Gondolat

Bűntől a kegyelemig

2014. SZEPTEMBER 29.

Szöveg nagyítása:

-
+

Eliot versei több nemzedék polgárpukkasztásának eszközei voltak, míg végül az amerikai származású angol író és költőt az érthetetlenség vádjával nem illették kortársai. Művészete az angol lírai hagyománnyal szemben szerveződött a viktoriánus álomvilág ellen. A modern világlíra geyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát intellektuális és távolságtartó racionalizmusával, elementáris erejével és iróniájával. A híres The Waste Land, Vas István fordításában Átokföldje az elioti életmű csúcsa. Ez a bonyolult szerkezetű mű, mely konstruktivista, szürrealista, expresszionista elemekből szövődik, s a tárgyiasság és a mítosz sajátos elegye, valamilyen módon negyven író műveiből hat nyelven idéz, befogadása intellektuális feladatnak sem utolsó. Eliot 1888. szeptember 26.-án született Amerikában. Anyja egy bostoni kereskedőcsalád sarja, apja jómódú üzletember. Vagyonos és művelt családból származott hát, és kitűnő neveltetését a Harvardon és a Sorbonne-on csiszolta tovább. 1915-ben telepedett le Londonban, ahol később a Lloyd Bank tisztviselője lett. Az imagista mozgalomban, amely a költői nyelv megújítását tűzte ki céljául, ismerkedett meg annak vezéralakjával a szintén amerikai, Londonban élő Ezra Pounddal. Eliot második, nagy vallásos-lírai korszakának versei alapvető ontológiai kérdéseket jelenítenek meg, a Hamvazószerda és a Négy kvartett mindegyike önmagában egy-egy univerzum, a közös emlékezet képeivel, mítoszaival. A Hamvazószerda egy nagyívű meditációs kaland, a bűntől a megtisztulásig. A belátástól az isteni kegyelem szükségességéig. A Négy kvartettben pedig az idő filozófiai kérdéseit teszi fel történeti és teológiai, filozófiai szempontból, páratlan lírai erővel. 1948-ban kapta meg "a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért" az irodalmi Nobel-díjat. NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Bűntől a betegségig

NAGY Zsuzsanna

Számos tévhit él a köztudatban a homoszexualitásról. Érdemes szemügyre venni néhányat

Hírvilág

A fájdalom apoteózisa

A súlyos betegségek nemcsak a test kínjait jelentik, előfordulhat, hogy azok az igazi művészet, és a magasabbrendű gondolkodás előszobái.