A szerzők megismerése sokat elárul arról, hogy mi is a könyv fő témája. Tom S. így mutatkozik be a könyv elején: nevem Tom, és alkoholista vagyok…1978. október 5 óta nem iszom.” Majd máshol hozzáteszi: „közel 20 éve gyakorlom a 11. lépés gyakorlásánál a középpontba vezető imát (Centering Prayer).” A másik szerző Thomas Keating trappista (ciszterci) szerzetes „a középpontba vezető imát népszerűsítő mozgalom és a Contemplative Outreach nevű szervezet egyik alapítója”, a vallásközi párbeszéd elkötelezettje. Munkájával 12 lépéses csoportokat is segít. A könyvben tehát összetalálkozik az Anonim Alkoholisták (AA) és az ő 12 lépéses programjuk világa a keresztény kontemplatív spiritualitás és a lélektan világával. A könyv három fő részből áll. Az első legterjedelmesebb rész a 12 lépést bontja ki. Ebben az egységben Tom S. ismerteti az adott lépést, amelyhez egy rövid megjegyzést idéz az AA alapító Bill W.-től majd ezt követően Keatingnek az ehhez fűzött gondolatait olvashatjuk. Tulajdonképpen Thomas Keating írása teszi ki a könyv 90%-át. Sorai olvasása közben az a benyomásunk, hogy egyszerre van otthon a szerző a lélektan és a kontemplatív spiritualitás világában. S minderről úgy tud beszélni, hogy megérti azt egy a spiritualitás és a pszichológia világában kevésbé járatos ember is. Így egyszerre ismerünk meg lélektani, spirituális és addiktológiai összefüggéseket is. A vallásos embernek, a szenvedélybetegnek, a szakembernek egyszerre lehet ezáltal „aha-élménye”. Hiszen mindenki a maga ismeretvilágán keresztül érti meg a témát, kiegészítve azt a másik két oldal összefüggéseivel. Ezen kívül a meditáció gyakorlóinak is világossá válhat a meditáció gyakorlása és a belső átalakulás közötti dinamika is. Keating szemléletének összegzése a hatodik, hetedik és tizenegyedik lépések magyarázatából kiolvasható. Leegyszerűsítve azt is mondhatnám, hogy aki csak ezeknek a lépéseknek a kommentárjait olvassa, az a lényegét megérti mindannak, amit Keating ebben a könyvben mondani akar. Ez így foglalható össze a fordító tolmácsolásában: ”Keating szerint ennek (az ember énné fejlődése során végbemenő) folyamatnak a termékei azok a biztonságra, irányításra, elismerésre és érzelmi melegségre irányuló igények, amelyek a mai emberiséget és a felnőtt egyént egyaránt gyermeki pszichológiai mintákkal terhelik meg. Felfogása szerint a spirituális út úgy is leírható, mint ezeknek a programoknak a lebontása, a hamis én felszámolása és annak az igazi énnek a kibontakozása, amely maga az emberben létező istenképmás. Az egész folyamatot (és erről a jelen kötet bőséges felvilágosítással szolgál) olyan terápiaként mutatja be, amelynek során a belső csendben (pl. a középpontba vezető ima gyakorlása során) az egyén élettörténete során a tudattalanba száműzött fájdalmas tapasztalatok, az érzelmi programok kudarcának tapasztalatai felszabadulhatnak testi „tárolóhelyükről”, és a tudatközegén áthaladva eltűnhetnek a felszabadító terápiát végző Isten jóvoltából, akinek az ember átadja őket.” A könyv elsősorban olyanoknak szól, akik valamilyen szenvedélybetegséggel küzdenek, de ezzel egyidejűleg mindenkit megszólít, aki felszabadult, kiteljesedő emberi életre vágyik. A 12 lépés és/vagy a középpontba vezető ima gyakorlata mindenkit ehhez segít hozzá, aki elköteleződik mellette. Az AA és az alkoholizmus irodalmát ismerőknek eszébe juthat Helmut Harsch evangélikus teológus és analitikus pszichoterapeuta magyarul is megjelent Kiút az alkohol rabságából című könyve, amelyben szintén bemutatja és elemzi az AA 12 lépéses programját. Keating és Tom S. könyvének újszerűsége Harsch megközelítéséhez képest egyrészt az, hogy Harsch nem magyarázza végig mind a 12 lépést, míg Keating igen. Másrészt magyarázataiban is leginkább tranzakció analitikus megközelítés érvényesül, szemben Keatinggel, aki a Wilber-i átfogó pszichológiai elmélet segítségével magyarázza programozottságunkat, fejlődésünket, a tudatalatti befolyását életünkre stb. Harsch szintén használ teológiai-bibliai magyarázatokat a téma kifejtésében, de közel sem olyan átfogóan és mélyen, mint Keating, aki ráadásul a középpontba vezető ima gyakorlatát bemutatva tárja elénk a teológiai és spirituális összefüggéseket. A záró, harmadik részben olvasható a fordító Görföl Tibor tanulmánya: „Az emberiség egysége és a megváltás. Thomas Keating szellemi világa” címmel. Görföl Tibor kiváló szakember, számos – teológia, misztika, spiritualitás témájú - mű fordítója, aki maga is a könyvben ismertetett középpontba vezető ima gyakorlója és egy kontemplatív imakör vezetője. Tanulmányában bemutatja a középpontba vezető ima megszületésének útját, kidolgozóit, népszerűsítőit és részletesen bemutatja és értékeli Keating munkásságát, megjelent művei alapján. Egyedi nyelvezetét a keresztény teológia összefüggésébe helyezi. Ez a rész különösen is a vallásos és teológus szakembereknek jelenthet sokat. A fő és ez utóbbi rész közé ékelődik „A lépések mélyebb gyakorlása” című egység, amelyben a keresztény spiritualitás egy gyakorlati módszerét (lectio divina – isteni olvasás) és annak a tizenkét lépés elmélyítését segítő alkalmazását mutatja be Keating. Ennek a fejezetnek a célja az, hogy az AA tagok gyűléseken úgy olvashatják az AA ihletett szövegeit, hogy „egyre mélyebben behatoljanak a Felsőbbrendű Erő spirituális dimenziójába, és afelé haladjanak, ahol az igazi boldogság található.” A könyv függelékében Bill Wilson, az AA egyik alapítójának egy írását közlik az érzelmi józanságról, melyre többször is történik utalás a könyvben. Majd a középpontba vezető ima módszerének pár oldalas rövid bemutatása következik. Az AA és/vagy a középpontba vezető ima iránt érdeklődők információkat is találnak a magyarországon működő csoportokról és a könyv utolsó lapján Thomas Keatingnek a középpontba vezető imáról írt alapos és alapművét ismerheti meg az olvasó, mely a Filosz Kiadó gondozásában most újra megjelent Nyitott Tudat, nyitott szív címmel. Itt érdemes megemlíteni, hogy ez utóbbi könyv külleméhez hasonló kiadásban jelent meg bemutatott könyvünk. Bizonyára kiemelve ezzel a művek összetartozását, akkor is, ha két különböző kiadó gondozásában jelentek meg. Ezt magam nagyon dicséretesnek tartom. A két könyv egyébként nagyon jól kiegészíti egymást. Amit Keating az egyikben csak jelez, azt a másikban bőségesen kifejti. Így mindkét mű olvasását ajánlom a teljes kép kedvéért! A középpontba vezető imát mindenesetre a Nyitott tudat, nyitott szív című könyvből lehet igazán megismerni! Végül magam is szeretném felhívni a figyelmet arra, akit a mű címének első szava jelez! Istenre vagy, ahogy az AA-ban mondják a Felsőbbrendű Erőre. Thomas Keating istenképének megismerése, amit ebben a könyvében is elénk tár már önmagában gyógyító, átölelő és felszabadító. Mindezek miatt feltétlenül érdemes elolvasni a bemutatott művet! Kötet bibliográfiaia adatai: Thomas Keating és Tom S.: Isten terápiája és a szenvedélybetegségek 2014. Ursus Libris Kiadó, Budapest, 236 oldal, ára: 2850 forint Kerekes Márton, református lelkész Kecskemét -- 2015. február