Gondolat

Cél: gyermekorvosok lássák el a gyermekeket – Interjú dr. Kovács Juliannával

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Neuralgikus kérdés, hogyan tudnánk erősíteni a gyerekek ügyeleti ellátását. Az a célunk, hogy ügyeleti időben is lehetőleg gyermekorvosok illetve gyermekellátásban jártas kollegák lássák el a gyermekeket. Ezzel párhuzamosan javítani kell az ügyeletet adó orvosok továbbképzésének tartalmát a gyermekgyógyászatra vonatkozóan is, mert különösen a vegyes ügyeletben dolgozókra jellemző, hogy sokszor a kevésbé problémás gyermekeket is kórházba irányítják indokolatlanul – sorolta a szakmai gondokat dr. Kovács Julianna, a szakmai kollégium gyermek-alapellátás (házi gyermekorvostan, ifjúsági-és iskolaorvostan, védőnő) tagozatvezetője. Melyek szakmája legfontosabb megoldandó feladatai? A gyermekegészségügy, azon belül is a gyermek alapellátás, lényegesen eltér a felnőttek ellátásától. A hatékonyabb és jobban szervezett, színvonalas ellátás érdekében alapellátási rendszerünket is meg kell újítani. Korszerű, a dinamikus változásokhoz jobban igazodó orvosi, védőnői hálózatot kell kialakítani, melyben a házi gyermekorvos vezető, koordináló szerepe mellett a védőnői szolgálatokra is összehangoltabb feladatok várnak - mondta dr. Kovács Julianna, bordányi házi gyermekorvos. - Nagyon fontos, hogy a gyermekek 18 éves korukig a gyermekellátó alrendszerhez tartozzanak, ahol területi gyermekorvos, védőnő és az iskolaegészségügyi szolgálat foglalkozik egészségi állapotukkal. A szakma igénye, hogy ez a három terület szorosan együttműködjön, valamint az alap-, a szak- és a fekvőbeteg gyermekellátás egy teljesen önálló alrendszerként jelenjen meg az egészségügyi ellátórendszeren belül. Ezekhez a feladatokhoz egy országos hatáskörű intézményi háttérre is szükség van, mely a gyermekek és a serdülők egészségvédelmében, egészségügyi ellátásukban koordináló és módszertani szerepet tölt be. Bár a jelenlegi gyakorlat szerint a gyermeklakosság egynegyedét még háziorvosok látják el, ezért a tanács munkájában az ő képviseletüket is szükséges volt megjeleníteni. Ők azok, akik gyakran hátrányos helyzetű területeken dolgoznak, ezért kiemelt feladatnak tekintjük, hogy az itt élő csecsemők és gyermekek gyermekorvosi ellátását elősegítsük. Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervre? Szeretném elérni, hogy a területi gyermekorvosi hálózat országosan megerősödjön, a területi gyermekorvosok, iskolaorvosok és védőnők közötti szakmai feladatok végzése összehangoltabban történjen, a gyermekorvosok utánpótlása megoldódjon. Ez sürgető kérdés, mert az idősödő korfa miatt veszélybe kerülhet a gyermekgyógyászati ellátórendszer működőképessége. Fontos szempont, hogy továbbra is csak csecsemő-és gyermekgyógyászati szakképesítéssel lehessen gyermekellátó praxisokba belépni, ezért szeretnénk, ha a képzőhelyek kapacitásbővítése az alapellátói hálózat felé történő gyermekgyógyász szakképzést is elősegítené. Vonzó életpályamodellt kell kialakítani a házi gyermekorvoslás irányába is. Javasoltam az alapellátói kompetenciák pontosítását, a kommunikáció erősítését az orvosok és a védőnők között, mely részben az információcsere fejlesztésével valósulna meg. Könnyebben elérhetővé kellene tenni az orvos és védőnő közötti, a gyermekekkel kapcsolatos információkat. Például a védőnő szervezi a védőoltásokat, az orvos vizsgálja és beoltja a gyerekeket, majd a védőnő ellenőrzi az oltás végrehajtását. Mindez eddig az ÁNTSZ bevonásával bonyolultan, papíralapú jelentések rendszerével működött. Célszerűbb lenne a gyorsabb és praktikusabb elektronikus úton történő kommunikáció, mely az online jelentés rendszerének fejlesztésével valósulna meg.

Kovács Julianna


Neuralgikus kérdés, hogyan tudnánk erősíteni a gyerekek ügyeleti ellátását. Az a célunk, hogy ügyeleti időben is lehetőleg gyermekorvosok illetve gyermekellátásban jártas kollegák lássák el a gyermekeket. Ezzel párhuzamosan javítani kell az ügyeletet adó orvosok továbbképzésének tartalmát a gyermekgyógyászatra vonatkozóan is, mert különösen a vegyes ügyeletben dolgozókra jellemző, hogy sokszor a kevésbé problémás gyermekeket is kórházba irányítják indokolatlanul. Minden bizonnyal lesznek az országban olyan területek, ahol a gyermekek ellátása, gondozása továbbra is a háziorvosra hárul. Célunk, hogy az ő tevékenységüket szakmailag olyan gyermekellátó kistérségi központok segítsék, illetve váltsák ki, ahol a gyógyító, megelőző ellátás a területi gyermekorvosok közreműködésével és irányításával történik a védőnőkkel szoros együttműködésben. Az általános iskolai szűrővizsgálatok végzésében az iskolavédőnők szerepét szeretnénk megerősíteni. A középiskolákban, szakmunkásképző intézményekben továbbra is az a célunk, hogy főállású iskolaorvosok végezzék a munkát. A 14 éves kor alatti gyermekek szűrővizsgálatának fő koordinátora választott gyermekorvosuk legyen, ugyanis ők ismerik jól a gyermekeket, a krónikus betegségek gondozása, kivizsgálása, és az optimális betegutak szempontjából ők jelentik az elsődleges ellátást. Ezzel a korábbi, sokszor felesleges párhuzamosságokat is megszüntetjük. A védőnői szolgálatok a gyermekek, a várandósok, a családok számára nyújtott primer prevenció letéteményesei. Őket a gyermekellátásba komplex módon be kell vonni, a területi gyermekorvosokkal szorosan kell együttműködniük. Milyen munkát tervez a tagozattal és a tanáccsal? Nem látjuk még a tanács végleges összetételét, de bízunk benne, hogy minden résztvevő házi gyermekorvos, iskolaorvos és védőnő egyaránt partner lesz a közös problémák megoldásában, ugyanakkor egymás szakmai autonómiáját kölcsönösen tiszteletbe tartják. A munkacsoportok megtehetik, hogy megszólítanak olyan orvosokat, védőnőket is, akik nem tanácstagok, de véleményükkel hatékonyan segíthetik a tanács munkáját. A gyermekellátó szakma határterületeivel is együtt kell dolgozni, így nemcsak a gyermekgyógyászati subspecialitásokkal, hanem egyéb szakmákkal, például az infektológiával, járványüggyel is. Kölcsönös, egymás érveit megvitató és elfogadó kapcsolatot tervezek, és egy olyanfajta együttműködés megvalósítását, melynek központjában elsősorban a gyermek áll. Kérem, ismertesse szakmai életrajzát! 1980-ban végeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően Kiskunhalason és Makón dolgoztam, majd szakképesítésem megszerzése után a gyermek-alapellátásban helyezkedtem el. Az alapellátás átszervezésének, változásainak minden bugyrát megjártam. 1988 óta a Szeged melletti Bordány gyermekorvosaként éltem meg a privatizációt, a felnőtt és vegyes ellátást végző háziorvosokkal való együttműködés minden formáját. Tudom, hogy mit jelent a végeken gyermekorvosként dolgozni, ügyelni felnőttre és gyermekre egyaránt. 1995 óta szakfelügyeletet végzek a szakmai minőség-ellenőrzés területén, és ugyanebben az időben kerültem kapcsolatba a Házi Gyermekorvosok Egyesületével, melynek egyik alapító tagja vagyok. Emellett érdeklődöm az informatika iránt, egészségügyi szoftverfejlesztésekben is részt veszek. A családban nincs hagyománya a gyógyításnak. Első generációs orvosként kerültem a pályára. Szakmai hobbim a gyermekgyógyászat és az oktatás. A Szegedi Egyetem mentora vagyok, és minden igyekezetemmel az alapellátásban megszerezhető tudást szeretném átadni az utódoknak, ugyanis nem mindegy, ki hogyan milyen színvonalon műveli ezt a szakmát. A szakmai kollégiumokkal a kapcsolatom évekre tekint vissza. 2005 óta mint országos házi gyermekorvos szakfelügyelő a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium munkájában állandó meghívottként vettem részt, és a Háziorvostani Szakmai Kollégium egyetlen gyermekorvos tagjaként vezettem a Gyermek-alapellátási Szakcsoportot. Igazi kihívást jelent az alapellátásban dolgozni. Gyorsan kell haladni a korral, és nyitottnak kell lenni az infokommunikációra is. Az elektronikus kommunikáció sokat segít, de nem pótolja a személyes találkozásokat. Rendkívül hasznos a mobiltelefon, mert adott pillanatban életet menthet, vagy éppen tanácsot adhatunk rajta keresztül, de egészséges egyensúlyt kell fenntartani a technika és a személyes kapcsolat között. Ha a beteg javát szolgálja a technika, mindenképpen élni kell vele. A 3200 fős Bordányban házi gyermekorvosi munkám mellett a szakfelügyelő és gyermekgyógyász kollegákkal kialakított országos szintű kapcsolataimon keresztül eleget tudok tenni tagozatvezetői feladataimnak. Így a területen dolgozó kollégák és védőnők jelzéseire, javaslataira támaszkodva széleskörű szakmai képviseletet tudok megvalósítani ebben az újfajta kollégiumi felállásban. Szólna személyes életútjáról is? Egy 27 éves fiam van. Férjem 2007-ben elhunyt. Ebben a faluban, Bordányban akarok dolgozni mindaddig, amíg munkámat el tudom látni. Szeretek utazni, évente egyszer a világ valamilyen különleges, szokatlan helyére utazom, ahol megismerhetem a más kultúrákban élő emberek sorsát. Nyitott vagyok Keletre és Nyugatra, Ázsiától Dél-Amerikáig, de elsősorban nem a kedvelt turista célpontokra vagyok kíváncsi, hanem mindazokra a helyekre, amelyek különlegesek, ahová nehezen jut el az ember, és ahol hódolhatok kedvelt szórakozásomnak, a fotózásnak. 2011. 05. 30. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: Megoldásra vár az egészségügyi humán erőforrás problémája

Az első feladatok között van a népegészségügy átalakítása - Interjú dr. Vokó Zoltánnal

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.