Korunk egyik súlyos problémája a metabolikus szindróma és az ahhoz igen sok esetben társuló hyperuricaemia. Hyperuricaemiáról beszélünk férfiak esetében, ha a szérum húgysavszint meghaladja a 380 µmol/L, nők esetében pedig a 350 µmol/L értékeket, bár egyes vizsgálatok a témában sokszor ettől szigorúbb határvonalat húztak meg. Nagyon sok tanulmányban találtak összefüggést a magas húgysavszint és – többek között- az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség között, ami miatt kiemelten fontos a normouricaemiás állapot elérése.

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen (allopurinol -> xantinoxidáz-gátlás), hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába. Ennek megfelelően táplálkozási intervenció esetén a nyersanyag-válogatás szempontjainak elsődleges alapja a purintartalom. Fontos azonban odafigyelni azokra is, amelyek ugyan nem tartalmaznak purint, de indukálják a húgysav keletkezését, mint amilyen az alkohol, túl azon, hogy a sör –alkoholmentesen is – tartalmaz purint (14 mg/dl). Ráadásul az alkohol sajnálatos módon a laktátszintet is megemeli, ezzel még gátolja is az általa megemelt szintű húgysav kiválasztását. Nem elhanyagolható kérdés a fruktóz sem, melynek metabolizmusa során fokozott az ATP-depléció, ami szintén emeli a húgysavszintet. Éppen ezért (sem), ma már nem helyes, nem célszerű diabetes mellitusban fruktóz fogyasztását, mint lehetséges cukorpótlót javasolni. Vizsgálatokban igazolták, hogy nagyobb mennyiségű fruktóz fogyasztását követően a vér húgysavszintje akár 3-4 mg/dl-rel is megnő.

Az is igazolt, hogy egészséges emberekben már 9 mg/dl-es szérumurátszint is elég, hogy tophusok jelenjenek meg. Ezek a vizsgálatok óvatosságra intenek tehát a fruktóz használatát illetően. Ez nem jelenti a gyümölcsök mellőzését az étrendből, napi 10-40 dkg-nyi fogyasztható, ez az adott gyümölcs cukortartalmától függ. Amit viszont hasznos kerülni, a szacharózzal édesített termékek, különösen az üdítóitalok, hiszen ezek jelentős fruktóz- és kalóriaforrások. Zsíros ételek fogyasztása rohamot válthat ki, nemkívánatos testsúlygyarapodáshoz vezet. A bő zsírban sütés, legírozás, montírozás, manírozás, szalonnával tűzdelés emiatt kerülendők.

Élelmiszereinkben előforduló purinok purin-bázisok formájában, DNS, RNS, nukleotid-, nukleozid komponensként vannak jelen (állati izomszövetek, belsőségek, szárnyasok és halak bőre, szalonna, a növényi tároló szövetekben kevesebb, a tej kifejezetten purinszegény)

Nem ajánlott kategória - Igen magas purin-, zsír- és cukortartalom

• Húskivonatok, belsőségek, füstölt húsok, zsíros húsrészek és felvágottak, kolbászok, hurkák, szalonnafélék, sertés, marha, borjú, pulyka, nyúl, kacsa, fogas vadhúsok
• halkonzervek, szardíniák, kagylók, a legtöbb halféleség (de kevesebbet tartalmaz a fogas, ponty, tőkehal!)
• élesztő,
• húsleves, erőleves, kocsonya (ezek magas extraktív tartalmúak)
• pörköltek, pecsenyelé,
• lencse, sárgaborsó, szárazbab, szója, tofu
• Heti 2-3-nál több tojássárgája nem ajánlott, inkább tojásfehérje (zsírszegényen készítve)
• 2,8%-os tej, 20%-os tejföl, tejszín (30%-os zsírtartalmú, helyette a tejszínhabpótló por adott esetben, a főzőtejszín 10%-os zsírtartalmú), vaj, zsíros sajtok (Márványsajt, Ementáli, Pannónia, Trappista, Karaván)
• Finom pékáruk (Pl.: kakaós csiga, sajtos roló, búrkifli, croissant, tepertős pogácsa, lekváros táska, briós, sajtos rúd stb.)
• Dió, mogyoró, mandula.

Kis mennyiségben illetve ritkán fogyasztható kategória

• sovány felvágottak,
• sovány húsrészek (maximum 30-60 g az adott nap során. Összehasonlításképpen: egyetlen főétkezés alkalmával ennek normál „fejadagja”: 80g. Éppen ezért vagdaltak, húsgombócok készítésénél a hús egy részét zöldségekkel helyettesíthetjük, így is csökkentve a purinbevitelt, de biztosítva az elégséges mennyiséget a jóllakottsághoz),
• paraj, sóska, zöldbab,
• rakott, töltött ételek, vagdaltak, felfújtak, húsgombócok, (zsírszegényen, előfőzéssel - ez csökkenti a purintartalmat)

Mit ajánlhatunk jó szívvel?

Az étrend gerincét a zöldségfélék, gyümölcsök és gabonafélék adják zsírszegény tejjel (max.1,5% zsírtartalom) és tejtermékekkel (12%-os tejföl, stb), tojással, valamint kevés sovány hússal, húskészítménnyel kiegészítve. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, amit energiamentes italokkal fedezzünk. Ez alapján:

• sovány- tej, zsírszegény tejföl, kefír, cukrozatlan, zsírszegény gyümölcs- és natúrjoghurtok, sovány és félzsíros sajtok (pl.: Tolnai sovány sajt, Köményes sajt, Túra, Óvári, Medve light sajtok, light trappista, stb.), sovány és félzsíros tehéntúró,
• Levesek közül a zöldséglevesek, édesítőszerrel, 1,5%-os tejjel készített gyümölcslevesek.
• kefíres, zsírszegény joghurtos, ecetes saláták
• 12%-os tejföllel, vagy kefírrel habart, kevés olajos rántással készült főzelékek
• sovány tejjel, zsírszegény sajttal készült csőbensültek
Használható alapanyagok:
I.) sárgarépa, főzőtök, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka, retek, karfiol, karalábé, brokkoli, zeller, patiszon, cukkíni, padlizsán, petrezselyemgyökér, burgonya, sütőtök, gomba, cékla, vöröshagyma, póréhagyma.
II.) alma, körte, szilva, őszibarack, kajszibarack, ribizli, narancs, kivi, szőlő, eper, málna, ananász, cseresznye, meggy
• főtt vagy héjában sült burgonya,
• főtt és párolt rizs, zöldséggel kiegészítve még jobb
• főtt tészta, előnyben részesítve a durum
• Édességet elsősorban gyümölcsökből készítsünk. Édesítésre édesítőszer ajánlott
• fehér-, félbarna- és teljes kiőrlésű kenyerek, kifli, zsemle, zabpehely, kukoricapehely, búzapehely, rizspehely, árpapehely, extrudált kenyerek.

Folyadékbevitelre előnyös választás hyperuricaemiában:

• ásványvizek, főleg: Salvus, Parádi, Balfi, Csevicei (alkalikus gyógyvizek ezek)
• csalántea (purinürítő)
• energiamentes üdítőitalok

Kávé, feketetea, kakaó mint xantinszármazék-tartalmú italok nemkívánatosak, naponta egyetlen gyenge kávé, vagy gyenge főzetű tea esetleg.

Végezetül, de nem utolsósorban említeném meg, hogy hyperuricaemiában nagyon sok esetben vannak jelen társuló betegségek (obesitas, diabetes, vesebetegségek, stb), melyek szintén önmagukban is dietoterápiát (testsúlycsökkentés, normoglykaemia, vese kímélete, stb) igényelnek. A különböző terápiák összehangolása fárasztó és frusztráló feladat a beteg számára, ez ronthatja az együttműködését. Ezért (is), hatékony, individuális diétás intervencióért mindenképpen érdemes a betegnek azt javasolni, hogy vegye fel a kapcsolatot dietetikussal, aki mind tápláltsági állapotának, mind betegségeinek figyelembevételével személyre szabott edukációban részesítheti őt, elősegítve ezzel a kitűzött célt a beteg kezelésében.

Irodalom:
Gaálné, P. B. (2003.). Köszvény. Purinszegény étrend . Budapest: Medicina.
Kékes, E., & Kiss, I. (2011.). Hyperuricaemia. Budapest: Literatura Medica.
Mituszova, M. (2000.. május 22.). LAM. Letöltés dátuma: 2012.. május 5, forrás: LAM Web site: https://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0005/4.htm
Romics, L. (2007.). Herold Belgyógyászat - Orvosoknak, medikusoknak. Budapest: B + V (medical&technical) Lap- és Könyvkiadó Kft.
Veresné, B. M. (2006). Gyakorlati Dietetika. Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.


Kapcsolódó anyagok:

Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában
- az atorvastatin klinikai jelentősége