Ma már nem lehet kozmetikai céllal állatkísérletet végezni, de az orvostudomány rendszeresen használja az állatokat különféle vizsgálatokra. Az állatkísérletekről kérdeztük dr. Furka István professzort, akinek kutatási eredményeit ma is alkalmazzák a sebészti gyakorlatban. - Milyen célokból végeznek állatkísérleteket? Objektív alapokon nyugvó tudományos ismeretek szerzése a célja, amelyek előmozdítják az elemi megismerést, a gyógyulást, az eljárások hatékonyságát. A kísérleteket alaposan meg kell tervezni az addig elért objektív tudományos ismeretek alapján, hogy a siker reményében új eredmények legyenek várhatók. Feltételes mód, mert sajnos a jónak tűnő hipotézisek mellett sikertelenségek is előfordulnak, ezért kell alaposan „megfaggatni” a kísérleti modellt, hogy minél kisebb áldozatok révén, minél több eredményt lehessen elérni. A kísérletek kapcsán nyert objektív eredményeket kell értékelni és következtetéseket levonni – mondta dr. Furka István, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Műtéttani Tanszékének professzora. - A Vidékfejlesztési Minisztérium 243/1998. (XII. 31.) Korm. Rendelete szerint állatkísérlet végezhető „az ember, a gerinctelen és gerinces állatok vagy növények betegségének, kóros egészségi állapotának, rendellenességének megelőzésére, felismerésére és gyógyítására, ideértve a gyógyszerek, vegyi anyagok és más termékek termelését, minősítését, hatékonyságának, illetve ártalmatlanságának vizsgálatát. Az ember, a gerinctelen és gerinces állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, vizsgálata, szabályozása vagy módosítása; a környezet védelme; tudományos kutatás; oktatás és gyakorlati képzés; igazságügyi orvostani vizsgálatok; speciális kísérleti állatok tenyésztése céljából.”

Furka István

- Magyarországon évente hány állatot használnak kísérlet céljára? Ez évente változó. Több tízezret. Az első látásra ijesztően nagy szám abból adódik, hogy például egyes gyógyszerkísérletekhez a legminimálisabb állatszám is több ezer lehet például egérből. A főemlősökön, például majmokon ez a szám országosan tíz alatt van. Ehhez például nemcsak hazai, hanem EU engedély is kell. - Milyen állatokon vizsgálódnak? Vannak állatfajok, melyeket a testfelépítése teszi alkalmassá egy-egy kísérlet végzéséhez, például a tyúkok inas lába az ínkísérleteket teszik lehetővé. A macskákat például alvással kapcsolatos kísérletekhez használják, a patkányt és egeret általában gyógyszerkísérletekhez, a majmot többek között a viselkedés tanulmányozásához. A kutyák gyomrán végzett műtéti beavatkozásokat például rosszabbul tűrik, mint az emberek, így ilyen vizsgálatokra nem alkalmasak. Így nem is használják, illetőleg ha valaki engedélyt kérne ilyen beavatkozásra nem biztos, hogy kapna. A laborállat-tudomány, mint ahogy a neve is mutatja külön tudományággá vált, mélyreható ismeretek szükségesek, hogy egy-egy kísérletet pontosan és jól meg lehessen tervezni. - Ezek speciálisan kísérletezésre szaporított állatok? Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket lehessen kapni, ugyanannak a genetikai állománynak, azonos felépítésű tagjaival kell kísérletezni. Például olyan egértörzzsel, melynek nincs lépe meg lehet vizsgálni, fertőzés esetén hogyan zajlik az OPSI-szindróma, tehát a léphiányos immunológiai folyamat. A patkányok népszerű kísérleti állatok lebenyes májuk miatt, ugyanis a lebenyek külön-külön is vizsgálhatók. Az egyik lebenyt ki lehet rekeszteni és a másikba beereszteni a szert. A kísérletezésre tenyésztett állatok, például a meghatározott, különböző kódjelekkel ellátott patkányok kódja mutatja speciális tulajdonságaikat. Az eredményeket csak pontosan meghatározott, leírt állatokon végzett kísérletek alapján fogadja el a nemzetközi irodalom. Itt le kell írni, hogy milyen feltételek között tartották az állatokat, azaz az állatházzal kapcsolatosan is igen magasak a követelmények. Tehát állandó feltételek mellett lehet csak bizonyos kísérleteket végrehajtani. Így ezek igen drágák. - Az állatokon kezdik a kísérletet vagy előbb pl. sejteken vizsgálódnak? Nem rögtön állatokon kezdik. Előtte megelőző kísérleteket kell végezni, ha lehetséges, ezek például sejteken történő vizsgálatok is lehetnek vagy komputer-szimulált kísérletek. - Mi a kísérlet menete? Menetét célja szabja meg. Ha például egy gyógyszernek szánt vegyület vagy molekula hatását kívánják megvizsgálni, hogy hatásos- e vagy sem, akkor ennek megfelelően tervezik meg a kísérletet. Például milyen formában adagolják, mennyi ideig és milyen vizsgálatokat kell rajta elvégezni. - Milyen szervezetek engedélye szükséges hozzá? A Magyar Állatvédelemről szóló XXVIII/1998. törvény igen szigorúan szabályozza az engedélyezés menetét. Készítésében jómagam is részt vettem. Talán az is elmondható, hogy a magyar törvények valamivel szigorúbbak, mint az általános EU előírások. Először a törvény szerint a Munkahelyi Állatkísérleti Bizottságoknak kell a kérést benyújtani. A Debreceni Egyetemen egy 9 tagú testület működik több mint 10 éve szintén szigorú szervezeti és működési szabályzattal, melynek elnökeként tevékenykedem. A benyújtott kérőlapokon (országosan egységes) számos kérdésre kell választ adni, például részletesen le kell írni a kísérlet célját, az állatszámot, a kezelési módot, ha a beavatkozás fájdalommal jár, annak csillapítási módját, mi történik az állattal a kísérlet végén stb. Még egy olyan leírást is kell mellékelni, hogy a laikusok is megértsék a kísérlet célját, ez főképpen az állatvédő egyesületeknek nyújt nagy segítséget. Az ülésen a kérelmet megvitatják és titkos szavazással javasolják vagy elvetik a kérést vagy az is számba jöhet, hogy kiegészítéssel újratárgyalják a kérést a következő ülésen. Ezután az első fokú hatósághoz továbbítják a kérelmeket szintén elbírálás céljából, ha ott is megfelelnek az előírásoknak, akkor ezt továbbítják az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácshoz, amely tárcaközi bizottság s melynek elnökhelyettese vagyok. A törvényeknek megfelelően ott csak biológus, orvos, állatorvos, azaz felsőfokú biológiai végzettségű, szakirányú ismeretekkel is rendelkező szakemberek bírálják el a kérelmeket, mintegy harmadik szűrőként, szintén szavazással. Ebből az eljárásból látszik, hogy a biztosíték igen magas fokú. Ha a kérelmet elfogadták, szolgálati úton kerül vissza a kísérletvezetőhöz, akinek úgynevezett európai „C” típusú végzettséggel is kell rendelkeznie. Majd csak ezek után lehet hozzákezdeni a kísérletekhez. Tehát csak úgy neki állni kísérletezni - sokan így képzelik- nem lehet. - A kísérleti idő letelte után mi lesz az állatok sorsa? A kérelmek beadásával azt is részletezni kell, hogy mi lesz az állatok sorsa, ha például a kísérlet befejezésekor a szerveket szövettanilag is fel kell dolgozni. Akkor természetesen az arra a fajra vonatkozó szigorú eutanáziai szabályokat kell betartani és végrehajtani. Ha tovább él az állat, akkor befogadó gazdához kerül élete végéig. - Ugyanaz a hatás várható-e emberen is, mint állaton? Ez sem mindjárt így van. Ha az állatnál jó, akkor sem „uccu neki” s alkalmazni emberen, hanem az eredményeket mérlegelni kell, megvitatni, ismét átgondolni, a Kutatásetikai Bizottságtól engedélyét kérni, tehát ez is igen szigorúan szabályozott. Például mire egy molekulából gyógyszer lesz az bizony sokszor 8-10-12 év. - Említene a saját kísérleti eredményei közül olyanokat, melyek beváltak és azóta is alkalmazzák az orvostudományban? Számos sebészi varróanyagot teszteltünk, mind felszívódót, mind fel nem szívódót. Azt vizsgáltuk, hogy alkalmas-e, tűri a szervezet, jobb-e, mint az eddigi legjobb? Sok olyat találtunk, amelyek a későbbiekben beváltak és ma is használják. Továbbá lépmegtartó kísérleteink eredményeit említem, melyek hasznát több száz ember élvezi. Kidolgoztam a lép autotranszplantációját és rezekcióját is, pedig a lép alig vagy nagyon nehezen varrható. Az 1990-es évek elején Ambrogino aranyérmet kaptam érte Milánóban. - A civil szervezetek tiltakoznak a kísérletek ellen. Milyen hatása lehet ezeknek? Az USA-ban életveszélyesen megfenyegették a kísérletek engedélyező bizottságának egyik tagját. Továbbá szétvertek egy laboratóriumot s a baktériumok szétszaladtak, alig tudtak megmenteni több ezer embert. - Milyen lehetőségek vannak az állatkísérletek elkerülésére? Elhagyni nem lehet, az állatkísérletezést ellenző szervezetek is egyre jobban belátják világszerte, hogy vannak szükséges állatkísérletek, amelyeket el kell végezni. Sok mindent lehet például szimulálni számítógépeken vagy egyes célkitűzéseket sejteken megvizsgálni, meg lehet bizonyos dolgokat jósolni, de a jóslás nem objektív valóság, sokszor úgy gondolja a kutatócsoport, hogy ennek meg ennek a beavatkozásnak, gyógyszernek vagy bárminek az eredménye csak jó lehet, sőt az úgynevezett előkísérletek is azt mutatják, de az élő szervezet egésze nem úgy reagál, mint ahogy ezt elgondolták. Például vérzéscsillapítást nem lehet megtanulni számítógépes szimuláció során. Már csak ezért sem lehet nélkülözni az állatkísérleteket. - Az oktatási gyakorlat során milyen szerepet kapnak az állatok? A Sebészeti Műtéttan Tanszéken például a bőrvarrást gyakorolják a hallgatók. A bőrvarrás nem számít kísérletnek, hanem oktatásnak, s a törvény nem írja elő, hogy megkérjük rá az engedélyt, de mindig megtesszük ezt. A hallgatók először gézbabán, műbőrön tanulják a bőrvarrást, majd preparált sertéslábon, s ha már jól begyakorolták, akkor élő állaton is kipróbálják azt. Elaltatják az állatot, bőr-izom metszés után vérzés keletkezik és ezt a hallgatónak el kell tudni látnia. A feladat végeztével az állatot az eutanázia szabályai szerint elaltatják. - Mit tart szem előtt az oktatás és a vizsgálatok során? Számomra az élet tisztelete a legfontosabb, legyen szó bármilyen élőlényről: halról vagy egérről, s a kísérleteket és az oktatást is eszerint végezzük. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: EU az állatkísérletek szabályozásáért