A gyermekek egyre nagyobb része szorul valamiféle speciális fejlesztésre, ami viszont sok esetben csak az óvodában, vagy az iskolában derül ki. Hiányoznak azok az alapok, amelyek megnyitnák a lehetőséget a korai felismeréshez és így a megfelelő fejlesztés, terápia elindításához. „Alapjaiban szervezzük újjá a rendszert, ezzel pedig egészen új dimenzióját nyithatjuk meg a szűrésnek, fejlesztésnek, illetve a szülők támogatásának. Olyan átfogó szakmai módszertant készítettünk el, ami a gyermek fejlődésbeli rendellenességének felismerését, fejlődésének nyomon követését célozza” – nyilatkozta a LAM online portáljának Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Gyermekút projektjének szakmai vezetője. Minden hatodik gyermek eltérő, vagy megkésett fejlődésű Ma a nemzetközi statisztikák szerint a kisgyermekek 15 százaléka minősül valamilyen szempontból eltérő, megkésett fejlődésűnek. Hazánkban a kiszűrt gyermekek aránya korábban öt százalék volt, de amióta létezik a védőnők által a gyermekek fejlődésének nyomonkövetésére használt szülői kérdőív, azóta ez több mint tíz százalékra növekedett. Viszont az is tény, hogy az iskolába kerülés előtti időszakban a gyermekek több mint egyharmadánál nem ismerik fel a problémát vagy nem kerül be a megfelelő ellátásba. A 2017-ben indult Gyermekút projekt célja, hogy a szülők, valamint az őket körülvevő szakemberek hatékonyan működjenek együtt azért, hogy az eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek problémáját minél korábban felismerjék, azonosítsák és hozzásegítsék őket a megfelelő fejlesztő, terápiás ellátáshoz. Ehhez egységes szűrési, mérési eljárásokra, irányelvekre, protokollokra van szükség. Fontos, hogy minden, a gyermekek ellátásában érintett szakembernek, legyen az védőnő, gyermekorvos, pszichológus, gyógypedagógus, családsegítő, kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, azonos tudása legyen arról, hogy a felismert probléma esetén mely szakemberhez, milyen intézménybe irányítsa tovább 0 éves kortól iskoláskorig a gyermekeket és a családokat. Nem mindegy, hogy ki fejleszt „A szülők sokszor bolyonganak a rendszerben, és a szakemberek sem tudnak minden esetben tanácsot adni nekik, hová forduljanak, hol kapják meg a megfelelő ellátást. Ehhez nyújt segítséget a Gyermekút módszertani kézikönyvünk, és az ehhez kapcsolódó képzés, amely ágazatközi alapokra helyezi az együttműködést. A módszertani kézikönyvben 27 sérülésspecifikus gyermekcsoport esetén mutatjuk be, hogy melyiknél kinek mi a dolga. A könyv egyértelmű útmutatást ad arra, hogy bizonyos problémák esetén az egyes korcsoportokhoz tartozó gyermekeket hová lehet küldeni, ki, hol, milyen módszerrel vizsgálja meg őket, és milyen intézményben, mely szakember, milyen típusú fejlesztést, terápiás ellátást nyújt számára. Egy kisgyermek az iskoláskor előtt kötelezően előírt egészségügyi szűrővizsgálatokon vesz részt, ennek része a 12 szűrési kontrollponton felvett szülői kérdőív, amely három kiegészítő életkorral bővül,amennyiben a válaszok alapján gyanítható valamilyen probléma. Az egészségügyi alapellátó, amennyiben szükséges, a szakellátó szakorvoshoz irányítja a gyermeket, ám a köznevelés szolgáltatásait kevésbé ismeri, és sokszor gondot okoz, hogy azon belül hova irányítsa a családot, hol, milyen szakember tud segíteni a problémán. Nagyon sokszor a szülők magánúton keresnek megoldást, ami akár kockázatos is lehet, hiszen vannak olyan intézmények, ahol a fejlesztést nem előzi meg kivizsgálás, diagnózis nélkül kezdik el a fejlesztést, terápiát, előfordulhat, hogy a kisgyermeknek nem arra a fejlesztésre van szüksége, amit megkap” – mondja Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Gyermekút projektjének szakmai vezetője Egyértelmű útmutatás a szülőknek „Célunk a gyermekutak szabályozása, a szakemberek és a szülők ismereteinek, kompetenciájának növelése, és egy széles körű szakmai együttműködés kialakítása. Szeretnénk a hozzátartozóknak a legszélesebb körű tájékoztatást adni, egy olyan szakmai közösségi hálózat keretein belül, amelyben a szülő bármikor segítséget kaphat, ha elakadna. Mindez hatékonyabb szolgáltatásokat és a családokat fókuszba helyező, támogató ellátórendszert eredményez. A projektben azt vállaltuk, hogy pontos továbbküldési utakat írunk le, megszüntetve az információhiányból fakadó tájékozatlanságot. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, fontos, hogy a Gyermekút projekt az ország minden területére eljusson, a szakemberek pedig képzéseken ismerjék meg az egységes ismereteket. A projekt keretében eddig 23 módszertani anyag készült, 22-féle képzés indult, ezeken már több mint 11 000 szakember vett részt. Elkészült a koraszülött gyermekek utógondozásának irányelvtervezete, amelyet az egészségügyi ágazatnak adtunk át további felhasználás céljából. A köznevelés területét az egységes óvodai szűrési protokoll és az iskolakészültséget vizsgáló protokoll segíti. Mindkét terület hasznosítani tudja saját munkájában a mozgásfejlesztő, mozgásterápiás módszerek rendszerbe foglalását tartalmazó protokollt” — folytatja a szakember. Egységes protokollok, együttműködő szakemberek „A bölcsődei kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok számára, a kisgyermekek nyomon követése érdekében egységes Gyermekfejlődési kérdőív készült” – mondta el Kereki Judit, aki szerint a tudás átadása mellett fontos az is, hogy a szülők és a szakemberek között szoros kapcsolat alakuljon ki. Ennek jegyében a projekt gyermekut.hu néven online felületet hozott létre, ahová a szülők és szakemberek számára is fontos információk, tartalmak kerülnek fel. „A szülők és a szakemberek is kapnak mentálhigiénés támogatást, hogy a nehézségeket könnyebben tudják kezelni, és a családok a fejlődésben megkésett gyermek erősségeit, képességeit felismerve tudják támogatni őt. A projekt elsődleges célja olyan egységes gyermekút kialakítása, amelyben a különböző szakterületekhez tartozó kora gyermekkori intervencióval foglalkozó szakemberek együttműködése és a továbbküldési utak pontosan szabályozottak. A gyermekút kialakítása kapcsán az eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek minél korábbi életkorban történő felismerése, a probléma azonosítása és a diagnózis pontos felállítása, valamint a minőségi fejlesztő, terápiás munka érdekében egységes szűrési, mérési, vizsgálóeljárásokat, valamint irányelveket, protokollokat vezetnek be. Cél továbbá az iskoláskor előtti gyermekekkel foglalkozó szakemberek tudásának bővítése, amelynek keretében ismereteket kapnak az ellátórendszerről, a társágazati szereplők feladatairól, kompetenciáiról, az együttműködésük mikéntjéről, illetve a köztük lévő és a szülőkkel való kommunikációról. A szülők ismereteinek bővítése a gyermekük fejlődésével, az ellátórendszerrel és a továbbküldési utakkal kapcsolatban növeli a szülők kompetenciaérzését, önértékelését, ugyanakkor csökkenti – különösen a hátrányos társadalmi helyzetben élők – elszigeteltségét. Az ágazatközi szolgáltatási modell hátteréül szolgáló informatikai szakrendszerek összekapcsolása is a tervek között szerepel, melynek köszönhetően a gyermek fejlődése nyomon követhetővé válik” – osztott meg további részleteket Kereki Judit. A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt 2017 tavaszán indult, a Széchenyi 2020 program keretében, és 2021. december végéig valósítja meg az iskoláskor előtti eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek és családjaik hatékonyabb, a szükségletekhez jobban igazodó, magasabb színvonalú ellátását célzó törekvéseket. Kun J. Viktória