Valamikor, hajdanán, az idők kezdete táján, úgy 5300 évvel ezelőtt, egy középkorú férfi futott a havas úton üldözői elől. Megsebesítették, és már eddig is sokat szenvedett csonttörést, fagyást, nem volt ismeretlen hát előtte a fájdalom, de most az életéért futott. Bal vállába fúródott nyílhegy miatt erősen vérzett, a halál gyorsan közeledett, mert valaki lesett rá, és a fejére mért ütéssel a földre terítette. Nem sejthette akkor, hogy porhüvelye minden idők legnépszerűbb, a késői utókor számára oly becses, kedvenc „lelet”, „gleccsermúmia” lesz, és nemcsak mindennapi foglalatosságait ismerik majd, de még azt is tudni fogják, hogy Lyme-kórban szenvedett, tejcukor-érzékeny volt és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá ismerik az ételeket is, melyeket mit evett útja előtt, milyen konfliktusba keveredett más emberekkel, melynek során sérüléseket szerzett- és osztott is, s mely összetűzés végül a halálához vezetett. 1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban a jégbe fagyott, meztelen holttestet, melyet először egy 1941-ben eltűnt tanárnak véltek, ősi mivolta csak a mellette heverő szekerce ősi jellegéből derült ki. A meglepően jól konzerválódott testet azután tudományos vizsgálatok alá vonták. Az angol kutatók a mitokondriális DNS kontrollszakaszát vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy az európai típusú személy, aki "az európai K1 haplocsoportba (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben (legalábbis leányágon) kihalt, már nem létezik"(https://www.welt.de/wissenschaft/article2650807/Oetzi-entstammte-einem-untergegangenen-Volk.html). Az innsbrucki egyetemen Konrad Spindler régészprofesszor megállapította, ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A férfi életkora negyvenöt év lehetett, egy akkori közösség öregjének számított, 158 centis teste és az ötven kilós testsúly abban a korban átlagosnak volt mondható. A testén található tetoválások a klasszikus akupunkturás meridián pontoknak felelnek meg, és utalnak az ősi gyógymódokra, és a gyógynövényekkel való gyógyításra is. Szénporral készült tetoválásait feltehetően gyógyítási szándékkal készítették a lágyékán, a lapockáján és a térdhajlatában. A személyes harci tárgyak mellett a ruházatában, köpenyében magvakat mutattak ki, gabonát, fenyőfáét, két bolhát is találtak, és a magas arzéntartalom arra utalt, hogy egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség tagja lehetett. Volt még nála aszalt szilva, egy tarsoly, amiben platánlevelekbe csavarva taplófajta féregűzésre, esetleg tűzgyújtásra. Kőeszközei is a környék anyagaiból, 30-50 km-es körzetből valók. Rangos mivoltát tükrözi rézfejű baltája, mivel a réz abban az időben ritkaságszámba ment.Ruházata és személyes tárgyai alapján - bár Ötzi még okozhat meglepetéseket -, eddig is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy biztos tudást kaphassunk eleink mindennapi életéről. NZS 2014. 09.16.