Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében. Ma csak hazánkban milliós nagyságrendben vannak az érintettek. Európában közös fellépés indult azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, ezúttal lelkiállapotunk megóvása érdekében. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon. Európa döntéshozói, szakmai szervezetei fogtak össze, hogy a környezetvédelem a mentális egészség érdekében is nagyobb teret kaphasson. Az Európai Parlament Mentális Egészség és Jóllét Koalíciója, a Mental Health Europe és az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) szervezésében elindult a közös európai fellépés azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, lelkiállapotunk megóvása érdekében. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy az európai politikákban miként lehet tükrözni a természeti környezet és az emberek mentális egészsége közötti összefüggést. Mert a zöld környezet mindenkinek alapjoga, anyagi helyzetétül függetlenül. Depresszió, szorongás, szomorúság, személyiségzavarok, poszttraumás stressz, alvászavar – sokáig nem gondoltuk, hogy kialakulásukban komoly szerepe van a légszennyezésnek, a klímaváltozásnak, az extrém időjárási eseményeknek, a városi, épített környezetnek, a zajszennyezésnek, vagy a kémiai szennyezőanyagok, fémek, műanyagok és vegyszerek környezetünkbe kerülésének. A gyógyszerekhez már annyira hozzászokott az emberiség, hogy egy köhintésre tíz étrend-kiegészítőt és azonnal antibiotikumot szednek, ami csak az immunrendszert gyengíti, illetve rezisztenssé teszi a baktériumokat az amúgy jó időben bevett szerekkel szemben. Az elmúlt években a környezeti ártalmak és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre egyértelműbbé vált, a Covid-19-válság pedig ráerősített, hogy mind sürgetőbb megoldásokat találni, közös politikai döntésekre van szükség. A folyamatban lévő válság és annak társadalmi-gazdasági következményei már jelentősen növelték a mentális egészség emberi, illetve gazdasági költségeit, ez várható az elkövetkező években is. A nemzetközi kutatások szerint már most ugrásszerűen nőtt a depresszióval, szorongással élők, vagy az öngyilkosságok száma egy olyan járvány okán, amire nem is lehettünk felkészülve. Az eddig végzett átfogó kutatások drámai képet mutatnak, van, ahol háromszorosára nőtt a mentális problémákkal küzdők száma, miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a természethez való hozzáférés rendkívül pozitív hatással lehet az emberek mentális egészségére. A környezetromlás, beleértve az éghajlatváltozást és a szennyezést, komoly veszélyt jelent érzelmi állapotunkra és jóllétünkre. A szennyezés csökkentése és a környezet védelme szintén hozzájárulhat a többrétű egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Éppen ezért sürgető az igény Európában, hogy megerősítse gazdasági, egészségügyi, társadalmi és ökológiai ellenálló képességét. A környezeti állapotromlás kezelése egy nyereséges megoldás a mentális egészség javítására és a Covid-19 gazdasági fellendülésének elősegítésére. Az Európai Parlament Mentális Egészségügyi és Jóléti Koalícióját képviselők, az Európai Bizottságot (beleértve a Környezetvédelmi Főigazgatóságot) a tagállamok állandó képviseletei, valamint a környezet és az egészségügy egyéb érintett szereplői fogadták el a „Planetary Health” koncepciót, amely felismeri az emberek egészségi állapota és a különböző fenntartható fejlődés közötti összefüggéseket. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint már itthon is láthatók a járvány mentális hatásai, amit időben kezelni kell, hogy ne zúduljanak tömegek az ellátórendszerre. „Az elmúlt egy év fókuszba hozta a mentális betegségeket, csak hazánkban milliókat érint a probléma. Jelenleg leginkább a Covid-19-hez kapcsolódó aktuális, illetve utóhatásaira kell felkészülnünk, lehetőleg megelőznünk a nagyobb egészségügyi katasztrófát. Hiszen nemcsak maga a betegség, vagy az attól való rettegés, de a gyász, a bezártság, a munkanélküliség is megannyi lelki feladatot hoz. Viszont ennek kapcsán előtérbe került, hogy maga a környezet milyen komoly károkat tud okozni a lelkünkben. A tiszta, zöld környezetre mindenkinek szüksége van. A rossz levegő, a zaj, a klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy például, amiről alig hallani, a fényszennyezés komoly kockázatot jelent a mentális egészségünkre. Pedig alig van olyan tevékenysége az emberi fajnak, amivel látványosabban változtatná meg bolygónk egészséges viszonyait, mint a mesterséges megvilágítások használata. A Földön az élet a nappalok és az éjszakák váltakozásának rendszerében alakult ki, s a világon minden élőlény ennek a rendnek megfelelően foglalta el helyét az ökoszisztémában. Az éjszakai sötét időszak periódusa eredetileg a mi számunkra is a nappali aktivitást követő pihenés, a feltöltődés, a regenerálódás időszaka volt. Ezt azonban felülírták a modern ember és a modern társadalmak elvárásai, s így az éjszakát is felhasználhatjuk már a mesterséges megvilágítások fényénél, hogy tovább tevékenykedhessünk, szórakozhassunk, dolgozhassunk, alakítsuk társasági életünket és személyes kapcsolatainkat. Bele sem gondolunk, de mérni lehet a hatalmas, villódzó fényreklámok, az állandó kivilágítás lelki következményeit. Amikor az emberek például túl sok fényt – pontosabban fényfotonokat – kapnak az alvás során, akkor a melatonintermelés lecsökken, ez pedig szorongáshoz, felfájáshoz, stresszhez, idővel akár komolyabb mentális problémákhoz vezethet” – hoz egy kevésbé ismert példát az elnök. A számok – kifizetődő a természetbe fektetni A gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt érdeke, hogy befektessen a rossz lelkiállapot és a mentális betegségek leküzdésébe, mivel ezek jelentős költségekkel járnak. Az európai térségben a kormányok 2016-ban fejenként átlag 22 dollárt költöttek lelki egészséget érintő programokra és szolgáltatásokra, jóllehet országonként ebben jelentős eltérések vannak (az újonnan függetlenné vált államok fejenkénti 1 dollárjától az EU-államok csaknem 200 dollárjáig) (WHO, 2019b). Az Egészségügyi Világszervezet szerint bár a lelki egészség állapota globálisan jelentős gazdasági terhet jelent, a WHO európai régiójában az ezzel kapcsolatos ráfordítások a kormányok teljes egészségügyi ráfordításainak csupán egy százalékát teszik ki. A természetre alapozott kezelés ezért költséghatékony megközelítést kínálhat, amikor ezekről a súlyos lelki egészséggel kapcsolatos problémákról van szó. Egyrészt csökkenthetők a mentális betegségekkel összefüggő költségek, másrészt a boldogsággal, jólléttel jelentős gazdasági előnyök járnak. Chisholm és munkatársai (2016) kimutatták, hogy a depresszió és a szorongásos betegségek hatékony kezelésével minden elköltött 1 dollár 4 dolláros hasznot generál a helyreállított egészség és az érintett egyének ebből következő aktivitása miatt. A természetközeliség és a zöld területek megközelíthetősége értékes és költséghatékony módja az egészségügyi kockázatok csökkentésének és kezelésének. Az Egyesült Államokban a zöld területekhez való hozzáférés megkönnyítése az egészségügyi kiadások csökkenésével jár együtt (Becker és társai, 2019). A lelki egészség javításának gazdaságon kívüli eszközeihez az életminőség is hozzátartozik. Mint mond az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Irodája? A lelki egészség nem gazdasági mérőszámai közé tartozik az életminőség, a jóllét és a boldogság, amelyek fontos szerepet játszanak a lelki egészség – mint az ökoszisztémát érintő szolgáltatás – értékelésében. A szakpolitikai környezetben, döntéshozatali utakban és várostervezési kontextusban fontos teljes mértékben figyelembe vennünk az ökoszisztéma hozzájárulását a lelki egészséghez. A korábban ismertetett elérési utakat, amelyek révén a természeti környezet befolyásolhatja a lelki egészséget s azokat a tényezőket, amelyek megszabhatják, milyen mértékben válhat javára ez a környezet a lelki egészségnek (például a természeti jellegzetességek, a kitettség és a tapasztalás), gondosan figyelembe kell venni annak érdekében, hogy olyan városi környezetet teremtsünk, amely a legkedvezőbben hat a lakosság többségének lelki egészségére, s eközben elősegíti a biodiverzitás fennmaradását és a klímával összefüggő célkitűzések elérését. És a „zöld” utak hogyan segítenek? Megannyi kutatás igazolta, miképpen működnek azok a mechanizmusok, amelyek révén a természetes környezet, például a zöldterületek és a vizek pozitívan hatnak a lelki egészségre. Ennek mértéke persze több tényezőtől függhet. A zöld és vizes területekre vonatkozó kutatások középpontjában gyakran e területek közelsége áll, s nem annyira azok sajátos tulajdonságai. A terület természeti adottságai (például nagyság, típus, minőség), a környezettel való kapcsolat időtartama (a természetközeliség és a természettel való kapcsolatban eltöltött idő), valamint az ezekre vonatkozó tapasztalat (a természettel való kölcsönhatás és annak mértéke) befolyásolhatja, hogy a természetes környezettel való interakciók milyen mérvű javulást okoznak a lelki egészségben. Ezenkívül a lelki egészség „haszon” függhet a társadalmi-gazdasági státusztól, a preferenciáktól, a lakóhelytől, a foglalkozástól, a személyiségvonásoktól, a műveltségtől, a nemtől és életkortól. Kun J. Viktória