Több ponton is bizonytalan helyzetbe sodorták az elmúlt hónapok a háziorvosokat. Az október eleji, történelminek aposztrofált egészségügyi intézkedésekből első körben, másokkal egyetemben a háziorvosok is teljesen kimaradtak. Azóta már a kormány is deklarálta szándékát: az alapellátási rendszer átalakítását, illetve bérrendezést, ami úgy tudjuk, már kézzel fogható távolságban van. A szakmai érdekvédelmi cél, hogy a háziorvosi team ugyanazt a bért kapja meg a finanszírozáson keresztül, mint az állami illetve önkormányzati egészségügyi dolgozók, a jogviszony törvényi kötelmei nélkül. Az egzisztenciális helyzet mellett a Covid-járvány hozta talán az ellátás tekintetében az egyik legfelelősségteljesebb, és legnehezebb feladatot az alapellátásnak. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója segíti a kollégák eligazodását.

Eddig annyit lehetett tudni, hogy a kormány a háziorvosokról sem akart megfeledkezni a nagy egészségügyi bejelentések kapcsán, illetve három milliárd forintnyi többletről, ami az alapellátás talán legkritikusabb részét, az ügyeletet érinti: az eddigi 10 milliárdos állami és ugyanennyi önkormányzati támogatás egészült ki ezzel az összeggel, ami persze egyelőre tűzoltásra elég. Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója szerint az egyeztetések már nagyon a finisben vannak.

„Már a törvény megjelenése előtt sem volt elegendő forrásunk a praxisok gazdaságos üzemeltetéséhez, de ez azóta csak fokozódott. Az egészségpolitikai egyeztetések során a HaOSZ egyértelmű igényként fogalmazta meg a praxisokból kigazdálkodható – szakorvosi és szakdolgozói bérekkel megegyező – bérek garanciáját, önkéntes alapon szerveződő szakmai praxisközösségek létrehozásának elősegítését az önálló praxisok gazdasági függetlenségének megőrzése mellett. Fontos a finanszírozási struktúra átalakítása a kigazdálkodható bérek külön soron történő garantálásával, ugyanakkor a teljesítmény alapú finanszírozási elemek sérülésének elkerülésével. Ez már azért is nagyon égető, mert ma a kollégák csaknem fele 60 év felett van, akik ilyen a jelenlegi feltételek mellett inkább visszaadják a praxisukat, a fiataloknak pedig nem vonzó a pálya. Most úgy látszik, sikerül elérni, amit kértünk és meglesz a bérrendezés” -nyilatkozta az alapító, aki szerint az anyagi helyzet mellett a Covid okozta teher is komoly nehézséget okoz a kollégáknak. „Óriási feladat hárul ránk, betegutak menedzselése, tesztek rendelése, az otthoni karanténra kötelezettek állapotának nyomon követése. Eleve nehéz egy távkonzultációval megfelelő döntést hozni, hogy milyen további intézkedéseket tegyünk a betegek ellátásával kapcsolatban. A telemedicina szerencsére valamelyest segít, de nyilván nem pótolja a személyes fizikális vizsgálat alapvető elemeit, a tapintást, a kopogtatást, és a hallgatózást. Mindazonáltal a videókonzultációnak köszönhetően legalább a megfigyelés lehetősége biztosított a vizsgáló orvos számára, így alkalma van objektíven felmérhető tünetek, jelek alapján döntést hozni. Viszont, ha a fertőzés gyanúját észleljük, kötelező azonnal elrendelni a tesztet, illetve, ha a gyanú igazolódik, jelenteni a járványügyi központnak. PCR-teszt nélkül is koronavírus-fertőzöttnek minősíthetjük azt, aki a fertőzés tüneteit mutatja: azaz köhög, láza, vagy nehézlégzése van, esetleg az ízérzés hiánya, vagy zavara jelentkezik az eredmények megérkezéséig. Az új eljárásrend szerint először antigén alapú gyorstesztek készülnek, és csak azok negatív eredménye során kerül sor PCR vizsgálatra a tüneteket produkáló betegek esetében. Az antigén gyorsteszt pozitív eredménye tehát egyben a fertőzés tényét is igazolja. Ha csak a tünetei alapján minősítünk valakit fertőzöttnek, de a teszt eredménye még nem ismert, azt csak utasíthatjuk otthoni elkülönítésre, de nem kerül hatósági házi karanténba”—sorolja a szabályokat Békássy Szabolcs, aki szerint viszont a tesztek elkészülésével van nagyon sok fennakadás, hiszen óriási az esetszám. „Az esetek egy nagy részében hiába rendeljük meg az OMSz-nál, van, hogy hetek eltelnek, míg bármi történik, de van, hogy egyáltalán nem is készül teszt, mindennek a nyomon követésére viszont nincs módunk, ami frusztrációt okoz a betegek és az elrendelő orvos körében egyaránt. Így gyakran lezajlik úgy a betegség, hogy sosem tudjuk meg, hogy volt-e Covid a hátterében”—teszi hozzá a gyakorló háziorvos.

Eközben a háziorvosi rendszer átalakításának tervezése is elindult, a kormány a program megvalósítási határidejét 2022. december 31-ben jelölte meg. A terv szerint mintegy ezer praxisközösségbe szerveznék a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist – írja a Portfolio.hu. Járásonként, illetve a fővárosban kerületenként 2-6 praxisközösség jönne létre, ennyi fedné le az adott területi egységet. Emellett úgy tudjuk, hogy uniós pályázati pénzt pántlikáztak erre a területre, ami egy-egy praxisközösség számára évi 36 millió forintnyi többletet jelentene. Fontos cél, hogy hangsúlyosabban jelenjen meg a prevenciós szemlélet, létesüljön országos módszertani központ, amely szakmai támogatást nyújt a háziorvosoknak, ami mind a háziorvosi praxisközösségek irányába történő átalakulást, mind a betöltetlen körzetek kérdésének megoldását biztosíthatná. A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek rendezésére a Magyar Orvosi Kamarával együttműködésben a HaOSz komplex javaslatcsomagot tett le Pintér Sándor belügyminiszter asztalára, amelynek fókuszában a módszertani központ helyezkedik el, amelynek egyfajta felügyeleti jogot adnának a tartósan betöltetlen körzetek esetében.

„Most a mi célunk az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre. Üres praxis Magyarországon ne legyen, és a helyi ellátásnak a színvonala pedig emelkedjen. Ennek a pénzügyi feltételeit meg fogjuk teremteni” –említette Magyarország Miniszterelnöke egy október végi nyilatkozatában. A HAOSz vezetősége prioritásnak tekinti egy új módszertani központ felállítását, amelynek igényét egy 2019-ben, háziorvosok körében végzett reprezentatív felmérés is alátámasztotta.

„Kiállunk a tartósan betöltetlen körzetek számának csökkentéséért, a többletszolgáltatások nyújtására képes, kizárólag önkéntes, gazdasági együttműködést is igénylő praxisközösségi együttműködés feltételeinek elősegítéséért" – mondta a HAOSz elnöke. „Újra vonzóvá kell tenni a háziorvosi szakmát, és biztosítani kell az ehhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket. A praxisoknak a gazdasági és szakmai önállóságát meg kell hagyni. Meg kell erősíteni az egyéni praxisokat és biztosítani kell, hogy kigazdálkodható legyen az a bértömeg, ami az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó kollégák bérével megegyező mértékű. Nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekintenünk, a krízishelyzetre reagálnunk kell! A háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátást meg kell újítanunk, meg kell erősítenünk!” – tette hozzá Békássy Szabolcs.

Egyre több az üres praxis
Míg 2010-ben 176, tavaly októberben 399, 2020 januárjában pedig 404 üres háziorvosi praxis volt, addig idén októberben már 468. Érdekesség, hogy ez a szám az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listája szerint ennyi, ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 542. Korábbi nyilatkozatokban azt becsülték, hogy 2025-ben már háromezer háziorvos hiányzik majd, így az ország felének nem lesz alapellátója, az alulfinanszírozottság miatt pedig egy intézmény sem tud megfelelni a szakmai, a tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság kritériumainak. Ma a háziorvosok egyharmada nyugdíjas korú, egytizede 73 évnél idősebb, a szakdolgozók derékhadát pedig a 41-60 éves korcsoport képezi. A fiatalok nem szívesen lépnek be a háziorvosi rezidensképzésbe, mert az egyetemi képzés során nem ismerték meg eléggé a háziorvosi munkát, alacsony a szakma presztízse a társadalomban és az orvosok körében is és alacsony a jövedelem. Ha e feltételek közül bármelyik kettő pozitív irányban változna, akkor a szakma képviselői szerint 30 százalékkal többen választanák a háziorvosi szakmát. Motiváló lehetne az ösztöndíj, amely a kamara javaslatai között is szerepel, ám elsősorban a háziorvoslás pozitívumait kellene megismertetni az orvostanhallgatókkal annak érdekében, hogy vonzónak találják ezt a hivatást.

***

A Háziorvosok Online Szervezetének engedélyével a protokoll az alábbi hyperlinkről szabadon letölthető: Távkonzultáción alapuló triage protokoll COVID-19 gyanús, valószínűsített, vagy igazolt fertőzött betegek ellátása, otthoni megfigyelése során


Kun J. Viktória