Allergiára antihisztamint kell adni, nem kalciumot, mivel az előbbi bizonyítottan hatásos, míg az utóbbi hatástalan. Dr. Novák Hunor gyermekorvos Facebookon indított kampányának az a célja, hogy a magyar orvosok is a bizonyítékok alapján, kalcium nélkül kezeljék a csalánkiütést, viszketést, rovarcsípést. A gyermekorvos Facebookon tavaly közzé tett nyílt leveléhez számos szaktekintély is csatlakozott (pl. dr. Zeher Margit professzor, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke, dr. Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergia Szövetség elnöke, dr. Zacher Gábor toxikológus, dr. Csupor Dezső gyógyszerész, dr. Réthy Lajos Attila, a Magyar Gyermekorvosok Társasága vezetőségi tagja). Nyílt levelében Novák Hunor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kalcium hatástalan allergiában, és az alkalmazása kapcsán kialakuló hamis biztonságérzet akár a beteg halálát is okozhatja. Mint a gyermekgyógyász kifejti, hazánkban a kalciumot, főként annak ampullás változatát sokan javasolják, használják darázs- és méhcsípés, allergia, viszketés, bőrkiütés, nátha, köhögés, torokgyulladás esetén is, azonban e gyakorlatot semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, és semmilyen szakmai irányelv nem javasolja. A kalciumszedés kalciumhiányos állapotokban, csontritkulás esetén indokolt, allergia, csalánkiütés, viszketés, rovarcsípés kezelésére antihisztamint kell adni, illetve rovarcsípést követő súlyos allergiás reakció esetén adrenalininjekciót. Novák Hunor kezdeményezését a média is felkarolta, cikkezett a kalciumkezeléssel kapcsolatos tévhitekről többek között az index, a HVG, és összeállítással jelentkezett az M1 is, amelyben a gyermekgyógyászon kívül Nékám Kristóf professzor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a körzeti orvosoknak és a lakosságnak is a valóban hatásos antihisztaminokat kell allergia esetén ajánlaniuk, illetve használniuk. A kampányból az is kiderült, hogy a kalcium allergiában való felesleges használata közép-kelet-európai sajátosság, a nyugati országokban ez senkinek eszébe sem jut. A helytelen magyar gyakorlatra dr. Szíjjártó László, Hollandiából hazatérő gyermekorvos-kollégája hívta fel Novák Hunor figyelmét. Szíjjártó doktor más esetekben is igyekszik megváltoztatni a hazai orvoslásban meggyökeresedett tévhiteket, így pl. évekkel ezelőtt arra is felhívta kollégái figyelmét, hogy a lázcsillapítás magyarországi gyakorlata, a lázcsillapítási láz téves: a láznak funkciója van, és csillapítása a legtöbb esetben egyenes káros, illetve ő az, aki számos fórumon képviselte, hogy létezik az allergiának oki kezelése is, az allergénspecifikus immunoterápia (tolerancia-indukció). Mint arról Novák Hunor beszámol, a kalcium allergiás kórképekben való téves használata valószínűleg az 1890-1930 közötti német gyakorlat öröksége, amikor a modern, hatásos allergiaellenes készítmények felfedezése előtt sok mindennel próbálkoztak az orvosok (az antihisztaminokat 1937-ben fedezte fel Daniel Bovet svájci-olasz farmakológus, aki 1957-ben Nobel-díjat is kapott a hisztamin, az adrenalin és az acetilkolin hatását blokkoló gyógyszerek kifejlesztéséért). A német orvosok szokása eljutott Magyarországra, és azóta orvosgenerációról orvosgenerációra öröklődik. A félreértés kialakulásában az is közrejátszhatott, írja az index témával foglalkozó cikke, hogy korábban létezett egy Calcium Sandosten nevű gyógyszer, ami antihisztamint és kalciumot is tartalmazott (nem úgy, mint a most kapható, nagyon hasonló nevű Calcium Sandoz pezsgőtabletta, amiben utóbbi van, a valóban hatásos előbbi nincs), és hogy amikor a 2. világháború után az antihisztaminok elterjedtek, a keleti blokk országaiba nehezen jutottak el a nyugati orvosi újítások. Egy lengyel kutató által a Researchgate honlapon közzétett körkérdésre (How popular is the belief in your country, that calcium preparations can cure allergies?) adott válaszokból valóban az derül ki, hogy a nyugati országokban ismeretlen ez a gyakorlat, míg a magyarok mellett a szlovén, lengyel, cseh orvosok közül is sokan vallják még ezt a tévhitet. Megtévesztő módon még a Pharmindexben is szerepel az ampullás kalciumoldat terápiás javallatai között az allergiás betegségek, gyulladások adjuváns kezelése, aminek Novák doktor szerint az lehet az oka, hogy amikor a készítményt 1933-ban engedélyezték ezzel a terápiás indikációval, még nem kellett komoly vizsgálatokkal alátámasztani, tényleg hatásos-e allergia és gyulladások esetén. Azóta azonban számos evidencia alapú vizsgálat készült, és mind azt bizonyítja: a kalcium hatástalan allergiában. Egy 2009-es áttekintő közlemény (Is There Any Hope for Calcium Use in Allergic Diseases?; Advances in Clinical and Experimental Medicine) szerzői, Tomasz Sozański és munkatársai is arra a következtetésre jutottak, hogy allergiás betegségek kezelésében alaptalan a kalcium használata, az pusztán egy félreértés következtében kialakult rossz szokás: ha a masztociták hisztaminkibocsátásának gátlása érdekében akarnánk kalciumot használni, ahhoz a napi ajánlott dózis sokszorosát kellene a szervezetbe juttatni, és nephrolithiasis kialakulását kockáztatnánk. Azonban, teszik hozzá a lengyel szerzők, táplálkozási hiánybetegségekben, pl. abban az esetben, ha valaki tehéntejfehérje-allergia vagy atópiás ekcéma miatt nem fogyaszt tejet, és így elég kalciumot sem, bizonyított a kalciumpótlás haszna. Ez utóbbi azért is fontos, mivel az is kiderült, hogy alacsony kalciumbevitel esetén megnő az asztma prevalenciája. Mindez azonban nem változtat azon, hogy normális kalciumszint mellett az akut allergiás tüneteken nem javít a kalciumbevitel. A hatásos terápia (másod- és harmadgenerációs antihisztaminok) ráadásul olcsóbb is a kalciumkészítményeknél. dr. Kazai Anita eLitMed.hu