Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően. Önmagában sokat elárul a helyzetről, hogy a november 18-án hatályba lépett törvény értelmében november 30-ig minden érintettnek írásos tájékoztatót kellett volna kapnia arról, hogy milyen szerződést ajánl a munkáltató és év végéig döntenie kell annak elfogadásáról. Ehhez képest a legtöbben az utolsó napokban, vagy az aláírás utolsó nap délutánján kapták meg a szerződésüket, az információk teljes hiányában. November 18-án hatályba lépett az új egészségügyi törvény, amely a jelentős orvosi béremelés mellett alaposan felforgatta az egészségügyi dolgozók munkajogi viszonyait. Az egészségügyiek jogállását szabályozó, a parlamenten villámgyorsan áttolt jogszabály az érintettek, számos szakmai és érdekvédelmi szervezet, és kamara szerint módosításra szorul, ebben a formájában veszélyezteti az ellátást, tömeges felmondással fenyeget. Ezt mondták még ősszel jogi szakértők. 2021. március 1-től főszabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban lehet egészségügyi tevékenységet ellátni állami vagy önkormányzati szolgáltatónál. Az átalakulás érinti valamennyi állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozó közalkalmazottat, beleértve a felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltatókat is (klinikai központ, egyetemi kórház, ezekre alkalmazni kell a klinikai központok irányításáról szóló külön jogszabályokat is). Az átalakulás a határozott idejű kinevezéssel dolgozókat, a nyugdíjasokat, a próbaidejüket töltőket és a fizetés nélküli szabadságon lévőket is érinti. Az átalakulás nem csak az egészségügyi szakmai tevékenységet ellátókra vonatkozik, hanem az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezőkre is (informatika, humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel). Magyarországon állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál főszabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Ez többek közt lehetővé teszi a kirendelést akár 2 évre (az 528./2020-as kormányrendelet ezt 12 hónapon belül 44 napra korlátozza, ugyanakkor kétséges, hogy egy esetleges jogvita esetén a bíróság hogyan ítélne, hiszen a törvény továbbra is az 1+1 éves kirendelést tartalmazza, és az a magasabb rendű jogszabály), engedélyhez köti a másodállás vállalását, és az orvosok béremelésével párhuzamosan jelentősen csorbítja a szolgálati jogviszonyba lépők jogait. Több mint négyezer egészségügyi dolgozó nem volt hajlandó aláírni az új szerződését, aminek hétfő éjfél volt a határideje. Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint, ha járványhelyzetben akár csak egyetlen dolgozó is arra kényszerül, hogy elhagyja az állami betegellátást, akkor rossz a törvény. Az egészségügy eddig is létszámhiánnyal küzdött, mintegy 9 ezerrel több szakdolgozóra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók távozása szinte biztosan ellátási problémákat fog okozni. Összehasonlításképpen, az 5-6 ezer távozó munkavállaló két-három megyei kórház teljes egészségügyi személyzetének felel meg. A szakszervezet attól is tart, hogy akik hajlandóak voltak aláírni a szerződésüket, azok sem maradnak hosszú távon. Többen jelezték ugyanis a szervezetnek, hogy azért fogadták el a feltételeket, mert úgy látták, nincs más lehetőségük – de a veszélyhelyzet lejártával új állás után néznek majd. De hogy mi is a baj valójában ezzel az orvosoknak jelentős béremelést ígérő törvénnyel? Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által szervezett novemberi videókonferencián Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék tanszékvezetője és Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszékének munkatársa egybehangzóan állította, ez a törvény így nem maradhat, módosítani kell. A törvény 23 tárgykörben ad felhatalmazást a kormányzatnak a jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések rendeletekkel való szabályozására. Szövege a szakértők szerint tele van munkajogászok számára elképzelhetetlen, szerencsétlen megfogalmazásokkal, hibákkal, érthetetlen változtatásokkal. A munkáltató jogállása nem változik, csak a munkavállalóé Az állami, közfinanszírozott egészségügyben 2021. március 1-től csak azok dolgozhatnak, akik aláírják az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ezzel megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, miközben a munkáltató jogállása nem változott, továbbra is költségvetési szervként működik. Költségvetési intézményekben pedig csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető. Tájékoztatás Ha a meghatározott időpontban a törvény erejénél fogva átalakítják a jogviszonyokat, erről tájékoztatni kell az érintetteket, velük előzetesen munkaszerződést kell kötni, ennek hiányában megszűnnek ezek a jogviszonyok. A szakértők szerint egyáltalán nem elegáns, hogy a jogalkotó ebben az esetben büntető jelleggel határozza meg a végkielégítés szabályait – nem a Kjt szerint –, ezzel a jogviszony fenntartására inspirál. 1. Hátrányos státuszváltozás, hogy a közalkalmazottakhoz képest, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók szerényebb védettséget élveznek a jogviszony megszüntetése terén. 2. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az új szabályozás, mely szerint csak a munkáltató előzetes engedélyével létesíthető további jogviszony, másodállás, mellékállás, ami a jelenlegi bevett gyakorlathoz képest jóval szigorúbb, hiszen korábban mindössze bejelentési kötelezettsége volt – a közalkalmazotti jogviszony mellett jellemző volt több mellékállás. Kirendelés Munkajogász szemmel emészthetetlennek nevezték a törvény kirendelésre vonatkozó passzusát, mely szerint a fenntartó dönthet úgy, hogy egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy egy plusz egy, azaz két évig egy másik munkáltatónál végezzen munkát, s erre 10 munkanap felkészülési időt hagy az érintettnek. A szöveg a fenntartó döntéséhez köti a kirendelést, nem a munkáltatóhoz, de hogy valójában ki az, aki ezt elrendeli, nem derül ki. A kirendelés intézménye egészségügyi válsághelyzetben most is létezik, ezt a válságszabályt az új törvény általános szabállyá kívánja avatni. Elvarrandó szál, hogy az egy plusz egy év hogyan értendő, lehetséges-e, hogy új tevékenység esetén újraindul a kirendelési idő számítása. Ugyan a kirendelés nem sértheti súlyosan az érintett érdekeit, csakhogy tulajdonképpen annak mérlegelését, hogy az érintett teljesíti-e azt, a munkavállaló hátára telepítik – fogalmaztak a szakértők. Ha a munkavállaló súlyos érdeksérelmet vélelmezve ellenáll, s ezért felmondanak neki, bírósághoz fordulhat, ott majd eldöntik, hogy alappal tagadta-e meg a kirendelést. A kollektív szerződés kötésének tilalma Komoly nemzetközi egyezményekbe ütközik, hogy egy komplett szektorban ezt egy tollvonással kizárják. Ez ebben a formában megindokolhatatlannak tűnik. Mi történik, ha valaki nem írja alá? Ha valaki úgy dönt, hogy nem írja alá az új szerződést, akkor megszűnik a jogviszonya, és nem a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok (Kjt) szerint kap végkielégítést és felmentést, hanem lényegesen szerényebb összeggel – a Kjt szerint járó összeg hatodával – 20 évnyi szolgálati idő alatt 1 havi, 20–30 év között 2 havi, 30 évnyi szolgálati idő fölött pedig 3 havi havi bérnek megfelelő összeggel vehet búcsút az intézménytől – ez jóval elmarad még a Munka törvénykönyve által előírt végkielégítéstől is Háttér: Ha elfogadja, akkor 2021. március 1. napján az érintett jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. 2021. február 28. napjáig a jogviszonyára a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni. Az átalakulás időpontja tehát nem a szerződés aláírásának napja egységesen. Ha nem fogadja el, akkor a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva 2021. március 1-jén automatikusan megszűnik. Erről a munkáltatónak külön jognyilatkozatot nem kell tennie, de írásos tájékoztatás szükséges, amely rögzíti a megszűnés napját és okát. A fentiektől eltérően, az új törvényben meghatározott magasabb illetményeket már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell, ha ez kedvezőbb az érintettre. Ezek a magasabb illetmények vonatkoznak az alábbi munkakört betöltőkre: –orvos, szakorvos, – fogorvos, szakfogorvos, – gyógyszerész, szakgyógyszerész, – egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők. Milyen juttatások járnak, ha nem írja valaki alá a munkaszerződést? A közalkalmazott jogosult a természetben igénybe nem vett szabadsága pénzbeli megváltására és az alábbi végkielégítésre: – szolgálati idő mértéke – végkielégítés mértéke (a jogviszony megszűnésekor érvényes illetmény alapján) – 20 évnél kevesebb 1 havi – 20 év 2 havi – 30 év 3 havi A fenti végkielégítés mellett NEM jár a közalkalmazotti törvény (Kjt.) szerinti végkielégítés és a felmentési idő sem! (A felmentési idő felét a Kjt. szerint nem kell ledolgozni, de távolléti díj jár rá.) Ez azért fontos, mert a Kjt. alapján – különösen hosszabb szolgálati idő esetén – jóval magasabb járandóságok járnának. Aki tehát nem írja alá a munkaszerződését, nem a Kjt., hanem az új törvény szerinti végkielégítésre lehet csak jogosult. Mit jelent, hogy az Mt. a háttérszabály és nem a Kjt.? Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyra tehát nem a Kjt., hanem az Mt. lesz alkalmazandó. A fő különbség, hogy az Mt. a munkaviszony megszüntetése körében jóval kevesebb védettséget biztosít a munkavállalónak, mint a Kjt. a közalkalmazottnak. Miben hoz változásokat az új törvény? Magasabb illetmény Az új törvény jelentősen emeli az illetményeket (már 2021. január 1-jétől), három lépcsőben, 2023. január 1-jével bezárólag. Ezek a magasabb illetmények vonatkoznak az alábbi munkakört betöltőkre: –orvos, szakorvos, – fogorvos, szakfogorvos, – gyógyszerész, szakgyógyszerész, – egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, – a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Szigorúbb összeférhetetlenség Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak előzetes engedéllyel létesíthet. Kirendelés Az eredeti tervek szerint egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy akár két évre is kirendelhető volt egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz. A végrehajtási rendelet alapján a kirendelés egy tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy: – a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, – ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos, – gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, – hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, – ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította, – a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül, – ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez. Nem köthető kollektív szerződés, a jelenleg hatályos kollektív szerződések 2021. január 1-jén hatályukat vesztik. Sztrájkjog Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása alapján gyakorolható (ez a megállapodás még nem született meg, a megkötésére nincs határidő előírva). – A közalkalmazotti tanácsok üzemi tanácsként működhetnek tovább. Az átalakulásra nincsenek külön törvényi szabályok. Fontos, hogy az Mt. alapján közalkalmazotti képviselő helyett üzemi megbízott csak 16 főtől, közalkalmazotti tanács helyett üzemi tanács pedig csak 51 főtől választható (16 fő alatt nincs a munkavállalói részvételt biztosító intézmény). További díjazási elemek – egyelőre nem ismertek. Nem jogszabály, hanem majd az országos kórház-főigazgató állapítja meg: – a vezetői juttatások felső határát, továbbá – a kötelezően elrendelt ügyelet, – a készenlét, – a rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés, a helyettesítés, a kirendelés esetén járó többletdíjazás mértékét, illetve az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások feltételeit és mértékét. Összeférhetetlenség, mit mond erről dr. Homicskó Árpád Olivér PhD egyetemi docens, főállású egyetemi oktató? Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. Vagyis nagyon szigorúan van szabályozva a további jogviszonyok létesítése az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál. Ez komoly kihívások elé fogja állítani a magyar egészségügyet, ahol hasonlóan más európai országokhoz komoly szakemberhiány van. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével. „Látható, hogy a főszabály alól van kivételi lehetőség, de ebben az esetben külön engedélyre van szükség. Az engedélyezés szabályai tudomásom szerint még nem ismertek, ennek fényében ezt is érdemes lenne alaposan áttekinteni. Ugyanakkor, ha kap is engedélyt további jogviszony létesítésére, annak során figyelemmel kell lenni az (5) bekezdésre, amely szerint: 4. § (5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e törvény hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Itt tehát azt láthatjuk, hogy ha egy orvosnak lehet magánpraxisa, akkor sem láthat el olyan beteget a közszolgáltató egészségügyben, aki korábban a magánellátásában vett részt. Ezzel nem csak az orvos lehetősége korlátozódik, hiszen a járóbeteg-szakellátás keretében ellátott betege esetleges műtéti beavatkozását már nem végezheti el, hanem a beteg részéről a szabad orvosválasztás lehetősége is. Ha ugyanis olyan orvoshoz megy járóbeteg-szakellátás magánrendelésre, aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, úgy a későbbiekben, ha műtéti beavatkozásra lenne szükség, ezt már nem fogja tudni igénybe venni.” Kun J. Viktória