Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

2019. MÁJUS 10.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

A LEGOP, vagyis a Lelki Egészség Országos Program volt talán a legígéretesebb olyan népegészségügyi program, amely alapvető és átfogó változásokat hozhatott volna a pszichiátriai ellátásban. A stratégiát még társadalmi vitára is bocsájtották, végül mégsem lett belőle semmi. Nyilván jogos a kisebb szkepticizmus mind a szakemberek, mind a betegszervezetek részéről, vajon ezúttal lesz-e eredménye a sok-sok háttérmunkának, s látják-e végre a betegek, a társadalom is a hasznát. Dr. Németh Attila valamennyi eddig elkészült stratégiának az összeállításának aktív részese volt. Ahogy emlékszik, nagyjából ugyanazok a problémák kerültek mindegyik anyag fókuszába. Vagyis nem is igazán volt új a Nap alatt.

„Amikor még a legelsőnek nekifogtunk, elővettük a pszichiátria 1947-es reformprogramját és lényegében már akkor is ugyanazok voltak a problémák, mint mondjuk a stigmatizáció, a humán erőforrás hiánya, amelyek ma. Ez a most elkészült program a korábbiaknál pragmatikusabb. Részletes elemzések alapján megfogalmazott problémákat tartalmaz és azokra megoldásokat is. Egyelőre a forrásokat nem látjuk, de van egy sor olyan javaslat is, ami nem pénzkérdés. Átszervezésre van szükség, ahol a különböző szereplők között kommunikáció van. Szoros kapcsolat a gondozói, a szociális hálózat és a kórházi osztályok között, összehangolt munka. A kulcsszó, hogy lépcsőzetes és koordinált ellátást szeretnénk elérni. Kulcsfontosságú lenne a területek újragondolása és a profiltisztítás. Olyan ellátórendszerre, ahol pszichiátriai osztályra csakis pszichiátriai beteg kerül. ”—mondta az igazgató, aki pontosan le is írta a stratégiában az ehhez szükséges lépéseket.

„Az akut eseteknek olyan centralizált intézményekbe kell eljutniuk, ahol a teljes szakmai háttér adott, így már az első belépéskor el lehet dönteni, valójában milyen problémával állunk szemben, el lehet dönteni, hogy pillanatnyi krízis helyzet van, ami 24 órán belül orvosolható, nem kell a hospitalizáció, illetve egészen más szervi eredetű tünetekkel sem kerülnének a pszichiátriára betegek. Azoknak az intézményeknek, ahol ez nem adott, a rehabilitációban lenne komoly feladatuk. Egy másik pont a pszichológusok beépítése az alapellátás és a szakellátás közé. Ők egyfajta diszpécserszerepet töltetének be, akik segítenek a háziorvosoknak, hogy kit, hova irányítsanak. Hová forduljanak, gondozóba, kórházba, vagy magánrendelésre és nem kellene azonnal belépniük a pszichiátriába, amit ma is sokan stigmatizációként élnek meg. Emellett az alapellátásban dolgozó kollégákat szeretnénk bevonni képzéssel, licence vizsgával úgy a pszichiátriai ellátásba, hogy nemcsak az egyszerűbb esetek diagnosztizálására, hanem azok kezelésére is alkalmassá válnak. Ennek része a gyógyszerfelírás könnyítése is, amivel szintén egy nagy terhet vesznek le a pszichiáterek válláról.

A programban a betegeknek külön előírjuk a rendszeres megjelenést is, illetve a pszichoterápia megfelelő finanszírozását, hogy a kórházaknak megérje ezt az ellátást nyújtani”—folytatta Németh Attila, aki beszélt arról is, hogy speciális ellátóhelyekre van szükség, olyan esetekre, amelyekre nincs minden intézmény felkészülve. „A stratégiában szerepel a gyermek és felnőtt addiktológia, az öngyilkosság, a demencia, illetve egészen új elemként a várandósság körüli pszichiátriai tünetek kezelése. Ez mind fontosabb egyrészt, mert egyre több pszichés beteg vállal gyermeket, illetve maga a szülés ideje, illetve az azt követő időszak sok esetben vált ki pszichés zavarokat. A gyermek világrahozatalát követően 30-35 százalékban fordul elő hosszabb-rövidebb depresszió, azoknál, akiknél ez azt megelőzően is jelen volt már az életében, 50 százalék az esélye, hogy ebben a periódusban előjön, illetve felerősödik. Ezzel pedig speciálisan kell foglalkoznunk. Akárcsak a felnőttkori autizmussal, vagy az anorexiával. A másik ilyen terület a demencia, ami világszerte nagy kihívást jelent.

Fontos, hogy ezek a betegek tisztességes, megfelelő ellátást kapjanak és semmiképpen se az aktív pszichiátriai ágyakra kerüljenek. Első lépésben szükség van az otthoni ápolás finanszírozásának megoldására, illetve a család felkészítésére. Aztán az időbeni kivizsgálásra, hiszen a korai diagnózissal lassítani lehet a demencia progresszióját. Mindehhez kell egy olyan hálózat, ahol minden páciens valóban a számára megfelelő ellátást tudja kapni.” —tett még hozzá a főorvos.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. 05. 10.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

A gén X környezet