Az idén október 16–17-én rendezték meg az II. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzést és Konferenciát. Az első nap orvos szakmai előadásai szerteágazóan foglalkoztak napjaink égető problémáival. Az infekciókontroll örök, soha nem csökkenő jelentőségű kérdés a mindennapi életben és különösen az egészségügyben. Állampolgári, alaptörvényben rögzített jogunk fűződik az egészséghez, az egészséges környezethez. Ennek biztosításában fontos szerep jut az egészségügynek.
Dr. Barcs István nyitó előadása szerint alapkérdés, hogy mit, kinek, kiért, hogyan és hol kell biztosítani ennek teljesüléséhez. Kevés, ha csak szakmai berkekben beszélünk ezekről a problémákról, ha a szakmai közvéleményt közelítjük meg. A nyilvánosságnak szóló megszólalásoknak más hangneműnek kell lenni. A médiából, az internetről kontrollálatlanul áradnak a laikusokra a torz, hamis, téves információk, többnyire bombasztikus címmel, figyelemfelkeltő megjelenéssel. A közvéleményt nekünk is közérthetően, érdekesen, hitelesen kell megszólítanunk, hogy a valós, a közösség érdekeit szolgáló információk is eljussanak az emberekhez. Ez minden szakember közös felelőssége.
Dr. Ócsai Lajos A XX. század két legsikeresebb közegészségügyi programjára hívta fel a figyelmünket. Az általános elemi higiénia elterjedésével (lakhatás, egészséges ivóvíz, csatornázottság) és a védőoltás bevezetése és folyamatos fejlesztése jelentős mértékben hozzájárult az elkerülhető halálozás csökkentéséhez . 1883-as adatok szerint a megszületett gyermekeknek a fele nem érte meg az ötödik születésnapját, a halálukat az esetek felében a ma már védőoltással megelőzhető fertőző betegségek, a másik felében pedig a rossz higiénés viszonyok miatt kialakult hasmenés okozta. Ma az infekciókontroll egyik fő területét a kórházak jelentik, ezért kiemelkedő a kórházvezetők szerepe. Még mindig nem jelentik mindenhonnan az egyébként kötelezően jelentendő multirezisztens kórokozókat, Clostridium difficile-infekciókat és a véráramfertőzéseket. A multirezisztens kórokozók okozta fertőzések előfordulása egyre növekszik, bizonyos fajtái ellen nem rendelkezünk hatásos kezeléssel, ezért folyamatosan nő ezzel együtt az infekciókontroll jelentősége mind a betegek egészségi állapota, mind a felmerülő többletköltségek és jogi következmények miatt. Az előadáshoz érkezett hozzászólás kiemelte a kötelező jelentés fontosságát. Ha nem lesz ellenőrzötten kötelező a jelentés, azt a most jelentő kórházak abba is hagyhatják, mert túl sok többlet munkával jár.
A főtámogató Hartmann képviseletében Lyczba Alexander a hatásos infekciókontrollt szolgáló megoldásokat ismertette. A jövő kórházában fluoreszcens festékkel ellenőrizhető a takarítás minősége, a zsilipruhát automata adagolja személyre szabottan.
Dr. Szilágyi Emese a médiakampányok hatásosságáról számolt be a körültekintő antibiotikum-felhasználás területén. A nagyközönség az antibiotikumokat mindenféle fertőzésben hatásosnak és feltétlenül szükséges gyógyszernek gondolja. Csak kevesen tudják, hogy az antibiotikumok vírusok ellen nem hatásosak, és meggyőződésük, hogy antibiotikumokkal gyorsabban gyógyulnak a felső légúti vírusfertőzések. Hatásos felvilágosító kampánnyal sikeresen csökkenthető az antibiotikum-felhasználás és ezzel párhuzamosan a multirezisztens törzsek terjedése.
Dr. Benkő Rita arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi gyógyszerész fontos segítséget nyújthat a racionális és hatékony antibiotikum-felhasználásban, szakértőként számos ponton bekapcsolódhat a terápiás döntésekbe.
Szabó Rita előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházakon kívül a szociális intézményekben is nagy veszélyt jelentenek a multirezisztens baktériumok, ezért itt is kiemelkedő jelentőségű az infekciókontroll. Az lenne az optimális, ha 250 ágyanként egy fő szakember biztosítaná a higiéniai feltételek teljesülését. A leggyakoribb fertőzések a magyarországi szociális intézményekben a bőr- és lágyrészfertőzések, amelyek a decubitusprevenció és –ellátás kiemelt jelentőségére hívják fel a figyelmet.
Egri Lászlóné véleménye szerint az infekciókontroll fontos eleme a higiénés és fertőtlenítési protokoll. Az antibiotikum-politika része az antibiotikum-akalmazási javaslat, a periopreatív antibiotikus profilaxis-útmutató.
Dr. Sebők Szilvia ismertette az antibiotikum-felhasználásá tendenciáit a Semmeweis Egyetemen. 2009 és 2012 között csökkent a teljes antibiotikum-felhasználás. A legnagyobb mennyiségben a béta-laktamáz-inhibitorral kombinált penicillinkészítmények, a fluoroquinolonok, a makrolidok és a 3. generációs cephalosporinok fogytak. Ennek a hátterében a hatásosságuk mellett a hozzáférhetőségük és az áruk is szerepet játszott.
Dr. Ludwig Endre előadásában kiemelte, hogy az eddig alkalmazott központi restriktív technikákkal lehet ugyan csökkenteni az antibiotikum-fogyasztást, de ez nem jelenti az antibiotikum-felhasználás racionalizálását, ezért nem szolgálja a rezisztens törzsek terjedésének a megakadályozását. Fontosabb lenne az antibiotikumok szakszerű alkalmazása hatékony infekciókontroll mellett. Ehhez átfogó program, nagyvolumenű graduális képzés, példamutatás, mikrobiológiai és epidemiológiai vizsgálatok, minőségi indikátorok alkalmazása lenne szükséges. Csak csapatmunkában érhetők el eredmények.
Dr. Daróczy Judit előadásában arra láttunk meggyőző példákat, hogy a nem gyógyuló lábszársebek, krónikus gyulladások etiológiai hátterének tisztázása nagymértékben növeli a sikeres kezelés lehetőségét. Az antibiotikumokat megfelelő, minél szűkebb spektrumban kell adni, csak indokolt esetben debridement és nedves sebkezelés mellett. A kísérő betegségek felismerése és kezelése nélkül nem érhetünk el tartós eredményt.
Dr. Orosz Márta és Kovács-Papp Julianna a colorectalis műtétek posztoperatív sebfertőzéseit tekintették át orvosszakmai és gazdasági szempontból. Eredményeik szerint megfelelő infekciókontrollal komoly költségmegtakarítást érhetnek el a kórházak a kezelés minőségének a javulásával.
Emődi Krisztina a tuberculosis jelenlegi helyzetéről beszélt. Ma már nem olyan gyakori, mint régen, de nem is olyan ritka, mint gondolnánk, és egyre nő a Mycobacteriumok között is a mutirezisztens törzsek száma. A fertőzés terjedésének megakadályozására feltétlenül fontos a veszélyeztetettek szűrése. a fertőzőforrások felderítése, a kemoprofilaxis és az aktív fertőzők közvetlenül megfigyelt terápiája. Egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésünkre az aktív tbc kimutatására, már 90 perc alatt megállapítható az is, ha az illető beteg multirezisztens kórokozóval fertőződött, így idejében helyes terápiás döntést hozhatunk.
Dr. Kádár Éva is a multidrog-rezisztens tuberculosis magyarországi helyzetét tárgyalta. Az incidencia 1950 óta a töredékére csökkent, főleg az 1954-ben bevezetett BCG-oltásnak köszönhetően. Az újonnan bejelentett esetek száma is folyamatosan csökken. Nem egyenlő azonban a területi eloszlás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig viszonylag gyakori a betegség, különösen az 50 évesnél idősebb korosztályban. Az elért eredmények miatt már nem teljesülnek a kötelező lakossági szűrés feltételei. A tüdőszűrés intézménye megmarad, de csak a veszélyeztetett csoportokban lesz kötelező.
Dr. Nagy Kamilla a betegek mellett az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető fertőzésekre és jelentős forrásukra, a tűszúrásos balesetekre hívta fel a figyelmet. Körültekintő eszközhasználattal, egyszer használatos eszközökkel, gumikesztyű használatával és a magatartási szabályok betartásával csökkenthetjük a veszélyeket.
Dr. Makara Mihály a hepatitisek (B és C) nosocomialis terjedéséről, a megelőzés lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy minden esetben vírushordozónak kell tekinteni a beteget és a vérrel-testnedvekkel ennek megfelelően kell bánni. Sokszor ugyanis nem ismert a vírushordozás, az érintettnek semmiféle tünete nincs, de a fertőzés az utasítások betartása nélkül könnyen átvihetők az egészségügyi dolgozókra és a többi betegre. A legfőbb szabály, hogy egy tűt egy fecskendőre és csak egyszer használjunk. A hepatitis C vírus alacsony hőmérsékleten és nedves környezetben akár 5 hónapig is életképes lehet!


dr. Lipták Judit
2013. 10. 18.