Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló. Az oltásellenességet a WHO idén a világot fenyegető tíz legnagyobb egészségügyi kockázat közé sorolta. A világszervezet idei listáján szerepel a világméretű influenzajárvány kitörésének megelőzése, a szegénységben élők egészségügyi ellátásának javítása, akcióterv kidolgozása és a figyelem ráirányítása a gyógyszereknek ellenálló kórokozók kutatására, valamint a járványok visszaszorítása. Egészségügyi szakoldalakra irányítja a jövőben azokat a felhasználóit a Pinterest, akik oltásokkal kapcsolatos információkat keresnek. A közösségimédia-oldal már tavaly óta szűri a keresési találatokat, törli az eredmények közül az oltásellenes dezinformációkat terjesztő oldalakat. Amerikában ősszel 26 ezer gyereknek nem engedték meg az iskolakezdést, mert szüleik megtagadták védőoltásukat. Még nyáron fogadták el New York államban azt a törvénymódosítást, amely megszüntette azt a kiskaput a kötelező védőoltások beadásakor, amellyel vallási indokokra hivatkozva lehetett elkerülni a vakcinák beadását. Szükségállapot alakult ugyanis ki, kanyarójárvány tört ki, miután bizonyos negyedekben megtagadták az oltást. Az Egyesült Államokban - szemben Európával - sokkal kisebb társadalmi elfogadottsága a kötelező védőoltásoknak, az oltásellenes mozgalmak pedig újra is újra hamis információkkal ’fertőzik’ a lakosságot. „Az oltásellenesség, vagyis az elérhető védőoltások beadásának elutasítása jelentősen növeli az – egyébként – elkerülhető megbetegedések, halálozások számát. A védőoltás az egyik legköltséghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének, évente közel 2-3 millió halált akadályoz meg, ráadásul az átoltottság mértékének javításával további másfél millió ember halála kerülhető el”—ezzel indokolta az egészségügyi világszervezet a döntését. A kötelező oltások terén Olaszországot 2014-ben még példaképként állította a világ elé az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ám a kormányt alkotó populista pártok már a választási kampányban megígérték, hogy enyhíteni fognak az oltási szigoron. Mindezt annak ellenére tették, hogy tavaly és idén mintegy nyolcezer kanyarós fertőzést regisztráltak az országban – a korábbi évek többszörösét –, és tízen életüket vesztették a komplikációk következtében. Míg a WHO ajánlásai szerint akkor tekinthető védettnek egy társadalom, ha az emberek legalább 93–95 százalékát „leoltották”, a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinából Olaszországban már csak 83 százalékos a népesség átoltottsága. Az Európában újra támadó kanyaró Olaszország mellett Romániában és Ukrajnában okozott komoly járványt. 2018 első felében Európában 41 ezer ember betegedett meg kanyaróban, és közülük 37-en haltak meg. A vakcinák megjelenésének pillanatától létező oltásellenesség egyik legfőbb oka éppen azok sikeressége: amíg a fejlett országokban megfelelő volt az átoltottsági arány, a legsúlyosabb fertőző betegségek gyakorlatilag eltűntek, s az emberek már nem hitték el, hogy a kanyaró és a többi kór valóban súlyos, sokszor halálos szövődményekkel jár. A másik ok az, hogy húsz évvel ezelőtt egy brit orvos, Andrew Wakefield a Lancet című tekintélyes tudományos folyóiratban publikált egy cikket, amely azt állította, hogy kapcsolat van az MMR-vakcina beadása és az autizmus kialakulása között. Bár a Lancet később visszavonta a cikket, Wakefieldről pedig kiderült, hogy anyagilag is érdekelt volt a valójában nem létező kapcsolat felfedezésében, és ezért még meg is hamisított egyes adatokat, ma is milliók vannak meggyőződve arról, hogy az MMR valóban autizmust okozhat. Az oltásellenes őrület - és azzal párhuzamosan az újra felbukkanó, védőoltással megelőzhető járványos betegségek - terjedésével egyre nagyobb a nyomás a közösségimédia-vállalatokon, hogy tegyenek valamit a dezinformációk terjedése ellen. Az elmúlt hónapokban a Facebook is szűrni kezdte a keresési találatokat, hogy felhasználói valós és hiteles értesüléseket kapjanak a védőoltásokról. A Pinterest új szabályzata szerint a "kanyaró" és az "Oltásbiztonság", illetve más témába vágó keresőszavak esetén találati oldaluk az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO), illetve az amerikai Járványügyi Központ oldalaira visznek majd. "Azért döntöttünk így, mert úgy gondoljuk, hogy nem felelős magatartás dezinformációkat is mutatni a közegészségügyi szakértők oldalai mellett" - írta közleményében a cég. Ebben azt is írták, hogy a jövőben eltávolítanak minden, oltással kapcsolatban tévinformációkat, hamis állításokat közlő oldalt. Szakemberek szerint azért, mert egy oltás –még- nem kötelező, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem szükséges” - ez a kiindulás, amikor a védőoltási programot, illetve az oda bekerülők vakcinákat nézzük. A menningococcus elleni védelem például ma már a világ legtöbb országában kötelező, nálunk egyelőre pénzügyi okok miatt még nem. Szakmailag viszont nagyon is helye van a kisgyermekek megóvásában, vagyis felelős szülőként jó, ha kötelezőnek tekintjük ezt az oltást is. „A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül az olyan orvosi eljárások, mint például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, de a nagyobb műtéti beavatkozások is nagyon komoly kockázatot jelentenének, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobás gyógyszerek felhasználását. Ugyancsak mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás, ami az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar főigazgató-helyettese. A világszervezet szerint napjaink egyik legsúlyosabb problémája az oltásellenesség terjedése, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migrációval együtt komoly kockázatot hordoz a kontinens lakosságára nézve. „Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság. Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást”—mondta a szakember ezzel is felhívva a figyelmet: a kötelezően előírt, vagy ajánlott védőoltások olyan eszközöket adnak a kezünkbe, amelyekkel nemcsak magunkat, gyermekeinket védhetjük meg az akár tragikus kimenetelű megbetegedésektől, de a környezetünk védelmét is segítjük. Egy védőoltás, miután megkapja a forgalomba hozatali engedélyt, általában először az ajánlott oltások körébe kerül be. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer az alkalmazási előírásának megfelelő populációnak javasolt, de az egyén döntésén múlik, hogy kéri, vagy sem. Idővel az egyre több beadott oltóanyaggal nyert pozitív egészségi és költséghatékonysági tapasztalat vezet oda, hogy a készítményt befogadja a társadalombiztosító a támogatott készítmények körébe, így általában egyre nagyobb mértékű támogatással érhető el. Amikor száz százalékos a támogatása, már lehetővé válik, hogy bekerüljön a nemzeti immunizációs programba, azaz kötelező oltás legyen. „Abban, hogy egy adott oltást kinek ajánlunk, két szempont meghatározó: az egyik, hogy milyen fertőzésre fogékony (például hány éves, van-e krónikus betegsége). A másik, hogy ahol él, ott milyen fertőzésnek lehet kitéve. Ez utóbbi az oka annak, hogy a különböző országokban különböző oltások ajánlottak. A természet folyamatos változása, illetve az emberek egyre nagyobb mértékű mobilitása miatt egy adott élőhely kórokozói is állandóan változnak, ezért az ajánlott oltások, sőt a nemzeti immunizációs programok, közismertebb nevükön a kötelező oltások is változhatnak időről időre. Egy oltással való védelem két célt szolgálhat: az egyén védelmét, illetve az úgynevezett populációs védettséget. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott közösségnek olyan nagy része oltott egy fertőzéssel szemben, hogy a kórokozó nem talál fogékony gazdát, nem tud terjedni a fertőzés és nem tud kialakulni járvány. Emiatt azok is védettek lesznek, akik esetleg nincsenek beoltva. Az, hogy milyen arányú átoltottság kell a populációs védelemhez, kórokozó függő. A manapság hírhedtté vált kanyaró esetében például minimum 96-98 százalékos átoltottság szükséges. Ha ez alá csökken, akkor ismét számítani lehet járványokra. Az állam által szervezett nemzeti immunizációs programoknak óriási értéke, hogy megfelelő oltási fegyelem esetén elérhetővé válik az adott betegséggel szembeni populációs védelem” – mondta dr. Bogdányi Katalin. „Egy társadalomban mindig vannak olyanok, akik valamiért nem kaphatnak védőoltást. Őket az védi, ha a körülöttük lévők vannak beoltva, és ezzel megakadályozzák a fertőzés terjedését. Ezt nevezik fészekimmunitásnak. Ez tipikusan jellemző például az újszülöttekre és kis csecsemőkre. Az ő esetükben igen fontos a család beoltása mondjuk az influenza ellen. Az egyéni oltási védelem céljából készített oltási tervet az határozza meg, hogy az adott személy milyen betegségre fogékony és milyen környezetben él. Ennek eldöntéséhez tisztázni kell az esetleges ismert betegségeit, gyógyszereit, másfelől az életkörülményeit, foglalkozását. Ennek tipikus esete, ha például egy magyar család külföldre költözik. Mindig mindenkit aszerint kell védőoltásban részesíteni, ahol életvitelszerűen él, hiszen az ott cirkuláló kórokozók jelentenek számára fenyegetettséget. Hiába kapott meg tehát valaki minden kötelező és ajánlott oltást itthon, a védelme érdekében szükségessé válhatnak számára újabb oltások is. Mind több területen és mind szélesebb körben bizonyítottan hatékony védőoltással megelőzni a betegségek kialakulását. Egyre több és egyre szélesebb korcsoport számára teszik kötelezővé a különféle vakcinákat, sőt, már meglévő betegségben is ezzel küzdenek annak megfékezésével. Legutóbb Németországban a kanyaró elleni oltást a gyerekek mellett felnőttek bizonyos körének is előírták. Úgy tűnik, hogy az orvosi, tudományos bizonyítékok már lassan felülírnak bármiféle ellenkezést és ellenkampányt, amit egyes körök az oltásokkal szemben folytattak, folytatnak. Nemcsak a szakemberek tudják, de már a döntéshozók, a különböző kormányok is nagyon komolyan veszik az oltások fontosságát. Látják, hogy jelentős terhet vesznek le a társadalom válláról, ha megelőzik bizonyos betegségek kialakulását, ahelyett, hogy már a gyógyításukra, esetleges általuk okozott tömeges megbetegedések, járványok kezelésére kellene költeniük, nem beszélve megannyi emberélet megmentéséről. Most Németországban hoztak egy döntést, amely szerint jövőre a gyerekek mellett mindenkit be kell oltani, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Jens Spahn német egészségügyi miniszter javaslata értelmében az óvodába, iskolába járó gyerekek mellett mindenkit be kell oltani a járványos betegség ellen, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Ide tartoznak a menekültfogadó központok és a nyári táborok is. Az immunitást oltási igazolvánnyal kell majd igazolni vagy orvosi igazolással, miszerint az illető már volt kanyarós. Mentességet kapnak az oltási kötelezettség előtt azok, akik orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy az oltás beadása számukra egészségügyi okból ellenjavallt. Nem lesz kötelező beoltani azokat sem, akik 1970 előtt születtek, mert az ő esetükben nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy átestek a betegségen, és ezzel egy életre immunitást szereztek a kanyaró ellen. Az oltóanyag a fogorvosokat kivéve minden orvosnál elérhető lesz. Az oltási kötelezettség 2020 márciusában lép hatályba. És hogy miért vált mindez fontossá a németek számára? Az év első hónapjaiban már 400 kanyarós megbetegedést regisztráltak, ami olyan közegészségügyi kockázatot jelent, amely miatt szükségessé vált az oltás kötelezővé tétele. Az oltási kötelezettséget megszegőket súlyos pénzbírság fenyegeti, az előzetes tervek szerint nem is kevés, mintegy 2500 euró, vagyis több mint 800 ezer forintot kocáztat, aki törvényt szeg. Az oltottság ellenőrzéséért és a bírságok kiszabásáért a helyi egészségügyi hatóságok lesznek felelősek. Az iskolák, óvodák és egyéb intézmények nekik lesznek kötelesek jelenteni az oltottság helyzetét. A minisztérium célja, hogy Németországban a lakosság 95 százaléka immunitást szerezzen a kanyaróval szemben, ami az egész társadalom számára védettséget jelentene. A fertőző betegségekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adatai szerint 2017-ben az iskolakezdők 93 százaléka kapta meg a megfelelő védettséghez szükséges mindkét oltást. A szülők a legtöbb esetben ugyanis egyszerűen elfelejtik a kellő időben beadatni gyermekeiknek a második, emlékeztető oltást, mások pedig mellékhatásoktól tartanak. A kanyaróval szemben azonban nem csak gyerekek védtelenek. Az idén jelentett megbetegedések felében fiatal felnőttek kapták el a kórt. Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést adott ki a kanyaró miatt, ugyanis Európa-szerte több mint 34 ezren fertőződtek meg a betegséggel 2019 első két hónapjában, 13-an életüket is vesztették. Amennyiben a járványkitörésekre adott válasz nem időben történik és nem átfogó, akkor a vírus megtalálja az útját újabb veszélyeztetett alanyok felé, és akár más országokba is átterjedhet a térségben és azon kívül egyaránt". A szervezet hozzátette: éppen ezért fontos, hogy az egészségügyi hatóságok minden lehetőséget kihasználjanak a veszélyeztetett gyerekek, serdülők és felnőttek beoltására. Magyarországon 98 százalékos az átoltottság, oltási rendünk példaértékű, viszont fontos, hogy olyan megelőzhető betegségek ellen is oltassuk be magunkat, gyermekünket, amely ugyan egyelőre nem kötelező, de talán az egyetlen biztos eszköz, hogy megelőzzünk sok esetben tragikus kimenetelű megbetegedéseket, mint amilyen a gennyes agyhártyagyulladás is. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint a magyarok elsöprő többsége, a válaszadók csaknem háromnegyede a védőoltások mellett áll, meghatározó többségének, 88 százalékának elvi szinten sincs ellenérzése a védőoltásokkal szemben, 91 százaléka pedig egyetért azzal, hogy a kormányzat 2019 őszétől kötelezővé teszi a gyermekek bárányhimlő elleni védőoltását, és pusztán 7 százalékuk nem támogatja az intézkedést. Ezek derülnek ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. A magyar lakosság kulcsfontosságúnak tartja a védőoltások alkalmazását, különösen a kisgyerekek esetében, és elviekben sem kifogásolja a betegségek megelőzésének e módját. Vagyis sokkal inkább bízik az orvostudományban, mintsem hogy hitelt adna a valójában minden tudományos alapot nélkülöző riogatásoknak. A lakosság még fontosabbnak ítéli a védőoltásokat a gyermekek esetében: a megkérdezettek 93 százaléka tartja indokoltnak, hogy a gyermekek védőoltására minél hamarabb sor kerüljön, és pusztán 5 százalékuk vélekedik másképpen. Hasonló a megítélés egyébként világszerte. A WHO adatai szerint mind inkább javul a helyzet. Míg 2000-ben a gyerekek 73 százalékát oltatták be például kanyaró ellen, 2015-ben ez az arány már 85 százalék. 2010 és 2015 között legalább 10 millió halálesetet előztek meg a védőoltások, és még ennél is több millió embert óvtak meg különböző megbetegedésektől. Mind a kötelező, mind az egyes országokban már kötelező, máshol még választható immunizáció, mint például a meningococcus C baktérium által okozott fertőző agyhártyagyulladás elleni védelem, egyre fontosabb szerepet játszik a betegségek és halálozások megelőzésében. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint a magyarok elsöprő többsége, a válaszadók csaknem háromnegyede a védőoltások mellett áll, meghatározó többségének, 88 százalékának elvi szinten sincs ellenérzése a védőoltásokkal szemben, 91 százaléka pedig egyetért azzal, hogy a kormányzat 2019 őszétől kötelezővé teszi a gyermekek bárányhimlő elleni védőoltását, és pusztán 7 százalékuk nem támogatja az intézkedést. Ezek derülnek ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. A magyar lakosság kulcsfontosságúnak tartja a védőoltások alkalmazását, különösen a kisgyerekek esetében, és elviekben sem kifogásolja a betegségek megelőzésének e módját. Vagyis sokkal inkább bízik az orvostudományban, mintsem hogy hitelt adna a valójában minden tudományos alapot nélkülöző riogatásoknak. A lakosság még fontosabbnak ítéli a védőoltásokat a gyermekek esetében: a megkérdezettek 93 százaléka tartja indokoltnak, hogy a gyermekek védőoltására minél hamarabb sor kerüljön, és pusztán 5 százalékuk vélekedik másképpen. Hasonló a megítélés egyébként világszerte. A WHO adatai szerint mind inkább javul a helyzet. Míg 2000-ben a gyerekek 73 százalékát oltatták be például kanyaró ellen, 2015-ben ez az arány már 85 százalék. 2010 és 2015 között legalább 10 millió halálesetet előztek meg a védőoltások, és még ennél is több millió embert óvtak meg különböző megbetegedésektől. Mind a kötelező, mind az egyes országokban már kötelező, máshol még választható immunizáció, mint például a meningococcus C baktérium által okozott fertőző agyhártyagyulladás elleni védelem, egyre fontosabb szerepet játszik a betegségek és halálozások megelőzésében.

Kun J. Viktória

eLitMed.hu

2019. október 12.