Veszélyeztetettek-e a magzatok a SARS-COV-2 fertőzéssel szemben?
2020. ÁPRILIS 08.
2020. ÁPRILIS 08.
Szöveg nagyítása:
Az Amerikai Orvosi Szövetség Folyóiratában (Journal of the American Medical Association) két cikk is megjelent a témában, egymástól független kínai kutatócsoportok (Dong és mtsai ill. Zeng és mtsai) által, amelyek felvetik 3 újszülött anyaméhben való koronavírus fertőződését.
A fenti kutatócsoportok a vírus vertikális transzmissziójának lehetőségét azzal magyarázták, hogy a születést követően levett vérmintákban emelkedett IgM ill. IgG antitesteket találtak, és bizonyos citokinek szintje is magasabb volt – bár utóbbi kettő a placentán keresztül az anya szervezetéből is származhatott.
Ezen kívül a szerológiai tesztek eredményeit is érdemes kellő óvatossággal értékelni.
Bár az IgM antitestek túl nagy méretűek ahhoz, hogy a placentán átjussanak, ezért feltehetőleg magzati eredetűek, fontos tudni, hogy a keresztreakciók előfordulása miatt a szerológiai tesztek ál-pozitív és ál-negatív eredményeinek száma nagyobb, mint a molekuláris diagnosztikai vizsgálatoké, amelyek eredményei sokkal megbízhatóbbak.
Összehasonlításképpen – más congenitalis vírusfertőzések adatai alapján – az első generációs IgM ELISA tesztek congenitalis cytomegalovirus fertőzésre 70%-os szenzitivitással, és kb. 95%-os specificitással rendelkeznek, de a szolid-fázisú radioimmunoassay (RIA) vizsgálat szenzitivitása is mindössze 89%-os, szemben a közel 100%-os szenzitivitású és specificitású, CMV DNS-t kimutató PCR-hez (polymerase chain reaction) képest.
A fenti két jelentésben pedig azt is megemlítik, hogy egyetlen újszülött vérminta sem volt pozitív SARS-CoV-2 vírusra reverz transzkriptáz – polimeráz láncreakció (RT-PCR) vizsgálat alapján, így a szerológiai vizsgálatok eredménye nem tekinthető egyértelmű bizonyítéknak a vírusfertőzés vertikális transzmissziójára.
Kép forrása: Jonathan Borba Ezen kívül, Dong és munkatársainak tanulmánya alapján a SARS-CoV-2 IgM szint már 2 órával a születés után jelentősen csökkent (45,83 AU/mL), 14 nap után (11,75) pedig éppen a küszöbérték (10 AU/mL) felett volt észlelhető, ami szokatlan kinetikát mutat más congenitalis fertőzésekkel összehasonlítva. Az IgM koncentráció ilyen mértékű csökkenése kifejezetten gyorsnak számít, összehasonlítva pl. a congenitalis rubeola szindrómával, ahol a rubeola-specifikus IgM több hónapon át kimutatható, vagy a congenitalisan szerzett Zika vírus fertőzéssel, ahol egy évig vagy akár tovább is kimutatható a vírusspecifikus IgM. Bár az IgM termelés és elbomlás kinetikája a SARS-CoV-2 fertőzések esetén még nem ismert, a fenti esetben való gyors IgM szint csökkenést ill. az egyéb congenitalis fertőzések szerológiai vizsgálatakor tapasztalt ál-pozitivitás arányát figyelembe véve felmerül annak lehetősége, hogy a 3 újszülöttben való laboratóriumi eltérések nem bizonyítékai a congenitalis SARS-CoV-2 fertőzésnek, hanem inkább csak műtermékről van szó. Mindezek miatt érdemes fenntartásokkal kezelni a két kutatás eredményeit. Ettől függetlenül persze lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés transzplacentárisan is terjedhet, hiszen vírus nukleinsavat is mutattak már ki vérmintákban. Elképzelhető azonban, hogy ezek az eredmények tévesek, így bár a két kínai tanulmány eredményei nagyon is figyelemre méltóak, határozottabb bizonyítékokra van szükség, mielőtt a várandós nőket megbízhatóan tájékoztatni tudjuk arról, hogy a SARS-CoV-2 vírusfertőzés veszélyes-e a magzatokra nézve. Szemlézte: Szvirák Dávid dr. Forrás: Kimberlin DW, Stagno S. Can SARS-CoV-2 Infection Be Acquired In Utero? More Definitive Evidence Is Needed. JAMA. Published online March 26, 2020. eLitMed.hu 2020.április 08.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás