Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Hirtelen szívhalál – a leginkább sokkoló hír a közvéleménynek és a szakmának egyaránt, amikor az egészségesnek gondolt, edzett sportoló a pályán esik össze. Talán ez az egyik legriasztóbb jelzés, hogy még a legerősebb szervezetűnek gondolt versenyzőkre is fokozottan figyelni kell. Az állandó és alapos felügyelet azonban nemcsak életet menthet, idejekorán észlelhet bármilyen rendellenességet, de a sportolók teljesítményét is jelentősen javíthatja.

Csaknem tíz éve dolgozik a városmajori klinika a sportolók szűrésén. A 2008-ban indult programban ma már évente több mint ötszáz élsportoló és amatőr sportembert vizsgálnak valamennyi korosztályból, ez a szám pedig folyamatosan bővül. A Magyar Kardiológusok Társaságának idei, jubileumi konferenciáján részletes beszámolót mutattak be a jelenlévő szakembereknek, ezzel is népszerűsítve kezdeményezésüket, hogy az ország mind több pontján induljon ehhez hasonló munka.

,, Dr. Merkely Béla professzor úr szorgalmazta nagyon, hogy kezdjünk bele ebbe a munkába. Így indult el támogatási pénzből az a sportolói szűrőprogram, amelyben az általános sportorvosi vizsgálatnál szélesebb körű ellenőrzést végzünk. "A sportolók hirtelen szívhalálának hátterében álló szívbetegségek alapos szűrővizsgálattal az esetek nagy részében felismerhetők, így a végzetes események többsége megelőzhető. Ilyen részletes kardiológiai vizsgálathoz tartozik egy alapos anamnézis felvétel, a beteg, a sportoló és a sportoló családjának története. Azaz milyen betegségek fordultak elő a családban, akadt-e eszméletvesztés, korai szívhalál, koszorúér-betegség, genetikus szívizom-betegség. Ilyen és ehhez hasonló, célzott irányú kérdésekkel a felmérést a sportorvos is rutinszerűen elvégzi. A klinikán az anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat és nyugalmi EKG mellett készül terheléses vizsgálat és szívultrahang is, amely vizsgálatokkal már a legtöbb strukturális szívproblémát ki lehet mutatni és a sportadaptációs változásokból az illető edzettségéről is információkkal szolgálhatnak. Akadnak a sportolókra jellemző, nem kóros eltérések, viszont akadnak olyanok, amelyek egyértelműen szívbetegségre utalnak. Tehát ha az alap vizsgálatok során eltérést találunk, akkor gondolni kell arra, hogy a vizsgálatot folytatni kell. A kardiológusnál valamennyi ilyen esetben szív ultrahang vizsgálat történik. Ez a vizsgálat nemcsak a szív strukturális paramétereiről, pl. a szív üregméreteiről vagy a billentyűk állapotáról ad képet, de a szív működésében megfigyelhető esetleges eltéréseket is kiszűri. A kétes esetekben a szív MR-vizsgálat rendkívül fontos, a szívizomzatról és a szív működéséről a legpontosabb információkkal szolgáló vizsgálati modalitás számunkra”—mondja dr. Kiss Orsolya, a sport kardiológiai profil vezetője, aki az egyik előadást prezentálta a konferencián. ,,A szűrésünknek több vonala is van, egyrészt a panaszmentes sportolókat ellenőrizzük folyamatosan, másrészt azok is ide kerülnek, akiknél bármilyen probléma felmerül. Azt mondhatom, hogy szerencsére ritka, hogy valakit el kellene tiltani a sportolástól valamilyen diagnosztizált súlyos szívbetegség kapcsán. Gyakoribb viszont egyes szív- érrendszeri rizikófaktorok, vagy egyéb, a sportteljesítményt rontó rendellenességek felismerése. Ezek a tényezők nemcsak hatékonyan kiszűrhetők, de rövid időn belül orvosolhatók is. Legyen az magas vérnyomás, vashiány okozta vérszegénység, de akár szokatlan szívdobogás érzéssel járó szívritmuszavar, a sportolóink nagy része megfelelő kezelés és rendszeres kardiológiai ellenőrzés mellett folytathatja az edzéseit és a versenyzést.”— folytatta a szakember.

Míg a fiatalok körében a hirtelen szívhalál hátterében többnyire öröklődő szívbetegségek állnak, 35 év feletti sportolóknál már a koszorúér betegség a hirtelen halál leggyakoribb oka. Nagyon fontos tehát az idősebb sportolóknál a koszorúér betegség jeleinek keresése, időbeli felismerése, és szükség esetén a betegség kezelése, esetleg a sporttevékenység korlátozása.

,,A szívhalál kialakulásához nagyon sok tényező együttes jelenlétére van szükség. Az egyik ok, hogy ehhez a szívizom struktúrában kell lennie vagy valamilyen nyomon követhető anatómiai eltérésnek, mondjuk egy koszorúér-betegséget követő infarktus miatt kialakult hegnek, vagy szívizom-elfajulásnak, vagy vele született, genetikus defektusnak. A tragédiához kell egy kiváltó faktor, egy indító esemény is. A fokozott fizikai terhelésnek kitett sportolóknál az edzés és a versenyek alatt kialakuló fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás strukturális vagy elektromos szívbetegség fennállása esetén az élsport során akár a felkészülés szakaszában, akár a versenyek alatt életveszélyes ritmuszavarok kiváltó tényezője lehet, és megtörténhetnek a tragédiák. Olasz kutatók megállapítása szerint az élsportolók hirtelen szívhalál előfordulásának gyakorisága körülbelül ötszöröse, mint az átlagos, ugyanolyan korú népesség körében. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a sport káros az egészségre. Nagyon alacsony hirtelen szívhalál valószínűséggel kell számolni, ha a nem sportoló, egészséges, fiatal sportolóknál a szám elenyésző, és ennek a nagyon elenyésző esetszámnak is csak a kismértékű növekedését tapasztaljuk sportolóknál. A kiváltó okok döntő többsége azonban jól kimutatható” —hangsúlyozza ismét Kiss Orsolya, aki szerint sokszor maguk a sportolók, az edzők vagy a csapatorvosok is már korán érzékelik, ha probléma van. A legfontosabb, hogy bármilyen, főként sportterhelés során jelentkező panasszal, pl. edzés során fellépő szokatlan légszomj, ájulás érzés vagy eszméletvesztés esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ugyanakkor a vizsgálataink a panaszmentes sportolók edzéstervezésében, a sportolók teljesítményének javításában is nagy segítséget nyújthatnak. A légzésfunkció vizsgálattal kiegészített terhelés, az ún. spiroergometriás vizsgálat információkkal szolgál a sportoló edzés felkészülésének sikerességéről, képet ad az aktuális edzettségi állapotról. Meghatározza a keringési- és a légző rendszer, valamint az anyagcsere sporthoz való alkalmazkodásának állapotát, kiszűri a még gyenge, fejleszthető pontokat. ,,Lehetőség szerint minden ilyen szűrés után egyeztetünk a csapat orvosaival és az edzőkkel is, és úgy beszéljük meg a teendőket. A női vízilabda válogatottat például rendszeresen, fél-egy évente vizsgáljuk, náluk tökéletesen tudjuk követni a változásokat és azonnal tudunk lépni. Látjuk, ha a teljesítményben visszaesés van, vagy a sportoló nem tud fejlődni, ilyen esetekben együtt keressük az okokat és a megoldás lehetőségét. Például közösen módosítunk az edzésterven, mert lehet, hogy a sportoló aktuális állapotához nem megfelelő a felkészülési program”—mondja a szakember, aki azt szorgalmazza, hogy az ország minél több pontján legyen elérhető a mostaninál sokkal alaposabb szűrőprogram, ahová valamennyi élsportoló, amatőr, veterán, vagy fiatal eljuthat.

És hogy mit kell tudni a sportolók szívéről? Pontosan úgy néz ki, mint a testük és az izomzatuk, szóval éppen olyan kisportolt. ,,A sportoló szív adaptálódik, sokkal nagyobb munkára képes, mint az aktív mozgást nem végzőké. Ennek az alkalmazkodási folyamatnak vannak speciális jelei, a szív megnagyobbodik, esetenként a falai is megvastagodnak, a paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhetően a pulzusszám lecsökken. Amikor a fizikai aktivitás csökken, ez az állapot részben visszaáll, az pedig egy jelzés lehet a kardiológusoknak, ha ez mégsem történik meg, akkor ugyanis más okok állhatnak a szív állapotának a hátterében”— teszi még hozzá a doktornő.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2017.június