Klinikum

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

2021. MÁJUS 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel. Chaolin Huang és 32 munkatársa a vuhani Jin Yin-tan kórházból 2020. január 7. és május 29. között hazabocsátott 1733 beteget követtek átlagosan 6 hónapig. (Kizárták a vizsgálatból a pszichotikus, a demens, valamint az osteoarthropathia, stroke, tüdőembolia miatt mozgásképtelen betegeket, továbbá azokat, akiknek ismételt kórházi ápolásra volt szükségük, és akik ápolási vagy hajléktalanszállón élnek.) A kórházból azokat a három egymást követő nap láztalan, javuló légúti tünetekkel bíró, a tüdő képalkotó vizsgálataival csökkenő akut laesiót mutató Covid-19-ből gyógyulókat bocsátották haza, akik 24 órás különbséggel két negatív SARS-CoV-2-tesztet produkáltak. Az akut szakból többek között a következő adatokat gyűjtötték: életkor, nem, iskolai végzettség, dohányzás, komorbiditások, laboratóriumi eredmények, kezelés (kortikoszteroid, iv. immunglobulin, antibiotikumok, thymosin, antivirális szerek, hydroxi/chloroquin). Az akut betegség súlyosságát 7 fokozat szerint osztályozták: 1.: nem igényel kórházi ellátást, normálaktivitása helyreállt, 2., nem igényel kórházi ellátást, normálaktivitása nem állt helyre, 3. kórházi ellátást igényel, de oxigénterápiát nem, 4. kórházi ellátást és oxigénterápiát igényel, 5. kórházi ellátást és magas áramlású nazális oxigénterápiát vagy/és nem invazív mechanikus lélegeztetést igényel, 6. kórházi ellátást és testen kívüli membránoxigenizációt vagy/és invazív mechanikus lélegeztetést igényel, 7. exitus. Az utánkövetés alkalmával a résztvevők tüneti és életminőségről beszámoló kérdőíveket töltöttek ki, és orvosaik felmérték esetleges nehézlégzésüket, kardiovszkuláris tüneteiket, mobilitásukat, szorongásukat, depressziójukat. A laboratóriumi vizsgálatok mellett a résztvevők egy alcsoportjában a SARS-CoV-2-antitestek koncentrációját is mérték. A betegek átlagéletkora 57 év volt, 52%-uk volt férfi. A tünetek jelentkezése után fél évvel a betegek 76%-a szenvedett legalább egy tünettől, leggyakrabban (az összes résztvevő 63%-a) fáradtságtól vagy izomgyengeségtől, 26%-uk alvászavartól, 23%-uk szorongástól vagy depressziótól, 22%-uk hajhullástól, 11%-uk szaglászavartól, valamint 9-9%-uk palpitációtól, illetve ízületi fájdalomtól. 6 hónap elteltével a 6 perces járásteszt a 3-as súlyosságú betegséggel kórházban ápoltak 24%-a esetében adott a normális alsó határa alá tartozó értéket, míg a 4-es súlyosságú esetek 22%-a, az 5–6-os súlyosságú esetek 29%-a esetében volt a járásteszt eredménye abnormálisan alacsony. A perzisztens pszichológiai tüneteket a női nem és a betegségsúlyosság jelezte előre. A betegségsúlyosságtól (3–6-os fokozat) függően a résztvevők 22–56%-a esetében állt fenn 6 hónap elteltével pulmonalis gázanyagcsere-probléma, míg több mint 50%-uk esetében lehetett képalkotó vizsgálattal pulmonalis abnormitást kimutatni. A neutralizáló antitestek csökkenése felvetette a reinfekció lehetőségét. Hat hónap elteltével az akut fázisban normális glomerulusfiltrációs rátával rendelkező, nem vesebeteg Covid-19-betegek 13%-a esetében lehetett jelentős mértékben csökkent eGFR-t igazolni. Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a Covid-19-tünetek jelentkezése után 6 hónappal olyan magas a kórházból hazabocsátott betegek körében a fáradtság vagy az izomgyengeség (63%), valamint az alvászavar (26%), továbbá a szorongás vagy depresszió (23%), a légúti (22–56%) és a veseműködési zavar (13%) előfordulási aránya, hogy alapvetően fontos a hazabocsátott betegek utánkövetése, gondozása. A tanulmányt követő kommentárban Monica Cortinovits és kollégái hozzáteszik: eddig csak 3 hónapos utánkövetési eredményeket ismertünk; Huang és munkatársainak 6 hónapos utánkövetési vizsgálata arra hívja fel a figyelmet, hogy a Covid-19-betegek követéséhez ambuláns ellátóhelyeket kell nyitni, és bár ez további terheket jelent az egészségügyi ellátórendszerek számára, az ambuláns ellátóhelyeken arra is lehetőség lesz, hogy 1-2 éves utánkövetést alkalmazó multidiszciplináris kutatások induljanak. A szakemberek emlékeztetnek arra is, hogy a SARS után felépülők 38%-a esetében lehetett a fertőzés után 15 évvel pulmonalis gázanyagcsere-problémát felfedezni, és leszögezik: különösen a rossz társadalmi-gazdasági helyzetben lévők esetében várható, hogy a Covid-19 hosszú távú következményei ellátatlanul maradnak. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemények: Huang C, Huang L, Wang Y, Li X, Ren L, Gu X, Kang L, Guo L, Liu M, Zhou X, Luo J. 6-month consequences of COVID-19 in patients discharged from hospital: a cohort study. The Lancet 2021. Cortinovis M, Perico N, Remuzzi G. Long-term follow-up of recovered patients with COVID-19. The Lancet 2021 Jan 16;397(10270):173-5.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral