Egészségpolitika

Szöveg nagyítása:

-
+

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. A tudomány hagyományosan politikasemleges, most azonban úgy érezték, hogy határozott állásfoglalásra van szükség mind a politikai vezetés, mind a közvélemény felé.

„Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték. De a tüntetők az átlagember számára könnyebben átélhető tudományos vívmányokról se feledkeztek meg. „Szereted a sört? Köszönd az élesztőnek és a tudósoknak!” Vagy az ismert Beyonce-számot parafrazeálva: „Who run the world? Nerds.” („Kik működtetik a világot? A könyvmolyok.”) A transzparenseken olvasható volt azoknak a betegségeknek a neve is, amelyek az oltásoknak hála már nem jelentenek veszélyt. De az olvadó jégtáblán szomorkodó transzparens-jegesmedve képe is mutatta, hogy globális jelentőségű kérdésekről van szó.

A tüntetés kiváltó oka Donald Trump tudományellenes attitűdje volt. Közismert az új amerikai elnök véleménye, hogy a globális felmelegedés csak kacsa, összeesküvés-elmélet, az oltások pedig veszélyesek. Olyan kabinettagokat választott maga köré, akiknek hasonló a beállítottsága (és érdekeltsége), majd olyan költségvetést irányzott elő, amely például 18%-kal csökkenti a NIH vagy 31%-kal az EPA forrásait. Az utóbbi az USA kormányának legfontosabb olyan ügynöksége, amely az orvosbiológiai és egészséget érintő kutatásokért felelős. Az Környezetvédelmi Hivatal pedig többek között a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozást végzi, célja az emberi egészség védelme a természeti erőforrások megőrzésének révén. Március végén Trump pont ennek a hivatalnak az épületében írta alá azt a rendeletét, amellyel visszavonta elődje, Barack Obama környezetvédelmi intézkedéseit. Szabad utat nyitva újra a szénbányászatnak és az üvegházhatást erősítő anyagok kibocsátásának.

Nem csoda, hogy Trump köreinek tudomány- és környezetvédelem-ellenessége – amelynek hátterében egyértelmű gazdasági okok állnak – szorosan összefonódik a Trumpot kritizáló választópolgárok szemében. A tudomány melletti demonstrációt ezért kötötték össze a Föld Napjával, és a tüntetést szervezését az Earth Day Network végezte.

A felvonulás köré egy sor kísérő megmozdulás szerveződött. A Washington szívében lévő nemzeti parkban, a National Mallban előadássorozatot is tartottak, és Amerika más városaiban, Európában és Ázsiában is számos demonstrációt szerveztek. Bizonyos helyszíneken konkrét, helyi vonatkozása is volt a tüntetésnek. A Fehér Ház földnapi közleményében nem említette a demonstrálókat, de az üzenete egyértelműen nekik szólt: a tudományt lényegi fontosságúnak nevezte a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem szempontjából, elkötelezettnek mondva a kormányzatot a környezeti kockázatok kutatása iránt.

A demonstráció ellenzői attól tartottak, hogy a megmozdulás mélyíteni fogja a szakadékot Trump és a tudomány támogatói között. Szerintük elképzelhető, hogy a konzervatív oldal a tudomány önmagáért való kiállását liberális szimpátiatüntetésként fogja értelmezni, ami a következő évekre megnehezítheti a tudományos intézmények kapcsolatait más szereplőkkel.

A tüntetés szervezői szerint viszont nagyon fontos, hogy a tudomány kilépjen a komfortzónájából, és megjelenjen a széles nyilvánosság előtt. Olyan tényezővé kell válnia, amelyet a kormányzatok is tiszteletben tartanak, és nem tagadhatják le többé a jelentőségét. Hatékonyan kell képviselnie a tudományos és technikai fejlődés minden ismeretét, de azt is, amit a fejlődés veszélyeiről mostanáig megtanultunk. A demonstráció másik lényeges célja az volt, hogy a széles közvéleményt ráébressze: a tudományos kutatás létfontosságú. Az amerikai szakértők attól tartanak ugyanis, hogy Trump kijelentései az átlagemberek tudományba vetett hitét is megrendítik. (Ami például a vakcinaimmunitás kérdésében már Trump előtt is egyre gyengült, az oltásellenesség elszabadult trendjének köszönhetően.) De szerencsére bőven vannak, akik máshogyan gondolkodnak. Több idős ember például azért ment ki tüntetni, hogy az unokáikra is élhető Föld maradjon.

eLitMed.hu
2017. május 02.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

COVID-19

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

Klinikum

A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.