Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

2016. FEBRUÁR 03.

Szöveg nagyítása:

-
+

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán. - A könyvből Huszár Tibor felesége, Marika betegségei révén példaértékűen sok mindent megtudunk arról, hogy mit jelent a humanista orvoslás valóban, a különböző élethelyzetekben, hogyan kell megtenni mindent a betegért, sokszor annak véleményével ellentétben is. -Azzal kezdtük, hogy véleménye szerint az orvosláshoz a ,,knowledge,, - tudás- ,, skills, ,- készségek- mellett nagyon fontos az ,,attitude,, - az orvos hozzáállása a beteghez és a kollégákhoz, az empátia. A krónikus beteget gondozó orvos a beteg gazdája kell, hogy legyen nemcsak krónikus betegségében, de más társult betegségében is a beteg segítségére kell lennie. Keserű megjegyzés, hogy manapság ez már sokszor hiányzik. A mai korszerű kivizsgálási lehetőségek, guideline-ok mechanikussá teszik az orvoslást. Semmiképpen sem helyettesítik a fizikális vizsgálatot, az orvos beteghez való hozzáállását, jelenlétének gyógyító hatását. Az időhiány nem indok a mellőzésre. Különösen igaz ez az első vizitre és a fiatal betegre vonatkozóan, amikor a panaszokat komolyan meg kell hallgatni, akkor is ha azok banálisnak tűnnek, mert a fiatal nincs hozzá szokva a betegséghez és kell rá időt szánni, hogy megmondjuk ha baj van, (de azt is ha nincs) és azt, hogy hogyan segíthetünk. A hivatalos irányvonalak ajánlásaitól el lehet térni és a betegre szabott terápia mellett kell állást foglalni. -Nagyon fontos az orvos kollégákkal való jó kapcsolat, hogy a megfelelő konzíliumok a beteg számára elérhetővé váljanak szükség esetén. A személyes konzíliumok ma már igen ritkák, de sokszor szociális prioritásra is szükség van. A vizsgálatok, kezelések előjegyzése szükséges ugyan, de előjegyzési prioritások okvetlenül szükségesek. Szeptikus arthritiszes, cauda szindrómás betegnek abszolút prioritása kell hogy legyen. Van ami ráér, van ami nem. A beteg óhaja számít. Sok beteg megbízható jó szakembert szeretne, de akinek ideje is van rá. Legtöbb beteg elutasítja a gépies gyors, elfoglalt magatartást, hiszen ezáltal egyszerű dolgok is elmaradhatnak, melyek következményei elbizonytalanítják a beteget. Fontos a jó hangulatú kórházi háttér, a szakmai vezetők felelőssége, a racionális humanizmus. -Mit lehet tenni, hogy így legyen kérdeztem, hiszen nagyon sok orvos elfárad, kiég. Orvos-függő, volt a gyors válasz, a család és gondozó orvos szerepe felértékelődött, és megfelelő ,,attitude,,-el sok mindenben tudnak segíteni. Sajnos ezt nem tanítják az egyetemen.Nagyon fontos, hogy a családorvos hogyan készíti fel a szakorvosi vizsgálatra a beteget, vagy a szakorvos a konzíliumra, hogyan készül a beteg a vizitekre. Mennyit tanult meg a betegségéről és reumatológiánál maradva az EULAR betegekre vonatkozó irányelveiből. -Kik taníthatnák mindezt? Azok akik erre alkalmasak és Bálint dr. harcos kiállást ajánl a betegek érdekében. A könyvből idézek Hippokratésztől:,,Az orvos kötelessége, hogy ne csak azt tegye ami közvetlenül rá tartozik, hanem biztosítsa a beteg együttműködését, továbbá környezetében levőkét is, sőt minden külső ágensét is,,. Vagyis az orvosnak valóban mindent meg kell tennie betegéért, amit lehet, akár a saját érdeke ellenében is. A beteg érdekében vállalnia kell a konfrontációt a külső hatalmakkal szemben is”. Bálint dr. a családorvosok reumatológiai képzését és a szépirodalom olvasását javasolja. A regényekben, novellákban sok különböző jellemű ember szerepel, a legkülönbözőbb szituációkban. Egy emberöltő alatt nem lehet annyi, különféle emberrel találkozni, mint a regényekben. Tolsztoj, Ivan Iljics halála című novellája például nemcsak remek kórleírást ad, hanem pontosan leírja azt is, hogy a beteg mit érez. Bizony a beteg szemszögéből ritkán értékeli a tüneteket az orvosi szakirodalom. -Nekem pedig Vörösmarty Mihály költeménye a -Gondolatok a könyvtárban- jut eszembe: Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért... Köszönjük élet! Áldomásaidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt. Isten éltesse Főorvos Úr sokáig! Köszönöm a beszélgetést! ____ A Corvina Kiadó gondozásában megjelent Huszár Tibor Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral című kötete. Huszár Tibor szociológus, akadémikus és Dr. Bálint Géza reumatológus főorvos, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) egykori főigazgatója beszélgetéseiben egy orvosi életpálya gazdagsága bontakozik ki.

A családról, az iskolákról, a neveltetésről és a hitről, a szakmai kérdésekről, az orvos-beteg viszonyról, a kórházak állapotáról és sorsáról nyíltan és közérthetően beszélő orvos pályaképe nemcsak hivatása 20. századi történetéről és a magyar egészségügy elmúlt évtizedeiről ad hiteles képet, hanem megrajzolja egy hivatásának élő ember megnyerő arcképét is. Megjelenés: január 6. Terjedelem: 216 oldal Méret: 110 x 180 mm Kötés: Keménytáblás Ár: 2490 Ft Megrendelési lehetőség: https://www.lira.hu/hu/jcbs/139443701

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Gondolat

„Gyakran egyetlen információval is tovább lehet lendíteni valakit a kritikus helyzeten” – Interjú Gazsi Adrienn ügyvéddel a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott jogsegélyről

Hogyan tud a jog úgy működni, hogy mindenkinek javára legyen? Hogyan lehet minél több ember számára elérhetővé tenni a jogi tudnivalókat és képviseletet? A budapesti székhelyű PILnet Alapítvány ebben a szellemben kutat, oktat és segíti Magyarország és a régió civil szervezeteit azáltal, hogy széles körben elérhetővé teszi az ingyenes jogi támogatást. A pro bono tevékenység népszerűsítése érdekében a PILnet a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen minden évben átadja „Az Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díjat” is. Gazsi Adrienn ügyvéddel beszélgettünk a társadalmi elkötelezettségéről annak kapcsán, hogy 2020-ra visszamenőleg ő kapta meg az Év Pro Bono Ügyvédje Díjat.

Hírvilág

Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

Kapócs Gábor interjúja Karsai Dániel alkotmányjogásszal 1. rész