A rendszeres testedzés során génekben olyan polimerizmus alakulhat ki, mely egy adott sportágra jellemző lehet. Ezek megnyilvánulhatnak egy fenotípusban – mondta dr. Pucsok József, majd példával illusztrálta állítását: nem véletlen, hogy afrikai futók nyerik meg a hosszútávfutást. Afrikában születtek s nőttek fel, örököltek szülői tulajdonságokat. Az életmódjukból adódó epigenetikai hatások alkalmassá teszik őket arra, hogy a szülőkhöz hasonló vagy annál jobb sport teljesítményt érjenek el, pl. hosszú és középtávfutásban a világ legjobbjai. A szülők fenotípusa tehát az utódokat ért epigenomikai hatásokra, az örökölt tényezők mellett a teljesítményben is megnyilvánul. -Csak a génektől függ, a sporttehetség? Nem csak a génektől függ, hanem a környezeti hatásoktól, az edzésmódszerektől és az életmódtól. Erre is mondok egy példát. Egypetéjű ikrek ugyanolyan génállománnyal rendelkeznek és mégis, az egyik hosszútávfutó, a másik súlyemelő lesz. Az epigenetika, a környezeti tényezők és a stresszhatások a génállományon belül kialakíthatnak olyan polimorfizmust, amely egy adott sportág maximális szintű végzését eredményezheti. A környezet és a sport hatására, a folyamatos edzési inger a szervezetben az egyik emberben gyorsasági képességet, a másikban a statikus mozgás képességet alakíthatja ki. - Mondana példát a stressz hatásra? Korábban a kínaiak tiszta levegőn éltek, egészségesen táplálkoztak, rizst és zöldséget, halat ettek, rendszeres fizikai tevékenységet végeztek, ezért egészséges fenotípus alakult ki. Utódaik amerikai konyhán táplálkoznak, keveset mozognak, dohányoznak, szennyezett levegőt szívnak, ezek miatt a legkülönbözőbb betegségek, anyagcserezavarok alakulhatnak ki. Tehát egy egészségtelen fenotípus jött létre a környezetből, életmódból alakult epigenetikai hatások következtében. A rendszeres testedzés hatására a szervezet az adaptáció során alkalmazkodni tud, aminek következménye a fokozódó fizikai teljesítmény, a testsúly szabályzás lehetősége és különböző betegségek megelőzése. Negatív stresszként érvényesül a túledzettség, ami a szív és érrendszer, a hormonális apparátus funkciójának zavarához, betegségekhez vezet. - Milyen változások jönnek létre a DNS-ben testedzés hatására? A mozgás okozta stressz hatás az izom genetikai állományában is előidézhet olyan változásokat, amelyek az izom fehérje láncaiban metiláció és acetiláció révén az izomrostok arányának változásához vezethet. A mozgás által előidézett stressz hatás génexpressziót okozhat, ami a lassú és a gyors izomrostok változását idézheti elő. Minden emberre vonatkozik az, ha rendszeresen edz, akkor átépülnek az izmai? Az edzésinger nem ugyanazt a hatást éri el minden embernél, mint az előbbi példám, az egypetéjű ikrek esete is mutatja. A génexpresszió emberenként eltérő. Nem csak az edzésnek a DNS-ben kiváltott hatásaitól függ, hanem a környezeti tényezőktől, életmódtól is, fizikai, lelki, szellemi képességtől, nemtől és kortól. Megadhatunk egyéni mozgásprogramokat, amelyekkel a rendszeres testmozgás preventív és gyógyító hatása egyaránt érvényesülhet. - Milyen mozgásprogramot javasol ahhoz, hogy az említett hatások érvényesüljenek? Fiataloknak és középkorúaknak aerob jellegű mozgást, optimális esetben hetente 5-7 alkalommal, alkalmanként 30 - 60 percet. Idősöknek is hasznos az aerob mozgás, ami életkorukban sétálással, gyaloglással, kocogással valósítható meg, továbbá úszással, kerékpározással. De aki ezeket valamilyen oknál fogva nem tudja végezni, annak javasolható a rendszeres ház körüli munka, mint kertészkedés, kutyasétáltatás. Ezek rendszerességét biztosítva csökken a vérnyomás, a testtömeg, javul a zsíranyagcsere. A testedzés intenzitása és hatása egyénenként, kortól és nemtől függő. Az aerob mozgás mellett hetente többször statikus mozgást is tanácsos beépíteni az edzésbe, mint súlyemelést (1-1,5 kilogrammos súlyokkal), s más izomerősítő, izomjavító gyakorlatokat. A kétféle edzéstípus hatására optimális lesz a keringés, az anyagcsere, a hormonrendszer. - Milyen életkortól érdemes rendszeres testmozgást végezni, ha azt akarjuk, hogy utódaik is egészségesek legyenek? Születéstől halálig. Tapasztalatom szerint nem használjuk ki lehetőségeinket. Például jó hatással van a szervezetre a kirándulás, a kerékpározás, a futás, gyaloglás a szabadban, az úszás. Az orvosok ugyan hangsúlyozzák a testmozgás pozitív hatásait, sokan mégis gyógyszereket írnak fel olyan betegségekre, melyekre a testmozgás is lehetne gyógyír. Óriási a testmozgás szerepe akár a kardiovaszkuláris, akár az idegrendszeri megbetegedések kezelésében és rehabilitációjában. Nagy jelentősége van a gyógytornának; különböző mozgásterápia alkalmazható pl. műtét utáni állapotok kezelésére, reumatológiai, kardiológiai és anyagcsere betegségekre. - Milyen irányba tartanak a genetikai kutatások? Előre lehet jelezni, hogy az adott személy génjei milyen sportág művelésében predesztinálják kiemelkedő eredményre? Nehéz, mert ezt nem egy-egy gén határozza meg, hanem számos gén és a géneken belüli polimorfizmus. - A beszélgetés kezdetén említette, hogy lassan már a génmanipulált sportolókat kell kiszűrniük a versenysport terén. Hogyan változtathatják meg a sportolók génjeit és hogyan lehet kimutatni? Ma már az ember genetikai állományába való behatolással fokozni lehet a teljesítményt. Például teljesítményfokozó géneket, (IGF1, EPO gént) juttatnak be a szervezetbe. Ezáltal fokozható az izomnövekedés a vörösvértest termelődése, a szervezet oxigén ellátása. Az izomzat működését szabályzó gének befolyásolásával (génexpresszió) izomnövekedés idézhető elő. Állatkísérletek bizonyítják, hogy a teljesítményfokozó gének bevitele vagy a jelölt gének expressziója a teljesítmény fokozását okozhatják, amelyeknek mellékhatása beláthatatlan következményekkel járhat. Ezek a gén manipulációs lehetőségek a hazai és nemzetközi sportéletben tiltottak. eLitMed: Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: Fiatalosan, sportosan egy életen át