Történetesen szemorvos vagyok, s így kiemelt figyelemmel olvasom ma is a Biblia látással kapcsolatos igéit, benne elsősorban az Isten transzcendensen mindent-látó szemeire, mint a látás szimbólumára vonatkozó igéket. A Biblia 53-55 helyen kiemelt fontossággal tesz említést a szemről és a látásról. Isten szeméről és látásáról, továbbá a Biblia emberi szereplőinek látásáról, szeméről. Mindezeket az igehelyeket összegyűjtöttem, csoportosítottam, és leírtam egy külön, nem – szemorvosi kiadványban 2008-ban „A szem és a látás a Bibliában” címmel. Most kiemelem ebből azokat a részeket, amelyek szemorvosi megközelítésre (is) adnak lehetőséget – exegétikus és hermeneutikus értelmezési lehetőséggel. Ezeket az igehelyeket sorolom most fel, de nem teljeskörűen, kihagyva azokat, amelyek, eltérő szövegkörnyezetük ellenére, mondattanilag egymással azonosak, vagy legalábbis nekem azonosnak tűnnek. Igei vonatkozások: A szem mint a látás szimbóluma „Mert az Úr szemei áttekintik az egész földet,” (2 Krónikák 16; 9) „az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát szemeivel, pillantása megvizsgálja az embereket.” (Zsoltár 11; 4) „Letekint a mennyből az Úr, és lát minden embert.” (Zsoltár 33; 13) „Az Úr szeme látja az igazakat,” (Zsoltár 34; 16) „De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak.” (Zsoltár 33; 18) „Alaktalan testemet már látták szemeid;” (Zsoltár 139; 16) „a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Máté 6;3-4) „Mindenen rajta tartja szemét az Úr.” (Példabeszédek 15; 3) „Mert Ő szemmel tartja az ember útját, és látja minden lépését (Jób 34; 21) „Bizony szemmel tartom minden útjukat.” (Jeremiás 16; 17) „Szemmel tartod járásomat és pihenésemet,” (Zsoltár 139; 3) „Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” (Zsoltár 32; 8) „Az Úr szeme ügyel az ismeretre.” (Példabeszédek 22; 12) „Tested lámpása a szemed.” (Lukács 11; 34) „A szemek világa megvidámítja a szívet.”(Példabeszédek 15; 30) A szemek bibliai látomásokban is megjelennek - titokzatosan szimbolikus jelentéssel. Igei tartalmuk mellett ragyogó képszerűségük is erősen megragadta figyelmemet: Látomások „A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.” (Ezékiel 1; 18) „Egész testük és hátuk, kezeik és szárnyaik, meg a kerekek körös- körül tele voltak szemekkel, mind a négynek a kereke.” (Ezékiel 10; 12) „A királyi szék előtt valami üvegtengerféle volt, kristályhoz hasonló, és a királyi széknél középen négy élőlény, elől és hátul szemekkel tele.” (Jelenések 4; 6) „És láttam, hogy a királyi szék és a négy élőlény közelében, a vének között egy Bárány áll a középen, mintha meg volna ölve; hét szarva volt és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre.” (Jelenések 5; 6) „Ezen az egy kövön hét szem van, én magam véstem bele a mintákat – így szól a Seregek Ura.” (Zakariás 3; 9) „...Az a hét mécses pedig az Úr szemeit jelenti, amelyek áttekintik az egész földet.” (Zakariás 4; 10) Látásromlás öregkorban Izsák Amikor Izsák megöregedett, és annyira meghomályosodott a szeme, hogy nem látott, behívta a nagyobbik fiát, Ézsaut, és így szólt hozzá...” (1 Mózes 27;1), majd 26 verssel később: „Akkor ezt mondta Izsák Jákóbnak: Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem?” (1 Mózes 27;21) Thomas Mann „József és testvérei” című könyvében azt írja, hogy Izsák „két, megnedvesített ronggyal a szemén” várta sátrában nagyobbik fiát (Thomas Mann: József és testvérei, negyedik fejezet, Magyar Helikon, 1968,). Lehet, hogy Mann irodalmi forrásai szerint Izsák szemeinek ez az állapota gyulladásos szembetegséget (trachomát?) is jelentett? Más feltételezések szerint diabeteses retinopathia vagy valamilyen krónikus szembetegség is okozhatta a csökkent látásélességet (Mansour 2004). Jákob (Izráel) „Izráel szemei az öregség (147 éves volt) miatt homályosak (nehezek) voltak, és már nem látott jól.” (1 Mózes 48; 10 és 14) Egy feltételezés szerint Jákobnak cataractája volt, de azt is jelentheti, hogy nehezen tudta felvonni felső szemhéját (dermatochalasis), ezért nem látott jól. Más magyarázat szerint szomorú volt József miatt (Mansour, 2004). Éli (főpap Sámuel fiatal korában) „Egy napon az történt, hogy Éli a szokott helyén feküdt. Szeme már homályosodni kezdett, alig látott.” Egy fejezettel később:„Éli akkor már kilencvennyolc éves volt, révedező szemeivel alig látott.”(1 Sámuel 3; 2 majd 4; 15) Ahijjá (silói próféta Jeroboám idejében) „azonban már nem látott, mert az öregség miatt hályog támadt a szemén” (1 Királyok 14:4). Az eredeti szöveg (szó) nem hályogról, hanem „megkeményedett”, megszáradt szemről ír (a Biblia, héber szavakkal/kifejezéssel, ami nem cataractát, hanem inkább glaucomát jelent). Mózes „Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt, nem homályosodott meg a szeme, és nem hagyta el életereje.” (5 Mózes 34; 7) „Gyengeszeműség” „Lea gyenge szemű volt,” (1 Mózes 29; 17) A „gyenge” szó az eredeti szöveg szó-értelmezése (héber szó) szerint valószínűleg rövidlátást jelent(ett), de:a „gyenge” kifejezés érzékenynek, sápadtnak is fordítható(Mansour, 2004) és mit irt Thomas Mann?: Lea „gyulladásos kék szeme ellenére, melynek bandzsítása fölé büszkén és keserűen sütötte le szemhéját”, majd: „szemhéját lebocsátva, hogy ne lehessen látni bandzsítását”, majd: „és fenyegetően kancsalító szemmel nézett húgára” (Thomas Mann: József és testvérei, hatodik fejezet). Vajon az eredeti szöveg szemészeti értelmezése áll meg, vagy pedig Thomas Mann-é? Megvakulás „Az emberek apraját-nagyját pedig, akik a ház ajtaja előtt voltak, vaksággal verték meg, úgyhogy nem tudták megtalálni a bejáratot." (1 Mózes 19;11, helyszín: Sodoma, Lót háza előtt) Az eredeti szó: vaksággal (aorasia, görög szó) itt múlékony, átmeneti nem-látást jelent Amaurosis fugax ? ) Majd: "Verd meg ezt a népet vaksággal! „Meg is verte őket (az Úr) vaksággal” (aorasia, ismét) Elizeus kívánsága szerint." (2 Királyok 6: 18). Így imádkozott Elizeus az Úrhoz, az arámok nagy serege ellen. Az aorasia ugyanaz a szó a vakságra mint az előbbi igében. A tényleges, tartós vakság szava: typhlos, görög szó.) Vakság (és) meggyógyítása Tobit szemébe madárürülék hullott, emiatt mindkét szemére megvakult. Kb négy évvel később csodálatos módon (csodával) visszanyerte látását (hal epéből készített szemkenőcs alkalmazásával). Ez olvasható a deuterokanonikus Tóbiás könyvében (2; 9 -10, 3; 16, 5; 10, 6; 9, 11; 8 - 12, 17). A történet kitűnő részletezését adják meg Mansour és mtsai, 2004, Sziklai, 2009 és Kovács, 2010. A két jerikói vak meggyógyítása (Máté 20; 29-34) A bétsaidai vak meggyógyítása (Márk 8; 22-26) A vak Bartimeus meggyógyítása (Márk 10; 46-52) A jerikói vak meggyógyítása (Lukács 18; 35-43) A vakon született ember meggyógyítása szombaton A meggyógyított vak kihallgatása és kiközösítése (János 9; 1-34) John Updike A month of sundays", Alfred A Knopf, New York, 1975 könyvének 13. fejezetében úgy idézi - szabadon - Márk evangéliuma 8; 22 igéjét, (a bétsaidai vak meggyógyításáról), hogy a "vak", "vakokat" = typhlos (görög szó) szó helyett glaucomát ír. Az eredeti angol nyelvű szöveg alapján megállapítható, hogy a "glaukóma" szó a magyar fordításban nem a forditó "találmánya". Egyébiránt, a másik három szinoptikus evangélium is következetesen, minden esetben a typhlos (görög szó) szót használja a vak, vakok leírására.Ebben az esetben tehát biztosan nem glaukomás szemről van szó, hanem „csak” vakról. Gyulladás (?) "Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját (Pál) kezemmel!" (Galata 6: 11), A Magyarázatos Károli Bibliában itt hivatkozás áll a 2 Korinthus 12: 7 -re: "tövis adatott nékem testembe..."stb.; mert: "Egyesek azt gondolják, hogy szembetegségről, Pál esetleges szembetegségéről, van szó. Mások maláriát vagy epilepsziát sejtenek mögötte." Anatómia (pupilla) „Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!” (Zakariás 2;8)„Szó szerint szeme kis emberét (ischon, héber szó), ami a pupillára vonatkozik.” (Magyarázatos Károli Biblia, Veritas, 2001. Szemkenőcs “... ha festékkel mázolod ki szemeidet ...” (Jeremiás 4; 30.) Antimonnal, ami fekete por, és a szemet „nagyobbá”, vonzóbbá tette. „... kendőzéd szemeidet ...” (Ezékiel 23; 40.) Koromszerű anyaggal kenték be a szemhéjakat, hogy a szemekre irányítsa a figyelmet. „és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemedet, és láss.” (Jelenések 3;18) Laodicea a római korban híres volt nevezetes szemkenőcséről (Magyarázatos Károli Biblia, Veritas, 2001) Ritkán fordul elő, hogy szemorvosi folyóiratban a Bibliáról, bibliai történet(ek)ről írnak – valamilyen, de mindenképpen érdekes formában. (Mansour és mtsai, 2004, 2005,). A Bibliát én magam többször is átolvastam, és – 20 olyan igehelyet találtam, amelyek szemészeti vonatkozásúaknak is tekinthetők, szerintem - szótári szóértelmezés, a Magyarázatos Biblia és szépirodalmi említések alapján. Rácz Péter A szerző: nyugdíjas szemészprofesszor Felhasznált irodalom: Biblia. Magyar nyelvre fordította a Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága, a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1987. Magyarázatos Károli Biblia. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott kiadás. Az Új Nemzetközi Bibliafordítás (NIV) Study Bible magyarázataival és mellékleteivel. Főszerkesztő: Kenneth L. Barker, Veritas Kiadó, Budapest, 2001 Biblia. Az 1972-ben készült, a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott, azzal azonos szöveggel, Pantheon, 1972. William MacDonald: Beleiver’ s Bible Commentary. Ed. A. Farsted, Thomas Nelson, 1995. Mansour AM, Gold D, Salti HI, Sbeity ZM: The eye in the Old Testament and Talmud. Surv. Ophthalmol. 2004, 49, 446-453 Mansour AM, Mehio-Sibai A, Walsh JB, Sbeity ZH: Jesus and the eye: New Testament miracles of vision. Acta Ophthalmologica Scand., 2005, 83, 739-745 Thomas Mann: József és testvérei. Fordította Sárközi György. Magyar Helikon, 1968. John Updike: A month of Sundays, Alfred A Knopf, New York, 1975 Sziklai Pál: Miért érdekes egy szemorvos számára a bibliai vak Tóbiás története? Előadás, Etyek, 2009. Kovács Bálint: Tóbiás meggyógyítja atyja vakságát Szemészet 2010, 147, Suppl. 121.