Egészségpolitika

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

2021. SZEPTEMBER 08.

Szöveg nagyítása:

-
+

Változatlan formában közöljük A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2021. szeptember 15-ei állásfoglalását. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása 2021. szeptember 15., Balatonfüred A 2021-es évben az egészségügy működését – és ezen belül a járóbeteg-szakellátás területét – elsősorban a koronavírus-járvány, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó és a hálapénz megszüntetését is magába foglaló 2020. évi C. törvény határozta meg. Hatásuk egyrészt az volt, hogy rámutattak az ágazat problémáira, másrészt elindítottak egy átrendeződési folyamatot. A kormányzati intézkedések az egészségügy egységesítésére mutatnak, a folyamat további elemei és részletei egyelőre csak a találgatások szintjén ismertek. Azonban a 2021-es év tapasztalatait mindenképp figyelembe kell venni az egészségügyi rendszer működésének jövőbeni javításához. Ehhez Szövetségünk felajánlja szakmai segítségét. 1. Az „újrainduló” teljesítményfinanszírozás vonatkozásában mindenképp javasolt az alacsonyabb költségigényű járóbeteg-szakellátás preferálása. Ide tartozik az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátjának már korábban is javasolt megszüntetése a járóbeteg-szakellátásban, a telemedicina finanszírozásának érdemivé való emelése, amely a járványhelyzetben segítséget nyújt, de egyben jelentős szakmai és kommunikációs terhet is ró a szakellátásra. Fontos lenne a kódok elmaradt karbantartása, a hozzájuk rendelt német pontok rendszerének felülvizsgálata, az egészségügyi ellátás értéken történő finanszírozása felé való közelítés, hogy a szakmák jövedelmezősége közeledjen egymáshoz. 2. A pandémia markánsan rámutatott, hogy az alap- és szakellátás együttműködésének erősítése nélkülözhetetlen a betegellátás hatékonysága érdekében. Csökkenteni kell az adminisztratív terheket és akadályokat, a szakellátást a ténylegesen szakorvost igénylő esetekre kell fenntartani, felesleges számos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírását szakorvosi véleményhez kötni, ennek felülvizsgálata és megfelelő szabályozása szükséges. A rendelkezésre álló informatikai rendszer (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) előnyeinek kihasználásával a felesleges betegmozgásokat ki kell iktatni. 3. Elengedhetetlen, hogy a kórházi keretek között működő járóbeteg-ellátás az intézményen belül határozott szervezeti, gazdasági önállóságot nyerjen, így a járóbeteg-szakellátás elvárható jobb szervezettségének előnyei minden intézményben megjelenhessenek. Korábbi javaslatunknak megfelelően tisztázni kell a kórházi osztály keretében működő szakambulanciák és az önálló szakrendelések definícióját, funkcióját, szabályozásukat sajátosságaiknak megfelelően el kell különíteni. 4. Szövetségünk üdvözli a hálapénz kivezetését, várja annak tisztító hatását az ellátási folyamatokra. Az ágazati szervezetekkel – így Szövetségünkkel is – karöltve szükséges monitorozni, hogy a hálapénz kivezetése miképpen módosítja a betegutakat, az ellátási szükségleteket, ezért hol kell beavatkozni a kapacitások átrendezésével, illetve milyen motivációs lehetőségek vannak a betegutak hatékony és racionális menedzselése vonatkozásában. 5. A 2020. évi C. törvény és a csatlakozó jogszabályok erős centralizáció képét vetik előre: a járóbeteg-szakellátás integrálását a kórházi struktúrák alá. Ennek érdemi részletei továbbra sem ismertek, ami bizonytalanságot okoz a szakrendelőkben. Ha az önkormányzatoktól elkerül a fenntartói feladat, az hozzáférhetőségben és lakosságközeliségben, költséghatékonyságban, infekciókontroll szempontból is rontani fogja az ellátórendszer működését. Romlani fog az alapellátással történő együttműködés, a forrásokhoz való hozzáférés, és hosszú évtizedes tapasztalat szerint sorvadásnak indulnak a rendelőintézetek, romlik az ellátás színvonala és biztonsága. Ebben az esetben az elmúlt évek nagyarányú vidéki fejlesztései, valamint az Egészséges Budapest Program beruházásai alacsony hatásfokkal hasznosulhatnak csak, és nem fogják betölteni azt a célt és szerepet, amelyre eredetileg szánták őket. Ezért ezt az irányt Szövetségünk károsnak tartja, és nem tudja elfogadni. A fenti témákban és még bármely, az ellátórendszert érintő kérdésben Szövetségünk szakmai alapokon állva, támogatóan ajánlja fel együttműködését az ágazatot irányító szervezeteknek. Balatonfüred, 2021. szeptember 15. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.