Szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar – korábban egyértelműen időskori betegségeknek gondoltuk a szív- és érrendszeri bajokat, ma már mind több, akár egészen fiatalnál jelentkeznek az akut tünetek. Ugyan elsősorban élsportolók tragédiái miatt kerül elő ez a jelenség, bizony ma már egyáltalán nem ritka, hogy harmincas, vagy még fiatalabb embereknek van szüksége gyakran életmentő beavatkozásra. A genetikai adottság hatása is korábban jelentkezik, de az életmód, a stressz, környezeti tényezők is mind szerepet játszanak abban, hogy sajnos nő a fiatal betegek száma, ezt pedig a Covid-19-járvány még inkább felerősítette. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint a 22–39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet.

Az egész világot sokkolják azok a hírek, amikor egy élsportoló összeesik a pályán, az életéért pedig heroikus küzdelmet folytat egy egész orvoscsapat, sajnos nem ritkán hiába. Csak Magyarországon nem egy ilyen tragédiának voltunk szemtanúi, de a fiatalkori szívprobléma ma már mind gyakoribb, nemcsak az extrém terhelésnek kitett sportolók körében. Egyáltalán nem ritka, hogy egy harminc-negyven éves páciens kér azonnali segítséget, egyre fiatalabb korban jelentkeznek már a szívproblémák. Fontos tudni azt is, hogy a fiatalkorban elszenvedett szívroham nem jelent feltétlen könnyebb felépülést, a szervezetre ugyanúgy komoly veszélyt jelent. Egy második szívroham vagy stroke kockázata pedig ugyanolyan magas, mint azoknál, akik idősebb korban kapnak először infarktust. Az érelmeszesedés – idővel – mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet. Életmódunk pedig jelentősen fokozza ezt a kockázatot.

„Legyen az szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a szív-és koszorúér-betegségek, főleg a fiatal nők körében. Ők ráadásul hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, mert nem is gondolnak arra, hogy bármilyen baj lehet. Nálunk a Városmajori Klinikán ma már egyáltalán nem kuriózum, ha egy fiatalnak kell akut segítség. Sajnos ma már korábban is jelentkeznek a genetikai okok miatti problémák, erre pedig ráerősít az életmód. Ma már egyáltalán nem az idősek, pláne nem csak a férfiak betegsége. Mind több fiatal nőnél tapasztalhatók panaszok, igaz, az ő esetükben mondjuk hormonális hatások, a stressz is okozhatnak mondjuk szapora szívverést, de ugyanilyen esélye van annak, hogy szívritmuszavar van a tünetek hátterében. Nagyon fontos, hogy már a vészhelyzet előtt vegyük komolyan a panaszokat” – mondja dr. Nagy Klaudia Vivien, PhD egyetemi adjunktus, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusa. „Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, figyeljünk a jelzésekre. Főleg, ha a családban, anyai, apai ágon volt már szívbetegség, az esélye ennek ugyanis 20-30 százalékkal nagyobb, ha ráadásul a dohányzással, túlsúllyal, mozgásszegény életmóddal erre még »rá is segítünk«, ez a veszély még nagyobb. Ha viszont ezekre figyelünk, a kialakulás kockázata jelentősen csökken. Amennyiben eddig teljesen jó fizikális állapotban voltunk, de nehézlégzésünk lesz, szapora szívverésünk, vagy a szív kihagy, kifulladunk, ha két emeletet gyalog meg kell tennünk, fáradékonyabbak leszünk, csökken a terhelhetőségünk, akkor fontos a kardiológiai kivizsgálás. Ugyanilyen jelzés a mellkasi nyomás, jellemzően a szegycsont mögötti nyomó, kisugárzó fájdalom. Az okosórák nagyon sokat tudnak segíteni a diagnosztikában, a jobb minőségű laikus eszközök kiváló EKG-képeket tudnak már készíteni, amelyek segítségével sokkal könnyebben kapnak a szakemberek teljes képet és meg tudják állapítani, mi is áll a panaszok hátterében. A sport ugyan komoly védőfaktor, viszont az extrém terhelés bizonyítottan nem tesz jót a szívnek. Ha például genetikailag kódolt szívizombetegségünk van, az így könnyebben előjön. Ez egy ideig jó hatással is lehet a teljesítményre, ezért alattomos, idővel ugyanis akár tragikus szívritmuszavart, vagy szívelégtelenséget okozhat, de maga ez a terhelés is károsíthatja a szívizmokat. Ezért aki ultramaratonra, vagy bármilyen extrém teljesítményre készül, mindenképp kardiológiai kivizsgálással kezdjen neki” – figyelmeztet Nagy Klaudia Vivien.

Mind több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy már a 20-as és 30-as korosztályban egyre többeket érint a szívroham. Bár tisztában vagyunk vele, hogy az elhízás milyen egészségügyi problémákhoz – például szívbetegségekhez – vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság legalább fele túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, különösen ijesztő, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma, ami fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel járhat, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak. Ugyanilyen tényező a stressz, gyulladást válthat ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése pedig a 22–39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet (forrás: www.hazipatika.com). Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak. A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan gyakori a fiatalok, főleg a fiatal nők körében. Sőt, a 25–44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát. Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van – ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak. Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre.

Kun J. Viktória