Ma lép hatályba az az irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson bármely tagállamban. A direktívában foglaltakat az EU országainak saját jogrendjükbe kellett beleillesztenie. A határon átnyúló ellátások koordinálására minden tagállamban létre kellett hozni nemzeti kapcsolattartó pontot. Hazánkban ez a feladat az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) hárul, amelynek vezetője, dr. Novák Krisztina lapunkat arról tájékoztatta, mától mind újonnan induló honlapjaikon, mind ügyfélszolgálatukon a betegek rendelkezésére állnak az információk. – A szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, az engedélyezési eljárások menetéről tájékozódhatnak honlapunkon és telefonos ügyfélszolgálatunkon egyaránt, ahol több nyelven beszélő munkatársaink fogadják majd a hívásokat – mondta lapunk megkeresésére a Központ főigazgatója. Hozzátette azt is, a mától élő ingyenes zöld számon (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: 36-20-999-0025) angol és német nyelven elérhetők a kollégák, akikhez a közeljövőben további nyelveket beszélő orvosegyetemi hallgatók és diplomás szakdolgozók csatlakoznak, ők képzést követően személyes konzultáción is fogadják a határon átnyúló ellátás mikéntjéről érdeklődőket az OBDK központi panaszirodájában. – Mind a hazánkból más tagállamba, mind pedig a külföldről hazánkba érkező betegek tőlünk kapják meg a szükséges információkat. Együttműködünk a 28 tagállam valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelyek elérhetősége szintén megtalálható a honlapunkon. A magyar betegek a www.eubetegjog.hu oldalon találják meg a tudnivalókat a külföldi ellátásokról, míg a magyarországi kezelések iránt érdeklődők (más uniós állampolgárok) a www.patientsrights.hu oldalon tudnak tájékozódni. A kapcsolattartó pont célja a határon átnyúló ellátásokkal foglalkozó háttérintézmények tehermentesítése, hogy oda már a megfelelő dokumentumok birtokában, felkészülten érkezzen a beteg, tudva, milyen költségtérítési kötelezettségei, panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségei vannak. Így csökkenhet az ügyintézés határideje is, ami a hivatali eljárásrend szerint 30 nap. – Minden tagállam védi a saját egészségügyi kasszáját, első sorban saját állampolgárai ellátását kívánja biztosítani – mondta Novák Krisztina. – Az OEP-ben független orvosszakmai team bírálja majd el az eseteket, az ellátások fedezésére nyílt végű, egymilliárd forintos alap áll rendelkezésre. Közcím: Nem lesz dömping Szakértők szerint egyébként a határon átnyúló ellátások lehetőségével nem sokan fognak élni. A magyar betegek számára a nagyértékű ellátások ugyanis engedélykötelesek, kisértékű ellátás igénybevétele esetén viszont nemigen téríti vissza az OEP a költségeket, ugyanis a szabályozás szerint 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket, vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó ellátásokat nem fizetnek ki a betegnek, márpedig az átlagos estek zöme bőven ez alatt van. A magyar betegnek meg kell előlegeznie az ellátás teljes költségét, minőségi ellátás esetén pedig csak a befizetett összeg töredékét kapja vissza, ami egy szűk, gazdagabb réteg számára jelenthet némi megtakarítást. Mindezek mellett egyéb kiadások is felmerülnek, mint például a leletek, beutalók hiteles fordíttatása, amely tetemes összegre rúghat, de nem kerül megtérítésre. A külföldi beteg számára sem jár túl sok előnnyel a magyar kórházakban gyógyulni. Mivel a páciens itteni ellátását is a biztosítója fizeti ki, így az olcsóság nem vonzerő, és ahogyan a magyar beteg kint, úgy ő sem „előzhet” az itteni várólistán, annak csak a végére kerülhet fel. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-10-25