A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt. Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance - EPHA) ma publikált jelentése „forintosította” a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon, és nitrogén-dioxid) okozta olyan károkat, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek. A „Health costs of air pollution in European cities and the linkage with transport” című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, lefedően 432 várost vizsgált. A légszennyezés költségei mindösszesen évi 166 milliárd eurót (azaz több mint 60 billió forintot) tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót (140 milliárd forintot), illetve fejenként átlagosan 1300 eurót (474 500 forintot). Azok szembesülnek a legnagyobb költségekkel, akik a legnagyobb európai városokban élnek a népsűrűségnek és magasabb kereseteknek és kiadásoknak köszönhetően. De a közép- és kelet európai városok ezt a tendenciát megtörve, rosszabb helyezést értek el, a különösen rossz levegőminőségüknek köszönhetően. Ezért például a bukaresti lakosok „fizetik” a legtöbbebet, 3004 eurót, míg a szennyeződésektől mentes Santa Cruz de Tenerife lakosok a legkevesebbet, 382 eurót. A CE Delft által készített tanulmány legnagyobb a maga nemében mind a vizsgált városok száma, mind a figyelembe vett szennyező anyagokat tekintve. A kutatók az Eurostat és a hivatalos mérőállomások adatait használták az okozott károk és az ebből eredő betegségek költségeinek kiszámításához. (A kutatásból kizárták a beltéri levegőszennyezés hatásait, ami szignifikáns oka számos megbetegedésnek) A magyarországi adatok alapján a légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak. A légszennyezés a környezeti hatásokkal összefüggő korai halálozás fő oka az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A probléma értelemszerűen jelentősebb a városokban, ahol az Unió állampolgárainak kétharmada él. Az adatok alapján az európai városok kétharmada megszegi a WHO által megállapított egészségügyi határértékeket. A lebegő részecsék (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és ózon (O₃) évente mintegy 400.000 európai halálesetért felelősek. Az EPHA most bemutatott tanulmánya az elérhető legfrissebb, még a COVID-19 pandémia kitörése előtti adatok alapján készült. Mivel a kialakult betegségek és a halálozás felelősek a költségek zöméért, és folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos COVID esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már e számok még magasabbak lehetnek mint a tanulmányban. Az EPHA főtitkára Sascha Marschang elmondta: „A tanulmányunk feltárja, hogy a mérgező levegő milyen károkat okoz az emberek egészségében, és milyen hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek vannak az európai országok között és azokon belül. A helyzetet nagymértékben befolyásolhatnák a megfelelő közlekedési politika, és a városok csökkenthetnék a költségeiket a nulla kibocsátású városi mobilitásra történő átállással. A kormányoknak és az Európai Uniónak szem kellene előtt tartaniuk ezen költségeket a közlekedéspolitika terén annak érdekében, hogy ezzel is támogassák, ne pedig akadályozzák a Covid-19 járványból történő egészséges felépülést.” A szálló por (ún. lebegő részecskék) okozza a költségek zömét, 82,5 százalékát, ezt követi a nitrogéndioxid (15% – főként gépjármű forgalom) és az ózon (2,5%). De az arányok városonként jelentősen eltérnek. Például míg a kelet európai régióban a legmagasabb a légszennyezés miatti halálozás aránya, addig Dél-Európában legmagasabb a krónikus betegségek kialakulásának aránya. „A friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik. Szeretnénk felhívni a helyi városi önkormányzatok, valamint a Kormányzat figyelmét, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.” hangsúlyozta Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke Egy korábbi EPHA-jelentés szerint a közlekedés a városi légszennyezés fő forrása, ami 2016-ban 67-80 milliárd euróba került az EU-28 országokban. Ez a tanulmány egyben arra is rámutatott, hogy még a közlekedési szokásokban és a kapcsolódó városi politikában történő kis változtatások is jelentős javulást hozhatnak a költségekben. Például az átlagos munkába járási idő 1 százalékos növekedése 0,29%-kal növeli a 10 mikronnál kisebb lebegő részecskék (PM10), és 0,54%-kal nitrogén-dioxid NO2 szennyezés okozta költségeket. A városban lévő autók számának 1 százalékos növekedése pedig a légszennyezés okozta költségeket növeli meg majdnem 0,5 százalékkal. Az EPHA felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy csökkentsék a kőolajalapú szállítást a fenntarthatóbb, aktív és nulla kibocsátású alternatívákra, mint példáiul a gyaloglás, kerékpározás, vagy az e-mobilitáson alapuló megoldásokra. Az egyes vizsgált városok részletes adatai, az alábbi linken elérhető interaktív felületen böngészhetőek: https://server1.deluxehosting.nl/temp/Uqht1CfUWHV5yuBG0VVp/ Forrás: Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége