Bevezetés: Hepatitis C vírussal (HCV)fertőzött betegek körében a diabetes mellitus 2-3-szor gyakrabban fordul elő, emellett számos vizsgálat igazolta, hogy diabetes mellitus társulása esetén alacsonyabb tartós virológiai válasz arány érhető el. A vizsgálat célja olyan, a tartós virológiai választ előrejelző tényezők azonosítása volt, melyek befolyásolásával növelhető az antivirális kezelésre reagálók száma. Módszerek: A retrospektív longitudinális vizsgálatban 8293 hepatitis C vírus fertőzött, pegilált interferon és ribavirin kombinációjával kezelt amerikai veterán adatait elemezték. A diabetes mellitus előfordulási gyakorisága 20,54% volt. Definíció szerint a virológiai válasz tartósnak tekinthető, amennyiben a kezelés befejezése után 12 héttel a HCV ribonukleinsav PCR (polimerase chain reaction) vizsgálat negatív eredményű. A szignifikáns prediktor tényezőket logikai regressziós analízissel igazolták. Eredmények: A tartós virológiai válasz a diabeteses betegcsoportban szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (21% vs. 27%, p <0.001). A teljes vizsgálati populációban szignifikáns pozitív prediktornak az alacsony kezdeti vírusszám (<400000/ml), a magas kezdeti LDL-koleszterin szint és a statin kezelés, szignifikáns negatív prediktornak pedig a diabetes mellitus, az afroamerikai rassz, a cirrhosis hepatis fennállása, és az anamnézisben szereplő myocardiális infarctus bizonyultak. A diabeteses populációban pozitív prediktorok tekintetében eltérést nem találtak, viszont az inzulin kezelés független negatív előrejelző szerepe igazolódott. Fordított arányú összefüggés volt kimutatható a HbA1c szint és a tartós virológiai válaszok aránya között, mely arányt az inzulinkezelés tovább ront. Ezzel szemben metforminnal vagy szulfanilureával kezelt betegek esetén a magasabb HbA1c érték nem jár lényeges válasz arány csökkenéssel. A statin használata mind a diabeteses, mind a nem diabeteses populációban független pozitív prediktornak bizonyult, szignifikánsan javítja mindkét csoportban a tartós virológiai válasz arányát. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre, melyek a statinok antivirális hatását igazolták, ebben a tanulmányban ez a hatás az LDL-koleszterin szinttől függetlennek bizonyult. A szerzők ajánlják adjuváns kezelésként a statinok bevezetését az antivirális kezelés mellé, de további prospektív vizsgálatok szükségesek a statinok antivirális hatásának tisztázására. Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika Forrás: Rao GA, Pandya PK. Statin therapy improves sustained virologic response among diabetic patients with chronic hepatitis C. Gastroenterology (2009). doi: 10.1053/j.gastro.2010.08.055.