Eliot versei több nemzedék polgárpukkasztásának eszközei voltak, míg végül az amerikai származású angol író és költőt az érthetetlenség vádjával nem illették kortársai. Művészete az angol lírai hagyománnyal szemben szerveződött a viktoriánus álomvilág ellen. A modern világlíra geyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát intellektuális és távolságtartó racionalizmusával, elementáris erejével és iróniájával. A híres The Waste Land, Vas István fordításában Átokföldje az elioti életmű csúcsa. Ez a bonyolult szerkezetű mű, mely konstruktivista, szürrealista, expresszionista elemekből szövődik, s a tárgyiasság és a mítosz sajátos elegye, valamilyen módon negyven író műveiből hat nyelven idéz, befogadása intellektuális feladatnak sem utolsó. Eliot 1888. szeptember 26.-án született Amerikában. Anyja egy bostoni kereskedőcsalád sarja, apja jómódú üzletember. Vagyonos és művelt családból származott hát, és kitűnő neveltetését a Harvardon és a Sorbonne-on csiszolta tovább. 1915-ben telepedett le Londonban, ahol később a Lloyd Bank tisztviselője lett. Az imagista mozgalomban, amely a költői nyelv megújítását tűzte ki céljául, ismerkedett meg annak vezéralakjával a szintén amerikai, Londonban élő Ezra Pounddal. Eliot második, nagy vallásos-lírai korszakának versei alapvető ontológiai kérdéseket jelenítenek meg, a Hamvazószerda és a Négy kvartett mindegyike önmagában egy-egy univerzum, a közös emlékezet képeivel, mítoszaival. A Hamvazószerda egy nagyívű meditációs kaland, a bűntől a megtisztulásig. A belátástól az isteni kegyelem szükségességéig. A Négy kvartettben pedig az idő filozófiai kérdéseit teszi fel történeti és teológiai, filozófiai szempontból, páratlan lírai erővel. 1948-ban kapta meg "a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért" az irodalmi Nobel-díjat. NZS