Gondolat

A császári család orvosa

2015. SZEPTEMBER 22.

Szöveg nagyítása:

-
+

Sokgyermekes, szegény családban született, a híres nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd az erdélyi Tordán érettségizett. Rajongott a természetért, mindene volt a természetjárás, növény- és rovargyűjtés. Tanulmányait nehéz anyagi körülményei miatt nem tudta folytatni, segédjegyzőként kezdett dolgozni egy kis faluban. Végül sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy megkezdhesse orvosi tanulmányait Kolozsváron, majd később Budapesten és Bécsben. Az egyetemet félbe kellett szakítania az első világháború alatt, amikor katonaorvosként szolgált. A háború után az egyetemet befejezve Isaszegen helyezkedett el körorvosként. Miután feladta orvosi praxisát, 1932-ben feleségével kivándorolt Afrikába. Szomáliában telepedtek le, de két év múlva az elviselhetetlenül forró szavannai klíma miatt Etiópiába (Abesszíniába) költöztek. A császári család orvosa lett, és az etióp hadsereg egészségügyi szolgálatát is megszervezte. 1937-ben Tanzániában, az ország északkeleti részén, a Kilimandzsáró melletti Meru-hegy lábánál fekvő városban, Arushában telepedett le. Évtizedeken át gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait, a trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával foglalkozott, de munkájának fontos része volt a rák elleni küzdelem. Utóbbi elismeréséül az Angol Királyi Rákkutató Intézet levelező tagjává választotta. Kapcsolatban állt a Nobel-békedíjas Albert Schweitzerrel, arushai otthonában többször meglátogatta Ernest Hemingway is. 1970-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem aranydiplomával tüntette ki, 1972-ben a Román Orvostudományi Akadémia tagja lett. 1978. november 8-án halt meg Arushában, hamvai a város temetőjében nyugszanak. Sáska László orvosi és természettudományi közleményei angol, német és magyar szaklapokban jelentek meg, de a két világháború között úti beszámolóit, ismertető cikkeit közölte a Magyar Vadászújság, a Természettudományi Közlöny és az Enyedi Hírlap is. Szenvedélyes vadász és természetbúvár volt, egy afrikai növényt (Amorphophollus abessinicus Sascai) és két állatfajt (Oxus Saskai és a Piona angulata var. Saskai) fedezett fel. Fél évszázados munkássága elismeréseként a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jubileumi Arany­diplomával tüntette ki 1970-ben. Özvegye, Mojzsis Mária 1988-ban a Magyar Földrajzi Múzeumnak ajándékozta Afrikai gyűjteményét. Természettudományos megfigyeléseinek egy részét Életem Afrika című önéletrajzi művében (1969) olvashatjuk. A könyvet ifjabb Xántus János földrajztudós rendezte sajtó alá, fia, Xantus Gábor pedig Életem Afrikában címmel dokumentumfilmet készített belőle. Orvosi szakmunkája (Maláriától a rákig) 1939-ben jelent meg. Kiadatlan munkáiból 2001-ben Nagyenyedtől az Egyenlítőig címmel készült kötet. 2005-ben avatták fel mellszobrát Érden, a Földrajzi Múzeum szoborparkjában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Klinikum

Átoltottságot növelő stratégiák

Az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral támogatta a Covid-19 elleni oltások fejlesztését, az USA állami szervei ezért is fontosnak tartják az átoltottság növelését. Tavaly novemberi adatok szerint az amerikai lakosság 40%-a nem akarta beoltatni magát, és az oltást nem akarók mindössze 46%-a mondta, hogy esetleg megfontolja a vakcinációt, ha majd több információ áll rendelkezésre. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az oltásfelvételt promotáló kommunikációs szakmai csoportoknak hatalmas munkát kell elvégezniük: ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba, az átoltottságnak el kell érnie a 80%-ot.

Klinikum

T-sejt-alcsoportok és jelentőségük autoimmun és reumatológiai betegségekben - A Figyelő 2015;2

POLGÁR Anna

A T-sejtek heterogén sejtpopuláció, tagjai sejt felszíni markereik, transzkripciós faktoraik és citokintermelésük alapján egymástól markánsan elhatárolható alcsoportokra oszthatóak.

Idegtudományok

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről