Gondolat

Prenátusok, posztmortemek és a kozmikus Örök Város

2013. FEBRUÁR 21.

Szöveg nagyítása:

-
+

Jacek Dukaj: Zuzanne és a világmindenség Nem könnyű lengyel földön Stanislaw Lem örökében tudományos-fantasztikus művet írni.Másrészt Lem kultuszának is köszönhető, hogy a lengyeleknek több kitűnő szerzőjük van, köztük Jacek Dukaj és Marek Pakcinski jóformán kamaszfejjel robbant be az irodalomba.Dukaj viszonylag fiatal kora ellenére már rangos szerző, Jég című művével elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját. A Zuzanna és a világmindenség című regény a Typotex kiadónál jelent meg, miként egy másik regénye az Extensa is. Jelen művével Dukaj nagy feladatot vállal. A regény fő vonulatában Zuzanna a mindennapos krakkói diáklány szó szerint a világmindenséggel áll szemben. A cselekmény századunkban játszódik, nem is a tőlünk nagyon távoli jövőben. A kiinduló helyszín Krakkó (szent hely ez a lengyel kultúrtörténetben, Lem és Dukaj életében is.) A tevékenységek háttérbe szorulnak, az életkor kitolódik, és az emberek hosszú időn át fiatal testben őrzik meg egészségüket. A városban villámgyorsan épülnek a színvonalas építmények, felhőkarcolók. Az életnek már csak az egyik közege az anyagi világ, a másik arculat virtuális. Víziók által álomszerű állapotban zajlik az élet egy része, a víziók összetettek, egymás látomásaiban is osztoznak az avatott résztvevők. Kapcsolatba kerülhetnek nem csak halott rokonaikkal, ismerőseikkel, vagyis a postmortemekkel (ez a spiritizmus gyakorlatának jövőbe extrapolált formája), de még meg nem született rokonaikkal is – ők a prenátusok. A virtuális állapotban lévő személyek képesek alakítani az anyagi világ történéseit. A halottak befolyást szereznek a gazdasági életben, a még meg nem születettek fejlődése már embrionális állapotban elindulhat tapasztalatok szerzésével, de szüleik törölhetik emlékképeiket, alakíthatják alapvető személyiségjegyeiket még világra jöttük előtt. Az világ sorsa tehát a fikció szerint ebben a kettős megvalósulásban formálódik. Zuzanna két kedves prenátusával tartja a mindennapi kapcsolatot, lányával Ulával és unokahúgával, Milenával. Az anyagi és virtuális valóság egyeztetése nehéz és nem következetesen megoldható írói feladat. (Csuang Csou álmodja, hogy ő pillangó vagy a pillangó álmodja, hogy Csuang Csou?) Zuzanne tizennyolc éves korában video-üzenetet kap halott édesapjától, hogy ajándékok várnak rá (a kor kozmopolita szokásainak megfelelően brüsszeli kiindulással Rotterdamban egy olasz bankban). A két meghatározó ajándék egy nyaklánc és egy memochip, melyek birtokában Zuzanne egy izgalmas, félelmetes, rejtélyes, de egyben látványában kimeríthetetlenül gazdag városra bukkan. A lány megbízza Swiatomil Semmitmondót, egy tízéves magánnyomozót édesapja felkutatásával. Swiatek önmagát teremtette meg a semmiből, mert az önbeporzáshoz hasonló személyiség megalkotás lehetősége sem hiányzik a cselekmény gazdag fikciós világából. Zuzanne édesapja egy régészeti kutatóintézetben dolgozott. Az intézet a világ minden részéről szerződtetett és különféle területeken tevékenykedő tudósok alkalmazásával rejtélyes és titkos feladatokon dolgozott. Az apa eltünése az intézet tevékenységével és egyben a Várossal függött össze. Mi tehát ez a Város? Ez a nekropolisz egy hol felbukkanó, hol elillanó csoda. Hatalmas épületmonstrumok, robosztus szobrok, kristálytömbök, kanyargásukat változtató utcák sikátorok folyamatosan változó halmaza. Itt minden kaméleonszerű, nincs állandó forma, nincs állandó színvilág, nincs két egyforma égbolt, viszont olykor van három Nap az égen. A lány számára a látvány kezdetben semmiféle földi hasonlóságot nem idéz. A Város helyzetének változásai nem függetlenek Zuzanne ajándék nyakláncának változtatásaitól, de az összefüggés természete okságilag nem értelmezhető. Mi tehát ez a Város? A mi világunktól különböző dimmenziók együttes világa. A letűnt kozmikus civilizációk építményei, eszközei, emlékei szimmetria-elven átmásolódtak egy más dimmenzióba, régészeti leletek formájában tartalmazva más, már tőlünk fejlettebb planéták tudományos eredményeit. Ennek következményeként valamennyi tudományos diszciplina a régészet mesterségében szublimálódott. Az eredményeket viszont nem lehetett közvetlenül közkinccsé tenni, mert ez háborúkhoz és népirtásokhoz vezetett volna, mint a gyarmatosítás korában. A titkos tudás eredményeiért folyik a harc, a lány birtokában lévő varázsos ékszerért megindul a Jó és a Rossz közötti hollywoodi ihletettségű küzdelem, ebben szerepet kapnak a trollok is. A cselekmény egy hosszadalmas részében Zuzanne kényszerűségből- mivel szerverével megszűnt a kapcsolat, - egyedül bolyong a szupervégtelenben, célja, hogy a metropoliszt a Földre navigálja. A Város indirekt formában közvetíti azt az elvet is, hogy a letűnő, de magas technikai civilizációval rendelkező értelmes lények a fajfenntartás analógiájának megfelelően, kozmikus méretekben átörökítik tudásukat az univerzum egy más pontján, a jövőben megjelenő értelemnek. A (szervetlen) világ átörökítésében a halhatatlanság igénye is kifejeződik. Milyen változatokat jósol ezzel szemben Dukaj a kozmikus régészeti tevékenység végső betetőzésének? - A kimerülés, vagyis a civilizáció bejárja a fejlődés összes útját és nem marad más, minthogy ugyanaz ismétlődjön a végtelenségig. - Az involváció. A civilizáció befelé fejlődik, idővel a belső folyamatok kiismerhetetlenek. - Az önpusztítás. Valamilyen konfliktus következtében a jövő régészei elől eltűnnek a civilizáció nyomai. - Információs háború, vagyis az egyik civilizáció rossz szándékkal közeledik a másikhoz, megmérgezik az információkat. Szót kap még a cselekményben a jákobisták mozgalma. A jákobisták Jákob lajtorjáján Istenhez kívánnak eljutni. A fikció szerint egy újabb dimenzióban a lelkek összessége is megőrződhet. Ez az elképzelés nem idegen a vallási gyakorlat hagyományos eszméitől. Igazuk van Jacek Dukaj ítészeinek: az író könnyű kézzel szórja ötleteit. A svizionált virtuális világ önmagában megérne egy történetet, a posztmortemek és a prenátusok együttese egy másik mesét formálhatna, a Város és a mindenkori civilizációk kapcsolata pedig, akár egy harmadik témakör lehetne. A csodák és a tudományos extrapoláció kevert közegében játszódó cselekmény stílusa és ábrázolásmódja szépirodalmi igényű. A nyelvezetben az önállóan létrehozott kifejezések, (pl. svízó, Somniferin, khtonikus gép, elftechnika, ipszátor, ubik,) előzmény nélküliek, az olvasónak kell értelmezni. Nehéz, nagy igényű feladatot oldott meg Mihályi Zsuzsa a könyv fordítója, aki tolmácsolója az Extensa c. regénynek is. Dukaj műve feltétlenül érdemes az elolvasásra, többrétegűsége, gondolatébresztő virtuozitása és irodalmi igénye miatt, emellett szórakoztató azok számára, akik vállalják a sokszor nagyon is elvont fikciós világ becserkészését. (Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség, ISBN 978-963-2797-44-1 250 oldal, A/5, 2500HUF, Fordította: Mihályi Zsuzsa) Sas Gábor eLitMed.hu 2013.02.20

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.