Gondolat

A szemlencse-átültetés úttörője

2015. MÁJUS 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

Orosz származású szülők gyermekeként 1927. augusztus 8-án született Ukrajnában. Orvosi diplomáját a Rosztovi Állami Orvosi Egyetemen szerezte, majd szemorvosként kezdett praktizálni egy kisvárosban. Élete és a szemészeti terápia megváltozása egy véletlennek, pontosabban helyes felismerésének köszönhető. A professzor klinikájára bevittek egy kisfiút, akinek labdázás közben összetört a szemüvege, és egy üvegszilánk megsértette a szaruhártyáját. Elsősegélyben részesült, majd néhány nap múlva visszavitték kontrollra. A világ szemgyógyászatának egyik legsikeresebb alakja számára is hihetetlen dolog történt: a fiú jobban látott sérült szemével, mint az érintetlennel.

Az eset hatására dolgozta ki azt a műtéti eljárást, melynek során a szemsebész mikronnyi pontosságú bemetszéseket ejtett a szaruhártyán, melynek következtében megváltozik a szemgolyó alakja, és a rövidlátás elmúlik. Napjainkban lézeres beavatkozással már széles körben enyhítik a rövidlátást. Fjodorov az 1970-es években vált világszerte ismertté azzal, hogy szemlencse-átültetést alkalmazott a szürkehályog eltávolítására. A műtéti eljárást nem a saját találmány volt, de ő alkalmazta először embereken. 1988-ban megalapította mikrosebészeti intézetét Moszkvában, amelyet a legmodernebb felszereléssel láttak el, és évente 300 ezer műtétet végeztek.

Gibraltár partjainál pedig egy kórházhajója horgonyzott, amelyen - ez is az ő ötlete volt - külföldieken végeztek műtéteket. A hajón keresett keményvalutából finanszírozták a moszkvai intézet kutatásait.

Munkásságáért 1986-ban Lomonoszov Aranyérmet kapott. Politikai ambíciói is voltak, neve kormányfő-jelöltként szóba került. Az 1996-os elnökválasztásra saját pártot alapított, elnökként is jelöltette magát, de a választások első fordulójában kiesett. Moszkva környékén helikopter-balesetben vesztette életét.

Elitmed/ MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.