és összehasonlítása céljából kérdőíves vizsgálatokat végeztek és valós társas döntéshozatali helyzetekben figyelték meg őket ciklusuk különböző szakaszaiban. A vizsgálatba 83 egészséges nőt vontak be (38 OF és 45 TC), akik a monofázisos OF-en (ethinyl-ösztradiol < 50 µg) kívül nem szedtek semmilyen más gyógyszert, 18 és 30 közötti volt a BMI-jük, nem volt gyermekük, napi 5 szál cigarettánál nem dohányoztak többet, és menstruációs ciklusuk szabályos volt. A TC-nőket follikuláris és luteális fázisban vizsgálták, ovulátoros fázisban nem. Mini-SCL-teszttel mérték fel a depressziót, félelmet és szomatizációt, PANAS-t-skálával a hangulati állapotot, nyálteszttel az ösztradiol- és progeszteronszinteket. A társas viselkedést döntéshozatali helyzetekben vizsgálták, mérték a bizalom és a megbízhatóság fokát, az erőforrás-megosztást, a büntetésre való hajlamot, és a kockázatvállalást. A vizsgálati alanyoknak egyrészt a diktátorjáték egy változatában kellett dönteniük arról, hogy megosztják-e erőforrásaikat egy másik résztvevővel (ebben a játékban a másik résztvevő nem ad visszajelzést, így a döntés nem kockázatos), másrészt egy stratégiai játékban dönthettek arról, hogy a bennük bízó interakciós partnerrel megbízhatóan bánnak-e, illetve dönthettek arról, hogy az őket becsapó interakciós partnert megbüntetik-e. Ezenfelül Társadalmi Értékorientációs Teszttel felmérték a vizsgálati alanyok társadalmi értékorientációs típusát (kompetitív, individualista, proszociális, altruista), továbbá MET-teszttel kognitív és emocionális empátiájukat (ebben a tesztben különböző érzelmi állapotban ábrázolt emberek érzelmi állapotát kell megállapítani, illetve beszámolni arról, hogy az illető milyen mértékben azonosul a képen ábrázolt személlyel). A fogamzásgátlót szedő, OF-nőkkel összehasonlítva, a természetes ciklusú, TC-nők szignifikánsan magasabb progeszteronszinttel rendelkeztek, jelentősen erősebb proszociális viselkedésről tettek tanúbizonyságot, hajlamosabbak voltak erőforrásaik megosztására, magasabb volt az emocionális empátiájuk szintje, és összességében is nagyobb százalékuk tartozott a proszociális értékorientációs típusba. A nők két csoportja nem különbözött megbízhatóságban, bizalomban, büntető magatartásban, nem társas kockázatvállalásban (ezt egy lottófeladattal mérték), és mindkét csoport tagjai ügyesebbek voltak a pozitív érzelmek felismerésében (kognitív empátia). A TC-nők esetében negatív korreláció állt fenn a bizalom és a progeszteron szintje között. Szignifikáns összefüggés mutatkozott továbbá az emocionális empátia és az erőforrás-megosztás, valamint az emocionális empátia és a megbízhatóság között. Összefoglalójukban a szerzők megállapítják: feltételezhető, hogy a fogamzásgátlók társas viselkedésre gyakorolt negatív hatása erőteljesebb az egyszerűbb, direkt döntési helyzetekben, amikor alacsony a társas kockázat (amilyen pl. a diktátorjáték), míg gyengébb az összetettebb helyzetekben, amikor számít a partner visszajelzése (vagyis amikor magas a társas kockázat, így számít a megbízhatóság és a bizalom). Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Strojny, J., Domes, G., Fischbacher, U., & von Dawans, B. (2021). The modulation of social behavior and empathy via oral contraceptives and female sex hormones. Psychoneuroendocrinology, 131, 105250.